A nyitottság és a párbeszéd jegyében

Ősbemutatókkal, magyar és külföldi klasszikusokkal is várja a nézőket a Nemzeti Színház a 2022/2023-as évadban. A tavaszi, mintegy három hónapon át tartó Színházi Olimpia lesz a legmeghatározóbb eseménye a Nemzeti Színház következő szezonjának, amelyben az alkotók közötti párbeszéd elősegítésére, illetve a magyar és európai értékek megjelenítésére törekszik a teátrum. A tervekről május 30-án tartott sajtótájékoztatót a Nemzeti Színház.

Más színházakhoz hasonlóan, a koronavírus-járvány miatt még mindig vannak adósságok, amiket törleszteni kell – kezdte a tájékoztatót Vidnyánszky Attila. A Nemzeti Színház vezérigazgatója először arról beszélt, ilyen értelemben még a következő évad is a pandémia hatásait igyekszik kiküszöbölni. Ennek ellenére nagy nekilendüléssel, nagy várakozással készül a színház a következő évadra, ami több csodálatos előadást és eseményt ígér – fogalmazott az igazgató. A nyár sem lesz eseménytelen, hiszen Kolozsvárra készül a társulat a Csíksomlyói passióval, és máris folynak a Tündöklő Jeromos próbái, amelyet a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban, augusztus 12-én mutat be Gyulán a Nemzeti Színház, az előadást szeptembertől játsszák majd Budapesten. Ez annak a sorozatnak a része, amely magyar 20. századi szerzőkre fókuszál, a legutóbbi Szabó Magda Az ajtó című művének adaptációja volt. Tamási Áron nem véletlenül áll a középpontban, hiszen emlékéve van a szerzőnek, mint ahogy az sem véletlen, hogy a Kodály-év jegyében, a következő szezon „nagyprodukciója” Vidnyánszky Attila rendezésében a Székely fonó lesz, amelyben a Kodály Zeneiskola 180 növendéke is részt vesz majd, Sapszon Ferenc vezetésével.

Vidnyánszky Attila beszélt arról is, hogy a háború miatt Magyarországra kényszerült beregszászi társulattal koprodukcióban színpadra állították Petőfi Sándor A helység kalapácsa című művét, amelynek bemutatóját május 23-án tartották Pécsett. A direktor másik rendezése az évadban a Bánk bán új verziója lesz. Vidnyánszky Attila úgy fogalmazott, a Bánk bán, Az ember tragédiája és a Csongor és Tünde azok a klasszikusai a magyar irodalomnak, amelyeken keresztül mindig újra kell fogalmazni önmagunkat. A legutóbbi, nagyon sikeres kamaraszínházi változat után a rendező immár sokadjára állítja színpadra ezt a művet, amelyben ezúttal a fiatalabb korosztály színészei kapnak szerepet, lehetőséget. Hozzátette még, hogy ez a mostani előadás lesz a leginkább mai mindazok közül, amiket rendezett. Berettyán Sándor, aki a Bánk bán új verziójának címszerepét alakítja majd, elmondta, végtelenül hálás azért, hogy az említett magyar klasszikus triászból már eljátszhatta Ádám szerepét a Tragédiában, és most Bánkra készülhet. Kiemelte még, hogy az külön öröm számára, hogy azokkal a kortársaival szerepel együtt a darabban, akikkel együtt nőttek bele a színházba, és ismerik egymás minden rezdülését.

Emellett – ahogyan az már hagyomány – több befogadott produkció is lesz a teátrumban, ezek közül az egyikről beszélt a sajtótájékoztatón Blaskó Péter színművész, aki elmondta, „családi vállalkozásban” vitték színre a Bethlen téri Színházban a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán című előadást, amelynek rendező-koreográfusa Blaskó Borbála, és amelyben az egyik darabbéli partnere pedig fia, Blaskó Bence színművész. Ez is látható lesz majd ősszel a Nemzeti Színház műsorán. Az Ők tudják, mi a szerelem című Hubay Miklós drámáját, Rátóti Zoltán rendezi, aki elmondta, mennyire fontos, hogy egy olyan drámaíró-generáció egyik meghatározó alkotójának műve kerül színpadra, amely nemzedék sajnálatosan kikopott a magyar színházak műsorából. A szerelem kortalanságáról szóló előadás főszerepeiben Blaskó Pétert és Udvaros Dorottyát láthatjuk majd. 

Az évad legfontosabb eseményéről, az áprilistól júniusig tartó Színházi Olimpiáról is szólt Vidnyánszky Attila. A világ egyik legjelentősebb színházi eseményét valósíthatja meg Magyarország, a Nemzeti Színház koordinációjával – emelte ki a direktor ezzel kapcsolatban. Példaként megemlítette, hogy csak bábszínházi előadásból mintegy 100 külföldi produkció érkezik hazánkba a három hónap alatt. „Ha a sporthoz hasonlóan létezne világranglista a színházi rendezők között, akkor azt mondhatnánk, hogy az élen álló harmincból húsz már biztosan Budapestre érkezik.” – hangsúlyozta Vidnyánszky Attila, hozzátéve, több kisebb fesztivál is megvalósul az olimpia részeként országszerte. 

Sin Edina a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója arról beszélt, hogy a „kizökkent világ” a színházuk életében most meghatározó tényezővé vált. Február végén egy nagyon zaklatott társulat maradt Magyarországon, amelynek tagjai kapaszkodót kaptak a Nemzeti Színházban, a közös munkának köszönhetően. A helység kalapácsa és az ezzel való munka mellett rengeteg személyes segítséget is nyújtottak a társulatnak az itt dolgozók – hangsúlyozta Sin Edina, és ez nagyon sokat jelent nekik ilyen viharos időkben. A beregszászi színészeket a Tündöklő Jeromos előadásában és az ország több pontján, többek között a Tóték előadásával is láthatja a közönség a közeljövőben – mondta az igazgató.

A Tamási-emlékévről is beszélt A. Szabó Magda, az emlékév projektvezetője, aki azt hangsúlyozta, rendkívüli jelentőségű, hogy 1994 után most újra a Nemzeti Színház színpadára kerül a Tündöklő Jeromos előadása. Az is a projektnek köszönhető, hogy a Vitéz lélek bemutatkozhat Bécsben. Kiemelte azt is, hogy a Székely fonó előadásának ötlete szintén Tamási Áronból fakadt, ugyanis az íróra nagy hatást gyakorolt a Kodály-mű, amit az Operaházban Kodály 50. születésnapján játszottak. Új szerzőként mutatkozott be Lukácsy György, a Nemzeti Színház irodalmi munkatársa, akinek Hazatérés című, a kalandos sorsú Esterházy Jánosról szóló darabját szeptemberben mutatja be a teátrum. A „magyar Morus Tamásnak” emléket állító színmű szimbolikus értékű vállalkozás lehet ebben a régióban, a magyar, szlovák, cseh és lengyel közösségben is – emelte ki a szerző.

Kozma András dramaturg a külföldi vendégrendezők produkcióit ismertette. „A magyar klasszikusok színpadra állítása mellett fontos törekvése a teátrumnak, hogy ablakot nyisson a nagyvilágra is, amely a magyar nézőknek új formákat és új gondolatokat mutat meg.” – hangsúlyozta. Ebből a szempontból a MITEM az egyik legfontosabb produktuma a színháznak, de ugyanilyen fontos a külföldi rendezők jelenléte is a társulat munkájában. „A mai „kizökkent világot” leginkább megragadja az a három előadás, amit szintén külföldi rendezők állítanak színpadra, ezek közül kettő ősbemutató lesz. A három előadás közös fő üzenete az lehet, hogy képesek vagyunk-e ebben a kizökkent világban utat találni, és az európai civilizációt új utakra helyezni.” – hangsúlyozta Kozma András. Az idei évadban A Mester és Margarita előadását jegyző Alekszandar Popovszki visszatér a Nemzetibe, Molière Don Juanját rendezi majd a következő szezonban. A Zavaros idők című előadás a kiemelkedő ukrán kortárs szerző, Volodimir Klimenko (Klim) darabjából születik majd, a témája a Borisz Godunov-történetből táplálkozik, de kortárs nézőpontból ad egy izgalmas történelemértelmezést – ismertette a dramaturg, aki fordítóként is közreműködik az előadásokban. Ezt az ukrán Vlad Trojickij állítja majd színpadra. Szintén a történelmi személyiséget, a felelősség kérdését vizsgálja, de egészen más dimenzióban, egy fiktív, jövőbeni szituációban a fiatal orosz szerző, Kirill Fokin Rex című szatirikus disztópiája, amit a szentpétervári Valerij Fokin visz majd színre. A klasszikus drámairodalomhoz tartozik ugyan Brecht A kaukázusi krétakör című darabja, de ezúttal egy igen izgalmas olvasatban, a grúz Avtandil Varzimasvili rendezésében látható majd. A tbiliszi Gribojedov Állami Színház művészeti vezetője rövid videoüzenetetet is küldött a tájékoztatóra, amelyben Brecht szavait hangsúlyozta, miszerint a nehéz idők veszélyessé teszik az emberséget az ember számára, de a nehéz időkben csakis az emberiesség megnyilvánulása menthet meg bennünket. „A jót terjeszteni, ez az egyetlen lehetőség, hogy túléljük ezt a káoszt.” – emelte ki a rendező, hozzátéve, olyan, nagyon emocionális előadást tervez, amely azt helyezi a középpontba, hogy a világot csakis azok kezébe kell adni, akik a jóságot terjesztik.

A kaukázusi krétakörben és a Don Juan előadásában is szereplő Szász Júlia a sajtótájékoztatón elmondta, mindig nagyon érdekes külföldi rendezővel együtt dolgozni, mert általában szokatlan perspektívából tudja megvilágítani az adott művet. Bordás Roland, aki szintén ugyanebben a két előadásban játszik majd, mindehhez hozzátette, nagyon örül annak, hogy ismét együtt dolgozhat Alekszandar Popovszkival, és úgy vélte, nagyon szép, de kihívásokkal teli évad vár rá.

(2022. május 31.)