Szabó Kimmel Tamás Pánikol

- Mivel töltötted a nyarat? Eleget pihentél?

- Hála Istennek volt időm pihenni. Július 20-án bemutattuk a Bánk bán juniort Szentendrén, ami nagyon jól sikerült. Utána lementünk a családommal a balatoni nyaralónkba, és ott pihentem a szabadidőmben. Kaposváron is voltam, a haverjaimmal is tudtam kicsit szórakozni, de külföldön nem voltam. Jókat beszélgettünk, roston sütöttünk, kikapcsolódtunk a Balatonon. Nagyon élveztem az egészet.

- Furcsa vagy, mi történt a hajaddal?

- Levágattam a nyáron kopaszra, hogy erősödjön. Meg kell majd növesztenem az Orfeusz alászáll című darabra, de annyira ki volt készülve a sok zselétől, amit évad közben rányomtak, hogy úgy gondoltam, elölről kezdem ezt a dolgot. Igazából ezért lettem kopasz, de örülök neki, mert egészségesebb lett a hajam.

- Ha jól számoltam, ebben az évadban négy új darabot próbálsz majd. Melyik szerep érdekel a leginkább?

- Játszom a Pánikban, a Bánk bán juniorban, az Orfeusz alászáll című darabban, és a Learben. Emellett beugrom majd a Vesztegzárba is. Mindegyikben van minimum egy olyan dolog, ami miatt várom, és érdekel. Egyiket sem hagynám ki. Mindegyikben találtam olyat, ami miatt érdemes csinálni. Jó feladatok egytől egyig.

- A színház mellett lesznek más munkáid is?

- Úgy néz ki, hogy Fonyó Gergővel forgatok majd, tizenkét rendező rendez tizenkét darab huszonöt perces tévéjátékot, ebben kapok majd egy kisebb szerepet. Két napot forgatok, egy ügyvédet játszom majd, akit végül fejbe lőnek. Ezért is vállaltam, és a csapat miatt, hiszen velük készítettük a Made in Hungáriát is. Lesz még egy nagyjátékfilm forgatásom Martin Csabával, akinek nemsokára bemutatják az első filmjét. Tőle kaptam egy kisebb szerepet. Több castingon is voltam a nyár végén, majd kiderül, hogy milyen szerepeket kapok.

- Korábban mesélted, hogy imádsz moziba járni. Láttál valami jó filmet a nyáron?

- Az új Tarantino filmet meg kell néznie mindenkinek, a legelső jelenet, ahogyan a film indul, történelmi jelentőségű lesz, az tuti. Nagyon élveztem, Tarantinos film, de kicsit más. Szellemileg jól kidolgozott, felépített. Kevés akció van benne, de az profi. Nekem a német filmes vonal köszönt vissza, nagyon sok német színész játszik benne, Brad Pittet lemosták, szegény nagyon kilógott a sorból, ami kicsit fájdalmas volt, mert az egyik kedvenc színészem. Már nagyon várom az új Scorsese filmet is, és benne Leonardo di Capriot.

- Októberben két bemutatód lesz, a Pánik és a Bánk bán junior. Utóbbiban te alakítod II. Endrét.

- Nagyon összetett szerep, igazából ő ugyanazon megy keresztül, mint Bánk bán, csak ő negyed óra alatt, míg Bánk az egész előadás alatt. Ugyanúgy választania kell a haza és a szerelem között. Érdekes figura egyébként, aki végül úgy dönt, hogy az összefogást választja, és megbocsát Bánknak. Jó volt ebben a darabban dolgozni. Nagyon jó csapat jött össze. Érdekes volt, hogy mindannyian fiatalok vagyunk. Nyilván más ez a darab, mint az eddigi Bánk bánok, kapott egy érdekesebb aspektust talán, a szöveget is modernizálták. A célközönség szerintem abszolút a fiatalok, gimnazisták. Ez egy jó kezdeményezés, ami szerintem nagyon jól sikerült.

- Gyerekkorodból megmaradt valami a Bánk bánból, mint kötelező olvasmányból?

- Nem igazán. Soha nem volt mélyebb viszonyom a történettel. De egy nagyon jó előadást hoztunk össze, amelyben gitárt használunk, dobot, fuvolát, és a darab szerves része egy medence, hiszen körülötte játszódik az egész történet.

- A medencét te is használod?

- A medencét én megúsztam, (nevet) de sokan belemennek persze. Tök jól működik, nem nehezíti meg az előadást, inkább hozzátesz. Nyáron már három előadásunk volt Szentendrén, ahol nagyon sok szúnyog volt, és ez megnehezítette a dolgunkat. De ha az ember fent van a színpadon, ki tudja zárni ezeket a dolgokat.

- Ha fáj valamid, azt is ki tudod kapcsolni?

- Abszolút, persze.

- Beszéljünk a másik bemutatódról, a Pánikról. Rába Rolanddal milyen a közös munka?

- Ő a rendező, jó vele dolgozni, nagyon okos, az egész próbafolyamat felszabadult, örömszínházat csinálunk. Van egy elképzelése Rolandnak, de meghallgatja, hogy mi mit gondolunk, és kipróbálunk több utat is. Érdekes, és humoros darab lesz. Nagyon jó a szerepem, végig head set –en beszélek majd, hiszen egy menő televíziós műsorvezetőt alakítok, aki úgy éli az életét, hogy közben a head set-en beszél, és intézi a dolgait. A darabban Marton Robi, Miklós Marcell és én játsszunk.

- Úgy tudom, a darab a pánikbetegségről is szól, amelyet a szerző is átélt. Te tapasztaltál hasonlót a környezetedben, esetleg te magad éreztél már hasonlót?

- Egyre több ilyet látok a környezetemben. Korábban nekem is voltak pánikrohamaim. Nálam általában akkor jelentkezett, ha idegi kimerültségem volt, abszolút fáradt voltam, kialvatlan. Akkor aztán jött a légszomj. Ez egy nagyon érdekes, és aktuális téma, ami sokakat fog érdekelni. Bennem is van sokszor szorongás, főleg ha egy szituációban kínosan érzem magam, vagy ha elvállalok egy munkát, és később rájövök, hogy nem nekem való, de meg kell csinálnom. Befeszülök, de próbálom magam lenyugtatni, koncentrálni, és szívni néhány slukk friss levegőt. Van, aki gyógyszert szed rá. Én hiszek abban, hogy minden dolog fejben dől el.

- Ez a darab egyébként három jó barát története?

- Miklós Marci és én testvérek vagyunk, ő a bátyám, Marton Robi pedig közös barátunk. Mind a három nagyon szerethető figura. Komolyan közelítjük meg a problémát, de humorral szőjük át.

- Hogy néz majd ki a díszlet?

- A stúdió kétfelé lesz osztva, az egyik felében ülnek majd a nézők, a másik felében lesz a téglalap alakú színpad, amin lesz egy kanapé, egy asztal. Minimál lesz az egész. Közel lesznek hozzánk a nézők, ami nagyon érdekes, és gondolkozunk azon, hogy őket is bevonjuk majd a darabba - hiszen lesz egy élő kameránk - persze, mindezt nem zavaróan, tolakodóan tennénk.

- Az októberi bemutatók után mire készülsz majd?

Utána elkezdek dolgozni az Orfeusz alászáll című darabban, aztán lesz egy hónap szünetem, amikor csak előadásaim lesznek, majd utána próbálom a Leart. Közben szeretnék majd elkezdeni sportolni, kondizgatni, futni. Most reggeltől estig itt vagyok, és hívnak szinkronizálni is, úgyhogy nem panaszkodom.

(2009. szeptember 07.)