Klasszikus évad lesz jövőre a Nemzeti Színházban

A Nemzeti Színház főigazgatója a teátrum nézőtéri büféjében tájékoztatta a megjelent újságírókat a színház eredményeiről, és jövőbeni terveiről. Alföldi Róbert beszámolt arról, hogy 2010-ben 50%-kal nőtt a bérleteladások száma, nőtt a színház nézőszáma, így összesen 120000 néző látogatott el a nemzeti teátrumba, a közönség egyharmada a 14-25 év közötti korosztályból került ki. A gazdálkodásról szólva elmondta, hogy dacára a támogatás csökkentésének és a zárolásoknak, az intézmény stabilan működik.

A direktor beszélt a Nemzeti Színház következő, 2011/2012-es évadáról is: a klasszikus darabokból álló programban kilenc új bemutató szerepel. A főigazgató a társulatban történő változásokról is tájékoztatta a sajtót. A következő évben csatlakozik a társulathoz Nagy Zsolt színművész, a Krétakör Színház alapító tagja és egy kaposvári színészhallgató, Váncsa Gábor a teátrumban tölti majd szakmai gyakorlatát.

Rátóti Zoltán 2011. szeptember 1. óta a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója, a 2011/2012-es évadtól nem lesz a Nemzeti Színház társulatának tagja, de szerepeit tovább játssza a teátrumban. Alföldi Róbert arról is beszélt, hogy a 2011/2012-es évadban ismét a színházban dolgozik Andrei Şerban, aki ezúttal egy Shakespeare-előadást jegyez majd. A főigazgató két darabot, köztük Shakespeare: Hamletjét, és G.B.Shaw: Szent Johannáját állítja színpadra, Rába Roland Molière: Fösvényét, Pelsőczy Réka az Óz, a csodák csodáját, Znamenák István Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapját, Novák Eszter Bródy Sándor: A tanítónő című darabját, Gigor Attila pedig Ulrich Hub: Náthán gyermekei című ifjúsági művét rendezi majd. A direktor egy egyedülálló, különleges bemutatót is tervez a teátrum nagyszínpada alatt, John Osborne: A Patriot for me, azaz Ide nekem a hazafival! című darabjából.

A sajtótájékoztató keretében Alföldi Róbert válaszolt az újságírók kérdéseire is:

Kónya Rita, MTV Híradó: - Milyen hosszú időre tervez szerződéseket kötni, megrendeléseket aláírni, és ezeknek költségei átszállhatnak-e a lehetséges utódra?

Alföldi Róbert: - 2013-ig szól a szerződésem, és minden pletyka ellenére semmilyen hivatalos értesítést, megkeresést nem kaptam a kulturális kormányzattól, ezért számomra nem létezik ez a probléma. Úgy dolgozom, ahogy a szerződésemben elő van írva, végzem normálisan a feladatomat, amiért a fizetésemet kapom.

Oláh András, Info Rádió: - Az idei évtől mekkora összegből gazdálkodik a Nemzeti Színház?

Alföldi Róbert: - Ez jó kérdés. Azt gondolom, hogy 1 milliárd 421 millió forintból. Erre természetesen még nincs szerződésünk, de ez nem jelent semmit, hiszen a tavalyi év folyamán márciusban sikerült szerződést kötni a minisztériummal. Az összegre abból következtetek, hogy a januári pénzt, ami 1/12-ed része az éves költségvetésnek, ha felszorzom 12-vel, az 1 milliárd 421 millió forintot ad. Nagyon fontos, hogy nonprofit zrt.-vé alakultunk. Ez azért nagyon fontos, mert a színházi törvény által biztosított adókedvezménnyel a színházhoz érkező pénzeket eddig mi nem tudtuk befogadni, ezzel az átalakítással viszont a Nemzeti Színház Nonprofit Zrt. is a színházi törvény hatálya alá esik, tehát a jegybevételünk 80 %-áig be tudjuk fogadni ezt a pénzt.

Ránki Júlia, Rádió Q: - Két kérdés. Teljes–e már a Tízparancsolat-sorozat, vagy a teljes évad klasszikus? A másik: feltűnő, hogy a Nemzeti Színház gazdálkodása pozitív, miközben azt mondod, hogy ez a zrt-s dolog teszi lehetővé, hogy befogadjatok pénzeket, akkor hogy van, hogy másoknál nem ez a helyzet? Miért van az, hogy máshol panasz hangzik el, hogy kevesebb a bemutató, kevesebb a pénz, miközben te tartod magadat, új bemutatók vannak, stb.?

Alföldi Róbert: - A Tízparancsolat-projekt az idei két felolvasószínházi eseménnyel és az Esterházy-bemutatóval teljes. Arra, hogy a már felolvasott művekből a későbbiekben mi kerül még színpadra, nem tudok válaszolni, és természetesen nyitott kérdés az is, hogy milyen darabok készülnek a Romagyilkosságok-pályázatra. A színház fenntartja magának azt a jogot, hogy, ha nem érkezik olyan minőségű pályamű, akkor nem fogjuk bemutatni, de ha igen, természetesen a jövő évben ez az előadás is el fog készülni. A pozitív gazdálkodás kőkemény takarékossággal lehetséges, 40-50%-kal kevesebbet költünk a produkciókra, másrészt mindenféle kiadást nagyon megfogunk, és odafigyelünk, hogy mire adunk ki pénzt. És ehhez jön még egy fontos dolog: a 10 000-rel nagyobb nézőszám révén nőtt a jegybevételünk is. Ez olyan, mint a háztartás, az ember annyit költ, amennyi van, és ezt megpróbálja minél keményebben beosztani, és lehet, hogy nem bélszínt eszünk, csak csirkemellet, mondjuk vasárnaponként, de az is tud normálisan működni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ezt sokkal kevesebből is meg lehet csinálni, hiszen semmit nem tudtunk költeni például sem állagmegóvásra, sem fejlesztésre, semmi ilyesmire. Vannak problémák, de ezeket valahogy majd megoldjuk, nem ezzel kell foglalkozni. Sokkal kevesebbet lehet költeni díszletre, úgy, hogy a Magyar ünnep díszlete az Amalfi hercegnő díszletéből készült, hogy a Mohácsi darabba bekerült a Richárd hídja, hogy a fénycsövek az Oidipuszból kerülnek át, tehát a gazdálkodás is gondolkodásmód kérdése. Én mindig azt gondoltam, a Bárkában is, hogy minél nagyobb gond van, annál több előadást kell csinálni, mert ez az egyetlen módja annak, hogy a színház igazolja a létét, azt, hogy szükség van rá.

Balogh Gyula, Népszava: - Három rövid kérdés. Az egyik, hogy a kulturális kormányzattal kialakult–e az elmúlt időszakban kapcsolat, nézik–e az előadásokat, a másik, hogy a János vitézre a bemutató után kifejezetten nem lehetett jegyet kapni, ez miért változott meg, a tüntetések hatása-e az, hogy leveszitek, és a harmadik Vidnyánszky Attila, aki több helyen erőteljesen nyilatkozott, itt az alkalom, hogy akár reagálj rá.

Alföldi Róbert: - Természetesen én is beszélgetek mindenkivel, és ők is beszélgetnek velem. Normális emberi viszonyom van a kulturális kormányzattal. Arról még nem beszélgettünk, hogy holnap álljak fel és menjek innen. Nézik az előadásokat, nagyjából képben vannak, hogy mi történik itt. A János vitézről azt gondolom, hogy nem a tüntetés hatása az, hogy nincs rá néző, hanem a hosszú ideje tartó folyamatos ijesztgetésé, hogy ez mennyire perverz és nem tudom, milyen… Természetesen nem akarom másra hárítani, ha egy előadást le kell venni. Most elmesélem, hogy az első évadban azért raktam be a János vitézt a programba, hogy legyen olyan előadás, amivel tuti nem lesz baj, ami rendben lesz, lehet nézni, szeretni fogják. Vidnyánszky Attilára nem reagálnék, reagált rá a debreceni Jobbik. Az ő Ludas Matyi rendezésére. Azt gondolom, hogy ennél pontosabban semmi nem mutatja meg azt, hogy mi történt velem az elmúlt hónapokban. Vidnyánszky Attila Ludas Matyi rendezése kapcsán azt írja a debreceni Jobbik, hogy a debreceni Csokonai Színház igazgatója Alföldi nyomdokain jár, és szó szerint ugyanazokat a jelzőket aggatják az ő előadására, mint amiket Attila is sajnálatos módon lenyilatkozott az Origo interjújában a János vitézzel kapcsolatban. Ennél többet nem reagálok, ha ünnepek előtt lennénk, azt mondanám, hogy mindenkinek boldog karácsonyt!

Ámon Betti, Duna Tv: - A nézőszámnál említetted a 10 000-rel több nézőt. Ennek mekkora részét képezik a fiatalok?

Alföldi Róbert: - A fiatalok aránya – a 14 és 25 közötti korosztály – a nézők egyharmada. Ez azt jelenti, hogy kb. 40 000 fiatal jár ide. Azt gondolom, hogy a srácok körében sikk lett idejárni, és ezt lehet érzékelni.

Az újságírók kérdései után Alföldi Róbert tájékoztatta a sajtót, hogy hagyományos évadértékelő sajtótájékoztatóját a korábbiakhoz hasonlóan májusban tartja majd meg.

(2011. február 03.)