Vissza a hírekhez
Tót Endre kiállítás a Nemzetiben
Tót Endre pályakezdésekor, a 60-as években Magyarországon akkor újdonságnak számító informel festészettel foglalkozott, majd pop- és minimal art műveket készített. 1970-1971-ben szakított a festészettel, és a Nothing/Zéro, Rains és Gladness ideák kibontásának szentelte tulajdonképpen egész későbbi munkásságát. A 70-es évektől új médiumok tűntek fel művészetében (távirat, képeslap, újsághirdetés, póló, xerox, írógép, film, plakát, graffiti, transzparens, akciók, művészkönyvek stb.). 1971-ben a Párizsi Biennálén már be is mutatkozott friss konceptuális alkotásaival, röviddel ezután a nemzetközi kiállítások rendszeres résztvevője. A svájci Howeg Kiadó 1974-ben megjelentette Zéro-Post c. bélyegívét, melyek a nemzetközi mail art történetének első művészbélyegei. Művészkönyveivel az elsők között volt jelen Európában, melyek azóta is több kiállításon szerepeltek. Eddigi életművét összegző két retrospektív kiállításának a címe (Semmi sem semmi, Műcsarnok, 1995; Ki fél a semmitől?, Ludwig Múzeum, Köln) is utal (az új médiák révén) a semmire irányuló művészi programra. Tót Endre munkásságának a hiány / távollét mellett másik domináns programja az önhivatkozásra, az önreprezentációra épülő művek sora (Örülök, ha..., Önarcképek). Művészetének legújabb, erotikus képein is ugyanazon filozófiai probléma körül mozog: a semmik és a hiányok megjelenítésén. Tót Endrét a hálózatról szőtt különféle ideái a webművészetben, a digitális médiumban és a hipertextben manifesztálódó művek előfutárává avatják. 2006-ban Munkácsy-díjat, 2009-ben Kossuth - díjat kapott.
A kiállítás megnyitóján Keserü Katalin művészettörténész a következőket mondta el:
Esőálló ideák. Tóth Endre kiállítása
Nemzeti Színház
Szombat délután 5 óra. Elvben színházi előadás ilyenkor még nincs. A kiállítás pedig már egy ideje (tegnap óta) látható. A képek viszont nem eladók. Akkor miért is jöttünk most össze? Hogy lássuk, üdvözöljük egymást, elbeszélgessünk viselt dolgainkról, elmondjuk egymásnak gondolatainkat. Vagyis: barátok vagyunk?
Őszinte kétségbeeséssel próbálom ezt demonstrálni, örömöt varázsolva ebbe a szövegbe (Örülök, hogy megnyithatom Tóth Endre kiállítását), miközben tudom (Henri Bergsontól), hogy egy „esőcsináló” és egy dolgozatíró mindig messze lesz egymástól. Mivelhogy az előbbi ráér, csavarog, tesz-vesz, úgymond céltalanul, és – épp ezért - mindig bejön neki valami; az utóbbi, a céltudatos, mert feladat teljesítésére felkért dolgozatíró pedig csak kapkod, hogy időben, íme, előállhasson valamivel. Ráadásul megfosztva az érdemi, előzetes együttléttől (= szakmai beszélgetés), mivelhogy megbízóját estéről estére rajongók rabolják el.
Így hát álljanak itt művészettörténeti tények:
Valószínűleg a magyar kortárs művészet legszélesebb nemzetközi elismertségnek örvendő mesterét üdvözölhetjük itt, a körünkben. (Elég, ha ehhez rátekintünk a műveit őrző köz- és magángyűjtemények listájára.)
Ezt a hírnevet elsősorban az itt láthatókkal rokon alkotásaival szerezte meg a párizsi biennálén 1971-ben, s folyamatosan tartotta fenn illetve erősítette az elmúlt négy évtizedben.
Az Esőálló ideák című sorozata ugyan nem teljességében került most kiállításra, viszont lehetséges, hogy először látható önállóan, kiemelve a környező (a Zer0- és öröm-) művek köréből. Jóllehet szerepeltek a jeruzsálemi, 1975-ös egyéni tárlatán az Izrael Múzeumban (az 1971-től 74-ig készült dolgai közt), de itt későbbiek is vannak. (Nem tudom, ott voltak-e a wroclawi rajzbiennálékon a 70-es évek közepén, ahol Tót Endre díjat nyert a munkáival, többek bosszúságára.) Mivel barátjává vált kortársának, John Armledernek is küldött hasonlókat, feltehetően látható egy-egy darab a Correspondance avec John Armleder című, 1974-es genfi művészkönyvben, s ugyancsak feltehetően szerepel néhányuk a lundi Dirty Rains címűben is (1979). Egészen bizonyosan tartalmaz „esőálló ideákat” a Rainer Verlag (Berlin) 1981-es, Endre Tót - Very Special Drawing című művészkönyve.
Ez a kiállítás tehát művészettörténeti esemény, Alföldi Róbertnek köszönhetően, aki rábukkant az életmű kiállítás-történetének hiányosságára.
Hogy kezdődött az esőképek története? Mi volt meg először az itt látható „képeslapok” közül?
1971-ben a budapesti Hősök terét ábrázoló képeslap egyik felére írógéppel ferde vonalkákat s - ezeket angolul megnevezve - azt írta, hogy „a te esőd” (a jobb oldalra csak felirat került: az én esőm). Vajon elküldte-e valakinek, s ha igen, kinek?
Most ez az első képeslap a kiállítás mottója, molinóra felnagyítva.
Mik ezek a művek? Képeslapok tehát, városokról, művészeti alkotásokról, fekete-fehérek és színesek, melyekre nem az arra kijelölt mezőben íródott az üzenet. A képeslap a modern kor legpopulárisabb képtárgyának nevezhető. (A 60-as években a pop arttól is érintett, akkor szokatlanul nagyméretű festményeket készítő Tót Endre választása logikus, amint az egyidejűleg készült, A világ legcsodálatosabb képei című művének témaválasztása is a pop art folyománya.)
A képeslapok azonban kicsik. Funkciójuk szerint szívélyes, személyes üdvözleteket és vizuális információkat visznek a rokonoknak, barátoknak arról, hogy a feladó épp hol van, hogy ott milyen élményekben részesült, s hogy ezeket meg kívánja osztani, hogy egyúttal a távollévőknek, másutt is, ugyanazok az élményei, s hogy ezekben egymással együtt lehessenek. A képeslapok postai úton jutnak el a címzettekhez. Tót Endre üzenetei nem hordozzák a kézírás gesztusait, mint a 60-as években festett kalligrafikus, informel képei. Mégis, az írás, mint jeleivel és formáival üzenetet hordozó kommunikációs mód, továbbél bennük. Újabb üzenetei ferde vonalakból és pár szóból állnak. Előbbiek az írógépen a zárójel vagy a vagy-vagy jelei, verssorokat elválasztó jelek. Az írásban jelentés nélküli jel ez a ferde vonal, melynek csak funkciója van, Tót azonban vizuális jelentést ad neki, megsokszorozva s különféle rendbe szervezve. (60 fokos eső – olvashatjuk az országházát ábrázoló lapon.) A képeslapra írt eső eredhet személyes élményből (helyzetjelentés, időjárásjelentés), s aktualizálhatja így a kép vizuális üzenetét, amint – részben - el is fedi az eredetit. Tót kisajátítja vele a képet (a várost, a tájat, a műalkotást). S mivel a ferde vonal alapvetően jelentés nélküli, részben jelentésteleníti is azt.
A sok zárójel közt egy-egy szó vagy kifejezés olvasható, melyek az eső-fogalomból és a vele következetesen képtelen kapcsolatba hozott nyelvi elemekből állnak, mint már az első képeslapon is („az én esőm”, „a te esőd”), vagy másutt a „reverse rain” (ti. a ferde jel megfordítva is ugyanaz), a „jobb eső – bal eső”, a „belső eső”, a „kölni-víz-eső” vagy a „víz alatti”, az „izolált”, a „horizontális eső”.
Ezek a képcímekként is felfogható megnevezések a képpel és az esővel együtt az üzenetek, melyeknek így esetleg semmi jelentésük sincs, viszont – mail art darabokként – a küldeményművészet első tárgyai a hazai művészettörténetben, Tót más, Zer0-műveknek nevezett leveleivel együtt. Magáról a kommunikációról, a kapcsolatról szólnak, pontosabban: funkciójuk az, hogy ezeket megteremtsék egy világtól elzárt régióból („esőfüggöny” – vasfüggöny) a világ többi részével, s mint személyes munkák (a zárójel ugyanis a sorozat által személyes, akár a helyzetre utaló – a marginális létezésről, az ebből eredő homályos „látásról” is szóló - jellé válik) egyúttal műalkotásként nyilvánossá váljanak, bekerüljenek a világ művészeti életébe, ami másképpen akkor – tekintettel a vizuális cenzúrára - nem volt lehetséges.
E mail-art tárgyak – Tót Endre más, új műformákat teremtő-meghonosító munkáival: művészkönyvekkel, ön-bélyegzővel, utcai akcióival együtt - mint a mindent betöltő TÓTál art egyik létmódját prezentáló művek, híradások arról, hogy létezik valahol Tót Endre, aki a képről/művészetről gondolkodik, amikor felszámolva vagy kiegészítve a képet új látványt hoz létre, ezáltal művészetet művel (koncept art), s ez ebben a formában bárhová eljut.
Tót a mail-art hálózatában és ezen keresztül a kortárs nemzetközi művészetben jelenlétet biztosított magának, akkor, amikor a kommunikáció testközpontú módjai (például az írás – Paul Zumthor szerint) felváltani készültek a hagyományos jelentés-kultúrát a jelen-lét-kultúrával. Ez utóbbi feltűnését a kutatók, gondolkodók a múlt század 80-as éveiben kezdték csak regisztrálni (Hans Ulrich Gumbrecht szerint). A magyar nyelv szerencsés adottságainál fogva (és a szerencsétlen körülményekből kifolyólag) a jel szó két származéka nem válik el élesen egymástól: ahol jel van, ott jelentés (titkosszolgálati értelemben is) és jelenlét is tapasztalható (és megfordítva), és ez jelentős tény. (Egy példa: a saját jelével kisajátított, s így a jelenlétét hordozó tájra – a budapesti Szabadság-szoborra – akkor is ugyanúgy esik az eső, ha a talpáról a fejére állítjuk, vagy ha alulról ered az eső felfelé mint reverse rain. A képeslap és az esőtípus megnevezése összefügghet – abszurddá válik a szabadság szobra valamint a körülötte zajló életünk egy szabadságtalanított korban -, de ez egy másik dolgozat témája lehet, a kiszemelt helyszínek ikonográfiájával együtt.) Tót mindenesetre a postai jelenlét-terjesztéssel kétségbe vonta a múltból a jövőbe menetelés képzetének és gyakorlatának érvényességét s a világ eszerinti értelmezését.
A jelenlétkultúra mára – más, alkalmasabb eszközök révén – általánossá vált. Amit itt látunk, alkotójuk akaratán kívül is, történelmi dokumentum: egy korszak kezdete, melyben sokféleképpen jutott szóhoz a világban való jelenlétünk s az a kérdés, hogy ez jó-e így. Tót Endre eső-sorozata köztük művészettörténeti esemény, mellyel most találkozhatunk. S nem véletlen, hogy éppen az örökös jelenlét színhelyén: a színházban.
Keserü Katalin
Figyelem! Felhívás a ZER0DEMO rendezvényére:
2013. május 2. (csütörtök) 17:00.
Budapest, Hősök tere
facebook event:http://www.facebook.com/events/618846451476456/
Amikor a Hatalmasok eltörlik a párbeszédet.
Amikor nincs
nyelv, mely célba találna.
Amikor a kisajátított jelvények elforgácsolódtak.
Akkor jön a zero!
Kódold zerokkal tüntetőtábládat,
és gyere velünk május 2-án (csütörtökön)
a Hősök terétől a Vigadóig!
==================================
Tót Endre első Zer0demonstrációja 33éve volt
Nyugat-Németországban. Most először Budapesten.
"SEMMI SEM SEMMI"
==================================
0000
A zero zero. A
zero nulla. A zero 0.
A zero megvalósult semmi.
A zero forma, mely nem kezdődik, és nem végződik.
A zero természetes. A zero alapállás.
A zero a tiszta lap első pillanata.
A zero kagyló és tojás. A zero menedékhely.
A zero kód. A zero nyitott kapu.
A zero könnyű szellő közted és köztem.
A zero üres gyomor, a lyukas zászló közepe.
A zero anyám köldöke. A zero fegyvercső.
A zero visszatartott lélegzet. A zero néma kiáltás.
A zero mosoly. A zero egész.
A zero szabad és független.
A zero pont elég.
(2013. május 10.)