„Esthajnal” – A szabadság és szerelem drámai találkozása a Nemzeti Színházban

 „Szerintem Magyarország egyik legnagyobb színházi mozdulata volt a mai este.” – fogalmazott Szarka Tamás, az Esthajnal című ősbemutató zeneszerzője a tegnapi premier után. „Talán ez a darab egy újjászületés számunkra, egy új indulás kezdete” – mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója.

Hatalmas sikert aratott szombaton a Nemzeti Színház legújabb bemutatója, amelyet Vidnyánszky Attila vitt színre, Zsuráfszky Zoltán társrendező-koreográfussal közösen.  A premier közönsége könnyezve – nevetve tapsolta meg a büszke cigányfiú és a gyönyörűséges cigánylány történetét: Szarka Tamás autentikus cigányzenére épülő dallamait, a lendületes koreográfiát, a lenyűgöző színpadi látványt és a drámai erejű színészi játékokat. Színháztörténeti pillanat volt Bordrogi Gyula alakítása az előadásban, amit szűnni nem akaró taps és ováció kísért.

A bemutató előtt a nézőket a Nemzeti Színház Hajóorrában a Fővárosi Nagycirkusz „A csoda a Te kezedben van!” című interaktív, látványos előadása fogadta. Az előadásban közreműködtek a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Karaván Színház művészei, olyan neves roma zenészek, mint Babindák Ernő, Szajkó Nándor, Baranyi Zoltán és Mendi Milán, a Fővárosi Nagycirkusz előadóművészei, valamint a Baross Imre Artista- és Előadóművészeti Akadémia növendékei. „A darab alapvető ősi toposzokat dolgoz fel: születés, halál, szerelem. Hihetetlen az a kohézió, amelyet már az első pillanattól lehetett érezni a próbafolyamat során.” – mondta Nyári Oszkár, a Karaván Színház és Művészeti Alapítvány vezetője. „Remélem, hogy ez a darab egy nagyon fontos közösségépítés kezdete.” – folytatta. 

Az előadás társdramaturg-koreográfusa Zs. Vincze Zsuzsa, a díszlet Galambos Péter munkája, a jelmezeket Berzsenyi Krisztina tervezte. A produkciót rendezőasszisztensként Vida Gábor segítette.  Az előadást a Nemzeti Színház közönsége váltott szereposztásban tekintheti meg az évad során.

Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik. A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”.

„Ez a darab végig fog söpörni az országon” – mondta Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ igazgatója tegnap este a premierkoccintáson. Sok sikert kívánunk a produkció minden résztvevőjének: művészeknek, alkotóknak és a háttérben dolgozóknak!

(2024. október 13.)