Az egykor kettézárt faluról tartottak beszélgetést a Nemzeti Színházban

    A történet a második világháború végén indul és a rendszerváltásig jut el, a szovjet-csehszlovák, majd ugyanitt, de már az ukrán-szlovák határon játszódik a kettéosztott ikerfaluban, a Szlovákiában lévő Nagyszelmencen és az ukrajnai Kisszelmencen, amelyeket a második világháború végén választottak külön.

    A közönség egy tragikus szerelemnek a vasfüggöny tövében játszódó groteszk történetét ismerheti meg. A budapesti Nemzeti Színház, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és a Zsámbéki Színházi Bázis közös produkcióját Vidnyánszky Attila rendezésében tűzték műsorra a beregszászi társulat előadásában.
    A darab szerzője a magyarok lakta ikerfalu történetét a 2000-ben megjelent A kettézárt falu című dokumentumregényében írta meg és részt vett a kilencvenes évek végén a határ megnyitásáért indult polgárjogi mozgalomban. Az ügy egyre nagyobb nyilvánosságot kapott, a határátkelő 2005 végén meg is nyílt.
    Zelei Miklós a darab születéséről elmondta: barátjával, Lőrincz Csabával gondolták ki, hogy a történetből színdarabot kellene írni. A művet ezért a 2008-ban, 49 éves korában elhunyt sepsiszentgyörgyi születésű nemzetpolitikus emlékének ajánlja. Kiemelte: ezen a premieren rá is emlékeznek, szellemisége hiányzik a mai közéletből.
    A Nemzeti Színház stratégiai igazgatója, A. Szabó Magda a premier előtt megrendezett hétfő esti beszélgetésen elmondta: Zelei Miklós darabja kitalált történet egy valódi történelmi helyzetre. A kettézárt falu történetéről szólva kiemelte: a 20. század viharai az országhatárt oly módon sodorták az ott élők feje felett, hogy ha valaki az első világháború alatt született és 2003-ban még élt, akkor ötször váltott úgy országot, hogy a falut sohasem hagyta el.
    A beszélgetésen a darab szerzője, Zelei Miklós és Heltai Csaba mellett ifj. Jevcsák Károly nagyszelmenci önkormányzati képviselő; Tóth István történész, nyugalmazott főkonzul, aki Beregszászban volt misszióvezető 2010 és 2014 között és Kisszelmenc mellett nőtt fel; továbbá Veres Péter kisszelmenci - azóta Magyarországra áttelepült - gazdálkodó mesélte el személyes történeteit a közönségnek. Barna Bettina építész bemutatta a Debreceni Egyetemre készült diplomatervét, a nagyszelmenci határház látványterveit és makettjét.
    Tóth István arról beszélt, hogy tudták, ez egy nagyon fontos folyamat a Kárpát-medencei magyarság életében. Veres Péter az ottani élet nehézségeiről beszélt. Kiemelte: ha Zelei Miklós nem karolja fel a történetet, talán még ma is zárva lenne a határ. Ifj. Jevcsák Károly kiemelte: a jó humor és az Istenbe vetett hit lendítette át őket a nehéz pillanatokon. A mai időkről szólva elmondta: sok fiatal elvándorol, mivel megszűntek a munkahelyek, a gyerekeket pedig a boldogulás érdekében egyre többen szlovák iskolába íratják.
    A bemutatóhoz kapcsolódva megnyílt kiállításon Heltai Csaba, a National Geographic magyarországi kiadásának művészeti vezetője, tipográfus, fotográfus, grafikus képeit láthatja a közönség.
    Heltai Csaba felidézte: a határon 2000-ben, A kettézárt falu című kötet könyvbemutatóján járt először, ezt követően pedig 2003-ban az emlékmű, a kettévágott székelykapuk avatásakor, majd később a fontos pillanatokban, köztük a szögesdrót átvágásakor. A kettézárt falu című kiállítás tíz tablóján 12 fotón keresztül mutatja be a történetet szöveg kíséretében. A tárlat képanyaga 2003 októbere és 2005 decembere között készült. Heltai Csaba az MTI-nek elmondta, hogy a kiállításon három időpont jelenik meg: az első 2003 október 18., a félbevágott székelykapuk avatásának az időpontja, a második 2005 augusztus 2., amikor a szögesdrótot felfejtették a katonák, a harmadik pedig 2005 december 23., a határátkelő megnyitása. Elmondta: a színházban 3-4 hétig látható a kiállítás, amely által azok, akik a darab háttértörténetét nem ismerik, képet kaphatnak a valóságról is.

Kapcsolódó információ

Kapcsolódó előadás - Zoltán újratemetve