Caligula helytartója - Szász János rendezésében
A Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház közös bemutatója
Elkezdődtek a jövő évad első bemutatójának próbái. Szász János rendező olvasópróbát tartott Székely János Caligula helytartója című darabjából. Caligula szíriai helytartóját, Petroniust Trill Zsolt, Barakiást, a jeruzsálemi templom főpapját Horváth Lajos Ottó játssza. További szerepekben láthatjuk majd Bodrogi Gyulát, Szarvas Józsefet, Rácz Józsefet, Bordás Rolandot, Kristán Attilát.
Az előadást a Nemzetiben kezdte próbálni a csapat, a bemutató Gyulán lesz, mondta az olvasópróbán Dr. Elek Tibor a Várszínház ügyvezető igazgatója. A darab a Gyulai Várszínház programjáról tartott tegnapi sajtótájékoztatón is hangsúlyosan szerepelt, hiszen az idei bemutatóra kerek 40 évvel Harag György emlékezetes rendezése után kerül majd sor. Érdekességként megtudhattuk azt is, hogy Szász János akkor Harag György kellékeseként vett részt a munkában.
Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház közös bemutatója a Székely János napok keretében június 26-án és 27-én látható majd Gyulán (esőnap: június 28.), ahol az érdeklődők Elek Tibor, Gálfalvi György, Markó Béla, Szász János közreműködésével egy kerekasztal beszélgetésen is részt vehetnek.
Székely János: Caligula helytartója
dráma három képben
Szereposztás:
P.Petronius, római patrícius, Caligula szíriai helytartója – Trill Zsolt
Barakiás, a jeruzsálemi templom főpapja – Horváth Lajos Ottó
Decius, római lovag, caligula állandó követe – Rácz József
Probus, egy másik segédtiszt – Bordás Roland
Petronius segédtisztje – Kristán Attila
I. Agrippa, palesztina királya – Bodrogi Gyula
Júdás, zsidó politikus, az államtanács tagja – Szarvas József
Római katonák, zsidó előkelőségek: – főiskolások
Díszlet – jelmeztervező: Vereczkei Rita
Dramaturg: Kulcsár Edit
Szakértő: Dr. Balázs Gábor
Ügyelő: Lencsés István
Súgó: Kabódi Szilvia
Rendezőasszisztens: Herpai Rita
Rendező: Szász János
Székely János erdélyi költő, író, drámaíró ma már egyetemesnek számító műve a Caligula helytartója. A verses történelmi dráma, mely az egyén és a hatalom bonyolult viszonyrendszerét boncolgatja, valahogy mégis túlmutat formán és időn. A Palesztinában, i. sz. 39-41-ig játszódó történet ugyanis a hatalmi meggyőződés, a nemzeti fennmaradás, és egyáltalán, a hitükben elő és éltetett népcsoportok igazságainak összetűzését festi meg, s mindezt a drámai hősök benső vívódásain keresztül.
(2018. május 08.)