
60 éve rombolták le a Blaha Lujza téri Nemzeti Színházat
„A Metróépítő Vállalat Böszörményi úti irodájában a főmérnökkel találkoztunk. Miért kell lebontani? – kérdeztük a szakembert. S ő szóról szóra a következőket válaszolta: De kérem, ha Budapesten lebontanának minden épületet, amely alatt a földalatti vonalát építjük, a fél fővárost el kéne pusztítani. Akkor miért bontják le? - kérdeztem. Csak annyit mondott: Magasabb utasításra.” (Cenner Mihály színháztörténész)
"Nehéz idő sújt, itt engedni kell…" Ezek a mondatok hangzottak el utoljára a Nemzeti Színház színpadáról a Lear királyban, 1964. június 28-án este. Olyan színészóriások búcsúztak akkor a Nemzeti Színház épületétől, mint Básti Lajos, Sinkovits Imre, Kálmán György, Kállai Ferenc, Törőcsik Mari, Berek Kati, Máthé Erzsi és Gellei Kornél.
Március 14-én a Nemzeti Színház művészei – Rátóti Zoltán, Schnell Ádám, Szarvas József, Tóth Auguszta, Szilágyi Ágota, Berettyán Nándor, Kristán Attila és Söptei Andrea - idézték meg a szomorú és értelmetlen eseményt a Hajóorrban, Ablonczy László, egykori igazgató feljegyzései alapján. Részletek hangoztak el az egykori Nemzeti művészeinek visszaemlékezéseiből – Szörényi Éva, Kállai Ferenc, Őze Lajos, Lukács Margit, Bodrogi Gyula, Törőcsik Mari- archív fotókkal, felvételekkel, híradós tudósításokkal. A megemlékezés Rátóti Zoltán köszöntőjével indult:
„1949-ben még a színház elé tervezték a metró lejáratát, 1965-ben viszont már a Vígszínháznál is nagyobb, impozáns épületet, hideg cinizmussal, március 15-én, a nemzeti ünnepünkön felrobbantották. Pártutasításra ki lehet retusálni a történelem vagy művészet szereplőit, de a privát emlékeket nem lehet elvenni, sőt, egy olyan hatalmas és nagymúltú intézményt, mint amilyen a Nemzeti Színház nem is tudták teljesen eltűntetni.” (Rátóti Zoltán)
„A robbantásnál mindenki zokogott. Mégiscsak az életének egy részét vették el tőle. Tőlem is. Az öltözőt, ahová először beléptem, a Herti büfét, ahol az egész társulat otthon volt, a színpadot, a páholyokat, mindent" (Törőcsik Mari)
A színház eredeti makettjét, az utolsó előadás színlapját és fotóit is megtekinthették az érdeklődők a Nemzeti előcsarnokában. Az megemlékező műsort Rátóti Zoltán, Kossuth-díjas színművész rendezte.
(2025. március 15.)