Hunyady Sándor darabja éppen száz éve játszódik, Bácskában, az első világháborúban, illetve közvetlenül a trianoni szerződés után, amikor meghúzzák az új határokat, így a darabbeli falu Szerbiához kerül. Van benne egy erős szerelmi háromszögtörténet, abból a fajtából, amikor három jó, egymást becsülő ember kerül önhibáján kívül ebbe a helyzetbe, és amelyből senki sem jöhet ki jól. A határok és a politikai viszonyok átrendeződésének következményei akaratlanul is beszivárognak a mindennapi életbe. Az előadás különlegessége az élő délszláv zene a Babra zenekar előadásában. A szövegből, zenéből, táncból, a színészek egymást erősítő játékából elementáris erejű előadás született.
Hunyady Sándor
Feketeszárú cseresznye
Péterházy Géza: BODOKY MÁRK
Veliszavljevics Dusán: LAJOS ANDRÁS
Irina: CZVIKKER LILLA
Milica: SZIRBIK BERNADETT
Danica: HORVÁTH ALEXANDRA
Pópa: FANDL FERENC
Balázsházy főhadnagy: SIMON ZOLTÁN
Csaholyi hadnagy: SOMHEGYI GYÖRGY
Jankovics: KOLLER KRISZTIÁN
Pántó: KOKICS PÉTER
Nikolics: FECZESIN KRISTÓF
Kispál: KERESZTES SÁNDOR
Püspök: KINCSES KÁROLY
Goran: SZEGEDI DEZSŐ Jászai-díjas
Nadia: KEREKES VALÉRIA
Anika, Asszony: MOLNÁR ANNA
Csordás: GALAMBOS PÉTER
Ezredes: MÁRTON B. ANDRÁS
Közreműködik a BABRA együttes,
valamint Váradi Zoltán, valamint a Fagyi-Zoo növendékek és Vanyó Levente, Rimán Mária Kiara, Volyák Benjámin
Szerb szövegek fordítása: KEREKES VALÉRIA
Díszlettervező: ÁRVAI GYÖRGY Jászai-díjas
Jelmeztervező: SZŰCS EDIT
Koreográfus: FŰZI ATTILA
Korrepetitor: NAGY NÁNDOR
Ügyelő: BUDAI RÉKA
Súgó: MÁRTON B. ANDRÁS
Rendezőasszisztens: SZALAY PETRA
Rendező:
SZŐCS ARTUR
„A Feketeszárú cseresznye magja egy egészen jelentéktelen epizód. Egyetlen pezsgős éjszaka hangulata, amely sehogy sem akar elfakulni bennem. A háború derekatáján történt, hogy a szabadkai „Pest” szálló éttermében mulató társaságba keveredtem. Ennek az éjszakának királynője egy magas, karcsú fiatalasszony volt. Fekete volt ez az asszony, mint a kőszén. A haja fekete, a bőre fekete, a szeme, mint a fekete strassz. Azt láttam, hogy egész becsületével, szeretetével és gyengédségével ragaszkodik az urához. De viszont azt is észrevettem, akármint titkolta erkölcse és szemérme, hogy halálosan szerelmes az egyik huszárba. Arra gondoltam, hogy milyen drámai komplikáció lenne, ha a sors egyszer próbára tenné ezt a szenvedélyes, erős teremtést: válasszon.” (Hunyady Sándor)
Kritikák az előadásról:
A mi verhetetlen elfojtásaink - Csatádi Gábor (Pótszékfoglaló)
Felutazni Miskolcra - Turbuly Lilla (kutszelistilus.hu)
Rendkívüli idők - Szekeres Szabolcs (dionuszoszmagazin.blogspot.com)
Trianonról kortárs szemmel - Török Ákos (lehetmaskentpkerdojel.blog.hu)
Magyarok, szerbek, szerelmesek - Urbán Balázs (revizoronline.com)
Aki magyar... - Rózsa Péter (168 óra)
Új "Kaposvár"? - Gabnai Katalin, Papp Tímea (Színház)
Forrás: Miskolci Nemzeti Színház
(2020. október 08.)