A Magyar nyelv napja alkalmából átadták az első Magyartanárdíjakat

A közelgő magyar nyelv napjának alkalmából a Nemzeti Színházban szombaton átadták az idén alapított Magyartanárdíjakat. Az elismerésben három pedagógus részesült kiemelkedő tudományos, ismeretterjesztő és közösségi tevékenységükért. 

    Az első Magyartanárdíjakat Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója adta át. Az elismerést olyan pedagógusok kaphatják meg, akik több évtizede a magyar nyelv ápolásáért és megőrzésért dolgoznak. A díj egy bronzplakett, a hozzá kapcsolódó jutalmat a Libri, a Nemzeti Színház, a Magyar Kultúra Magazin, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) ajánlották fel.

Magyartanárdíjban részesült Széplaki Erzsébet tanító, magyartanár, tehetséggondozási módszertani szaktanácsadó, érdemes tankönyvíró. Korábban az Apáczai Kiadónál, jelenleg a Műszaki Könyvkiadónál jelennek meg a felső tagozatos Nyelvtan és helyesírás munkatankönyvei, szövegértési és helyesírási feladatgyűjteményei. Tankönyvírói tevékenysége mellett továbbképzéseket szervez tanítóknak, magyartanároknak.

Díjazták Hauber Károly magyar és német szakos tanárt, aki középiskolai tanári munkája mellett könyvekkel és 2018 óta honlapján irodalomtörténeti, érettségire felkészítő multimediális tananyagokkal segíti a magyartanárokat. Könyvet írt A verselemzés iskolája címmel. Irodalomról szóló esszéket adott ki Az olvasás öröme című kötetében. Korábban megkapta az Eötvös József-díjat, 2023-ban pedig Pápa város díszoklevelét.

Díjat kapott továbbá Adamik Tamásné Jászó Anna, az ELTE egyetemi tanára, professzor emeritusa, az MTA doktora. Tudományos munkássága fókuszában a leíró és a történeti nyelvészet mellett elsősorban az anyanyelvi nevelés, azon belül kiemelten az olvasástanítás, annak módszerei, története és a retorika áll. Több évtizede a Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottsági tagja, két évtizeden át szerkesztette a Magyartanítás című folyóiratot. 1999-ben elindította az országos Kossuth-szónokversenyt. Több tucat könyve jelent meg. A díjat férje, Adamik Tamás professzor vette át.

Az eseményről kiadott közlemény idézi Rátóti Zoltán színművészt, a Magyar Művészeti Akadémia alelnökét is, aki az eseményen elmondta, hogy "ahogy a haza, úgy a nyelv is kötelezettségeket ró ránk". 

Mint elhangzott, Sátoraljaújhely Balázs Géza javaslatára a Magyar Nyelv Városa címet viselheti szombattól. Szamosvölgyi Péter, a település polgármestere felidézte, számos híresség kötődik a városhoz, többek közt Kossuth Lajos, Andrássy Gyula vagy például Kazinczy Ferenc, aki utolsó éveiben Sátoraljaújhelyen, Zemplén vármegye levéltárában (a mai városháza épületében) dolgozott, sírhelye is a városban található. Szamosvölgyi Péter hozzátette, hogy nemcsak a múlt, de a jelen is hozzájárult a címhez, hiszen jelenleg is sok olyan kulturális és irodalmi tevékenység zajlik a városban, amely a magyar nyelv megőrzését és ápolását célozza.

A sajtótájékoztatón a Magyarságkutató Intézet együttműködési megállapodást kötött a PKÜ-vel. Kásler Miklós, az intézmény vezetője elmondta, hogy a magyar nyelv olyan alappillér, amely összeköti a nemzetet, a nemzet különböző részeit.

A laudációt és a díjátadást követően kezdetét vette a 24. Kárpát-medencei Kossuth-szónokverseny, melyen a 16-30 év közötti korosztályból kikerült döntősök mérik össze szónoki tudásukat.

Az Anyanyelvápolók Szövetsége kezdeményezésére az Országgyűlés 2011-ben egyhangú döntéssel nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává.

Forrás: MTI

(2023. november 11.)