„Hangzavart”!

Emlékszem, amikor először kértek meg arra, hogy Illyés Gyula Bartók című versét elmondjam valahol. Mai napig fülembe cseng, amit a költő ott megfogalmaz:

„Hangzavart”! Azt! Ha nekik az,
ami nekünk vigasz,
hogy van, van lelke még
a „nép”-nek, él a „nép”
s hangot ad! (…)

Igen. Van, amikor a hangzavar, a tiltakozás hangja másokat zavar. Én azt az állapotot szeretném megélni, és megérni, amikor nem hangzavar lesz, hanem együtt szól egy szép, hatalmas kórus, mely családokból áll össze, különböző szándékú embereknek mégiscsak egyazon közösségévé.

Mesélték nekem, hogy még a harmincas években a munkások tüntetést szerveztek a Petőfi-szobor körül. És kivezényelték rájuk a lovasrendőrséget. Egyre feszültebbé vált a helyzet. Érezhető volt, hogy pillanatokon belül lovasattak indul a tüntető munkásemberek ellen. És akkor a tömegben valakinek eszébe jutott: elkezdte énekelni a Himnuszt. És csoda történt. Az ellenük kivezényelt lovasrendőrség a lovon kivont karddal vigyázzba vágta magát. A tüntetőkkel együtt. És közösen énekelték el a Himnuszt.

Énnekem valahol ez jelenti a nemzetet. Ez az összetartozás, amikor van valami, ami az ellenvélemények közepette is közös, ami lényegében azért összefog mindnyájunkat.

· Szerkesztett részlet a MTV-ben 1992-ben bemutatott Szülőföldem – Szülőföld – felnevelőföld című portré- és dokumentumfilmből, amelyben maga Sinkovits Imre kalauzolja végig a nézőt életének meghatározó helyszínein, közelebbi és távolabbi rokonait, gyermekkori játszótársait is megszólaltatva. (Szerkesztő-forgatókönyvíró: Major Sándor; operatőr: Janovics Sándor; rendező: Szélyes Zoltán).

(2026. Szeptember 21.)