Átadás-átvétel a Nemzetiben

„A Nemzeti Színház lehetőség arra, hogy bekapcsolódjunk a kortárs európai kultúrába, hogy korszerű színházi nyelven beszéljünk korunkról; hogy meghatározzuk kortársaink gondolkodását és egy valóban nyitott, integráló, többféle világszemléletet és filozófiát is magába foglaló kulturális intézményként példát mutassunk, hogyan is lehet és kellene élni, és figyelni egymásra ebben a zűrzavaros, de nagyon színes, szabad, „szép új világ”-ban. (…) Engem még mindig az a romantikus, gyerekkori vágy hajt, hogy „világmegváltó” színházat csináljunk.” részlet Alföldi Róbert pályázatából

A sajtótájékoztató hangfelvétele (Windows szabványos formátum - wma) ÚJ BEMUTATÓK VLAGYIMIR SZOROKIN: A JÉG A Krétakör és a Nemzeti Színház közös produkciója RENDEZŐ: MUNDRUCZÓ KORNÉL Nagyszínpad, 2008. szeptember 26. Vlagyimir Szorokin (1955) a mai orosz irodalom nemzetközi sztárja, nagy kísérletezője és igazi botrányhőse. Különös, gyakran utópisztikus világát, a vad nyerseség és a költőiség végletei közt mozgó, egyedi stílusát a magyar olvasó leginkább A jég című regénye alapján ismeri. Pályája 1977-től indult, a moszkvai underground ismert alakja volt, művei szamizdat formájában keringtek. Radikális prózájában a hétköznapi mítoszok leleplezésén keresztül a szovjet múlt és a posztszovjet jelen "irodalmi" integrációjára törekszik. Több nyugati, s immáron orosz írótársához hasonlóan ő is felhasználja a tömegkultúra, például a thrillerek és az akciófilmek kliséit, melyeket sajátos orosz tartalommal tölt fel. A szovjet korszak hivatalos prüdériája ellen való lázadásként nyelvében gyakran, gátlástalanul alkalmazza a legválogatottabb trágárságokat. Magyarul eddig három regénye jelent meg, 2004-ben a Kékháj és A jég, 2007-ben pedig a Bro útja. A három regény vázát a Rossz két, XX. századi fő mítoszának, a hitlerizmusnak és a sztálinizmusnak az összekapcsolása képezi. A jégből Szorokin végül trilógiát alkotott, ennek a második része a Bro útja, a harmadik részt, amely a 23000 címet viseli, még nem fordították le magyarra. A Bro útja A jég előtörténete, a 23000 (a Jég-testvériség ennyi tagot számlál) elnyújtott epilógus, amelyben megvalósul az Apokalipszis, elpusztul a Föld, és eljő a Fény birodalma. A jég A Krétakör Színház 2006 őszén mutatta be Mundruczó Kornél rendezését, melyet Vlagyimir Szorokin A jég című művéből vitt színpadra az alkotócsapat a Trafó színpadán. Szorokin írásai majd minden esetben a fantázia nyers és zabolázatlan megnyilatkozásai; akcióregények, pszichothrillerek, bizonyos értelemben ponyvaregények. A valóság nem tárgya szövegeinek, nem próbálja megfejteni a mai orosz társadalmat, de olyan szellemi utazásra hív, melyben egy összezavarodott korról alkotott személyes, mély élményt bátran és keresetlenül tár elénk. Leszámol a volt szovjet történelem és az orosz ember típusának mítoszával, lerombolja biztos fogódzóinkat mind az irodalom, mind az oroszság tekintetében, és egyetemessé tágítja mindezt. Személyes látomássá varázsolja a valóságot; ebben az útvesztőben bolyonganak jégszívű vagy éppen lázas hősei, présgépek után kutatva, történelmi hősök klónjai között, jégkalapáccsal a kezükben. A jég története az orosz irodalom szeretetmítoszát és az orosz kollektív tudattalan egyik meghatározó archetípusát, a világméretű összeesküvés paradigmáját dekonstruálja. Napjaink Moszkvájában a jégkalapácsos testvérek mindaddig sorra gyilkolják az embereket, amíg valakinek „nem szólal meg a szíve“, így kutatják fel a szekta tagjait. Ahogy a regényből kiderül, „az emberi faj átrostálása“a Fény testvérei által már a múltban is javában zajlott, éppúgy a német koncentrációs táborokban, mint a háború utáni, sztálinista Szovjetunióban. „ - Beszélhetek a szíveddel? - Az alulról megvilágított ház háttere előtt egy alig kivehető, meztelen alak állt. A félhomályban még nagyobbnak tűnt a szeme. - Lehet? - nedves kezével megfogta a kezét. - Megfázol. - Nem. Kérlek, lehet? Aztán mész az utadra. - Oké - „Angyal a kurva“ - gondolta. - Csak gyorsan. A kislány óvatosan átölelte sovány, de hosszú karjával, mellével az övéhez simult. Hirtelen a férfi egész teste megremegett. És mozdulatlanná dermedt. Eltelt 23 perc .“ Dramatizálta: Petrányi Viktória, Mundruczó Kornél LAPIN - László Attila NYIKOLAJEVA - Péterfy Bori BORENBOIM - Hollósi Frigyes VOR - Frecska Rudolf ROM / ANDREJ - Gyabronka József IP / VIKA - Tóth Orsolya HARO / NATASA / AR / ILONA - Mészáros Piroska APA / SZÚNYOG - Mucsi Zoltán ANYA / EKOSZ - Csákányi Eszter KIELA / PÁSA - Katona László GENA - Bánki Gergő AUTÓS - Scherer Péter PARVAZ / SZAVVA - Rába Roland Díszlettervező, Jelmeztervező: Ágh Márton Súgó: Kónya Gabriella Ügyelő: Dobos Gábor A rendező munkatársa: Tüű Zsófia EURIPIDÉSZ: ORESZTÉSZ Ógörögből fordította: Karsai György Fordította: Térey János RENDEZŐ: ALFÖLDI RÓBERT Nagyszínpad, 2008. november 21. Euripidész (i. e. 480 – 406) életrajzának fennmaradt változataiban hemzsegnek az egymásnak ellentmondó pletykák. Hiteles adatok szerint a kereskedő Mnésarchosnak és a zöldségárus Kleitónak volt a fia, athéni illetőségű. Feltevések szerint Szalamisz szigetén született, ahol berendezett magának egy tengerparti barlangot, ott írta műveit. Huszonhat évesen lépett fel először költői versenyen. Egyes források szerint kétszer nősült, három fia született. Kilencvenkét drámát írt, ebből tizennnyolc maradt ránk. Élete végén Makedóniába vándorolt, ott is halt meg. Oresztész Amikor Agamemnón hazatért Argoszba a trójai háborúból, felesége, Klütaimnésztra szeretőjével, Aigiszthosszal meggyilkolta. Agamemnón és Klütaimnésztra fia, Oresztész hosszú távollét után hazatérvén Apollón parancsára megölte anyját, hogy bosszút álljon apja halálán. Argosz népe kiközösítéssel sújtja Oresztészt, és a gyilkosságban részt vevő nővérét, Elektrát. Nagybátyjukhoz, Meneláoszhoz fordulnak segítségért, de nem találnak meghallgatásra, főleg amikor Klütaimnésztra és Heléna atyja, Tündareosz is Argoszba érkezik, és bosszúval fenyeget mindenkit, aki lánya gyilkosait védelmébe veszi. A nép Oresztészt és Elektrát halálra ítéli. Püladész és Oresztész megölik Helénát, Meneláosz feleségét, méltó büntetéssel sújtva őt egész Hellászért. Sok gyermek atyja, sok asszony férje, fia ment érte a trójai halálba. Oresztész így akarja lemosni magáról az anyagyilkos jelzőt, és Heléna gyilkosaként kíván dicsőséget szerezni magának. Apollón azonban Zeusz parancsára megmenti Helénát, és felviszi az istenek közé. De Oresztészt és Elektrát is megmenti a halálos ítélettől, kibékíti őket Meneláosszal és argosz népével. Oresztész Meneláosz lányát, Hermionét veszi nőül, Püladész pedig Elektrát. Oresztész száműzetésbe kényszerül, melynek lejárta után Athén városába kell mennie, hogy az Eumeniszek törvényszéke elé álljon. ÉLEKTRA Nincs olyan néven nevezhető borzalom, Nyomor, csapás, isten kiszabta szenvedés, Melynek súlyát az ember nem viseli el. Mert boldog – sorsát világért se gúnyolom –: Zeusz állítólagos gyermeke, Tantalosz; Ki ég és föld közt leng, reszketve a feje Fölött függő sziklától. Büntetése ez, Mert az istenek asztalánál ülhetett, Ember létére – s nem becsülte meg magát, Eljárt a szája: rossz ragály a fecsegés! Pelopszot ő nemzette; az meg Atreuszt: Annak szőtt az istennő baljós koszorút – Viszályt öccsével, Thüesztésszel; de vajon A mondhatatlant mért kell újramondanom? Öccsének saját fiait tálalta föl. Atreusznak közben két gyermeke született: A híres – már ha híres! – Agamemnón, és Meneláosz; anyjuk a krétai Aeropé. Az isteneknek gyűlöletes Helenét Vette el Meneláosz; Agamemnón pedig A hírhedt Klütaimnésztra ágyába feküdt: Tőle születtünk, egy anyától, három lány: Khrüszothemisz és Iphigeneia meg én, És egy fiú, Oresztész. ÉLEKTRA - Péterfy Bori HELENÉ - Udvaros Dorottya ORESZTÉSZ - Rába Roland MENELÁOSZ - Cserhalmi György m.v. TÜNDAREÓSZ - Garas Dezső PÜLADÉSZ - László Zsolt HÍRNÖK - Blaskó Péter HERMIONÉ - Tompos Kátya EGY PHRÜGIAI - Kulka János APOLLÓN - Földi Ádám KARVEZETŐ - Nagy Mari ARGOSZI ASSZONYOK KARA - Csoma Judit, Murányi Tünde, Gerlits Réka, Szalay Marianna Díszlettervező: Menczel Róbert Jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes Dramaturg: Vörös Róbert, Perczel Enikő Koreográfus: Gergye Krisztián Súgó: Sütő Anikó Ügyelő: Géczy István, Lencsés István, A rendező munkatársa: Bencze Zsuzsa, Kolics Ágota MAKSZIM GORKIJ: VASSZA ZSELEZNOVA Fordítja: Ungár Júlia RENDEZŐ: ZSÓTÉR SÁNDOR Gobbi Hilda Színpad, 2008. november 22. Makszim Gorkijt (1868 – 1936) világhírűvé tette az Éjjeli menedékhely, innentől fogva a szegények költője címke rabja maradt. Következő színművei, a Nyaralók (1904) és a Nap fiai (1905) a Kispolgárok vonalába tartoznak. A drámába az Ellenségekkel tör be Gorkij új látásmódja. A fordulat után átmenetileg nem ír darabokat. (Illetve egyet igen, de azt a hatalom betiltja.) Az 1930-as években születtek újabb darabjai, drámaíró művészete újabb virágzó szakasza 1932-34-re tehető. Jegor Bulicsov és a többiek (1932) és Vassza Zseleznova (1935, első verzió: 1911) kiemelkedőek. ’Vassza minden erővel azon van, hogy „polgár” legyen és családjából is „polgárcsaládot” faragjon. Törekvése azonban nem lehet sikeres, mert a polgári ethoszt a makacsul ellenálló orosz valósággal szemben csak nagyon is nem-polgári módon, a keleties despotizmus eszközeivel valósíthatja meg, azaz – mert ez így képtelenség – nem valósíthatja meg.” Szilágyi Ákos Oroszország, 1917. Vassza Zseleznovának mindene megvan: pénz, hatalom, erő és ész. Csak egy dolog hiányzik: a jövő. Közeleg a Forradalom, Zselezna hatalma leáldozóban van. Gorkij szülővárosában volt egy mondás. „A házak kőből vannak, az emberek vasból.” Vassza Zseleznova is ilyen karakter, vasakaratú asszony, tejhatalmú családfő. Tragédiája abban áll, hogy látja a családja pusztulását, melyet épp azok a polgári értékek okoznak, melyeknek megőrzéséért ő maga küzd. MELNYIKOV Jó reggelt, mélyen tisztelt asszonyom. VASSZA Jó reggelt. Tegye be az ajtót, üljön le. Nos, mi újság? MELNYIKOV Az újdonságok nem örvendetesek. Az előzetes nyomozást befejezték. Az iratok az államügyésznél vannak. A vizsgálóbíró azt hiszi, hogy annyira elkente a dolgot, amennyire csak lehetett. VASSZA Háromezer rubelért egészen elkenhette volna. MELNYIKOV Nem volt lehetséges. Magam is olvastam ennek a kerítőnek a vallomását. Olyan őszinte volt, mint a gyóntatószékben. VASSZA Vagyis a férjem bíróság elé kerül? MELNYIKOV Feltétlenül. VASSZA Mi erre a büntetés? MELNYIKOV Lehet, hogy kényszermunka. VASSZA És hogy hívják ezt a maguk nyelvén? MELNYIKOV Mit, kérem? VASSZA Ezt a szórakozást … gyerekkel. MELNYIKOV Liliomtiprás… (…) VASSZA (…) Amikor a férjem valamennyi hajónkat, kikötőnket, házainkat, egész vagyonunkat egyetlen éjszaka eljátszotta kártyán, akkor én örültem. Aztán az utolsó gyűrűjét is feltette egy lapra, és mindent visszanyert. Mindent, sőt többet is. Utána, hiszen tudod, gyalázatosan kezdett élni, s én másfél évtized óta viselem ezt a terhet, ezt a mi óriási üzletünket. A gyerekek kedvéért viselem. Micsoda erőt pazaroltam itt el! És a gyermekeim… minden reménységem! Az unokám az egyetlen igazolásom. VASSZA ZSELEZNOVA - Básti Juli Bánfalvi Eszter, Mészáros Piroska, Söptei Andrea, Stork Natasa,Varga Mária, László Attila, Máttyássy Bence, Miklós Marcell, Orth Péter, Szabó Kimmel Tamás és BERTOLT BRECHT: A KIVÉTEL ÉS A SZABÁLY Fordította: Ungár Júlia RENDEZŐ: ZSÓTÉR SÁNDOR Gobbi Hilda Színpad, 2008. november 22. Bertolt Brecht (Augsburg, 1898. febr. 10-Berlin, 1956. aug. 14.) német drámaíró, költő, rendező, a huszadik századi színház egyik megújítója. 1918-ban írta első drámáját, a Baalt. 1921-ben abbahagyta egyetemi tanulmányait és Otto Falkenberg müncheni kamaraszínházánál lett dramaturg. A világhírnevet az 1928-ban bemutatott Koldusopera című zenés dráma hozta meg számára, melynek zenéjét Kurt Weill szerezte. 1949-ben Berlinben megalapította saját színházát, a Berliner Ensemble-t, melyet második feleségével, Helene Weigel színésznővel együtt vezetett. Nagy hatású színházelméleti munkásságának középpontjában az epikus színház eszménye áll. Az epikus színház törekvése, hogy a néző érzelmi bevonódásának, a szereplőkkel való azonosulásának helyébe a racionális önvizsgálatot, a színpadi történésekre való kritikus reagálást állítsa. A kivétel és a szabály Brecht tandrámájában egy utazás történetével ismerkedhetünk meg. Egy kizsákmányoló kereskedő, és két kizsákmányolt, a vezető és a málhát cipelő kuli Urgába igyekeznek, ahol a kereskedő tárgyalásokat akar folytatni, az őt követő konkurrenseket megelőzve. Aki előbb érkezik, azé az üzlet. Az egyik állomáson a vezető a kuli mellé ül, a kereskedő elbocsátja. Az elbocsátott vezető tanácsokkal látja el a kulit, hogyan kell majd átkelni a veszélyes Mir folyón, neki adja kulacsát, hogy rejtse el, tartsa meg magának tartalékul, és figyelmezteti, a kereskedő rossz ember. Az út nehéz. Amikor a kuli elfárad, verést kap. Amikor a rablók miatt eltörli a lábnyomokat, bizalmatlanságot. Amikor félelmet mutat a folyónál, a kereskedő a revolverével kényszeríti az átkelésre, baleset történik és a kuli eltöri a kezét. A kereskedő újra megveri, majd elveszi a kulacsát. Titokban iszik, ám úgy tesz, mintha egyik kulacsban sem lenne már víz. A kuli azon morfondírozik, átadja-e neki a vezetőtől kapott kulacsot, mert ha megtalálják őket, és a vezető szomjanhalt, ő pedig él, pert akasztanak a nyakába. Előveszi hát a kulacsot, és megindul vele a kereskedő felé. A kereskedő hirtelen nem tudja, a kuli látta-e őt inni, vagy sem, és azt hiszi, hogy szikladarab van a kezében, mellyel agyon akarja ütni. Egy lövéssel leteríti a kulit. A kuli felesége bírósági keresetet nyújt be. A tárgyalás végén a bíró kihirdeti az ítéletet: a bíróság bizonyítottnak látja, hogy a kuli nem kővel, hanem kulaccsal közeledett a gazdájához. De inkább hihető, hogy agyon akarta ütni a kulaccsal a kereskedőt, mint az, hogy inni akart adni neki. A vádlott önvédelemből cselekedett, közömbös, hogy valóban veszélyben forgott-e, vagy csak veszélyben érezte magát. A vádlottat a bíróság felmenti, a halott feleségének keresetét pedig elutasítja. A KERESKEDŐ De én nem tudhattam, hogy vizespalack. Annak az embernek semmi oka nem volt arra, hogy nekem inni adjon. Nem voltam a barátja. A VEZETŐ De mégis inni adott neki. A BÍRÓ De miért adott neki inni? Miért? A VEZETŐ Nyilván azért, mert azt hitte, hogy a kereskedő szomjas… Bizonyára emberségből. Talán butaságból, mert azt hiszem, semmi haragot nem érzett a kereskedő iránt. A BÍRÓ Igen, arról van szó, milyen oka lehetett a kulinak, hogy a kínzójának inni adjon? A VEZETŐ Semmiféle értelmes oka. A BÍRÓ énekel Szemet szemért! – ez a szabály itt. Kivételre várni bolondság. Hogy ellensége inni ad, Az okos sose várja azt. A KERESKEDŐ, A VEZETŐ, A KULI, KÉT RENDŐR, A FOGADÓS, A BÍRÓ, A KULI FELESÉGE, A MÁSODIK KARAVÁN VEZETŐJE, KÉT ÜLNÖK játsszák: Bánfalvi Eszter, László Attila, Mátyássy Bence, Miklós Marcell, Orth Péter, Szabó Kimmel Tamás Díszlettervező: Ambrus Mária Jelmeztervező: Benedek Mari Dramaturg: Ungár Julia Zene: Tallér Zsófia Tánc: Vati Tamás Súgó: Gróf Kati Ügyelő: Kabai Márta A rendező munkatársa: Tóth Péter REMENYIK ZSIGMOND: POKOLI DISZNÓTOR ZENE: MÁRKOS ALBERT RENDEZŐ: DÖMÖTÖR ANDRÁS Gobbi Hilda Színpad, 2009. január 10. Remenyik Zsigmond (Dormánd, 1900. júl. 19.–Bp., 1962. dec. 30.) földbirtokos családból származott, de egyre nagyobb utálattal fordult el a polgári éleformától. Műveiben a trásadalom számkivetettjei iránt érez egyedül rokonszenvet. Jogot hallgatott Nagyváradon, de tanulmányait félbehagyta, és 1920-ban kivándorolt Dél-Amerikába. 1926-ban tért vissza. 1921-ben a Ma c. újságban jelentek meg első írásai. 1927-ben harmadmagával megalapította az Új Föld c. folyóiratot. 1927-től a Társadalmi Szemlében, a kolozsvári Korunkban is publikált. 1936–1939 között a Szép Szó egyik szerkesztője volt. 1939–1941 között az USA-ban élt. Regényeket, novellákat, és drámákat is írt a kibontakozó avantgard szellemében. Drámái: Az atyai ház (1943); Kard és kocka (1955); Saroküzlet (1965); „Vén Európa Hotel” (1976); Pokoli disznótor (1978) Pokoli disznótor Disznótorra készül a család, a vendégek bármelyik percben megérkezhetnek. A tonnányi anyós mindenkinek útban, minden összetörik alatta, felette, előtte, mellette, mögötte. A legrosszabb pillanatban dobja fel a talpát, veje még örülni sem tud igazán rég óhajtott halálának, mert a nagy fejetlenségben a test eltüntetése is nyűg. Mintha az anyós ezzel is borsot törne az orra alá. A hatalmas testet egy disznótoros teknőbe rejtik a befolyásos vendégek elől. Éhenkórász vándorok arra vetődnek, és hurkákat remélve a teknőben, meglovasítják. Csak amikor már kellő távolságra cipelték a súlyos terhet, és lerántják róla a leplet, akkor látják, hogy itt hurkába nem harapnak. Mégis elnyerik jutalmukat, mert az anyós boszorkányként feltámad és mindennel elhalmozza őket, ami szem, s szájnak ingere. Teknőjében a magasba száll, és bosszút esküszik a vele galádul elbánó család ellen. Remenyik Zsigmond egyfelvonásosában meghökkentő modernséggel elegyíti a bohózati elemeket a népszínmű és a fantasy világával. GAZDA Keserves, bitang, rongy élet!... anyós, rokon, mind csak féreg… úgy eszi az ember máját, mint a húgy rágja a trágyát… GAZDA - Gazsó György GAZDASSZONY - Molnár Piroska ÖREGASSZONY - Lázár Kati m.v. VENDÉGEK, KOMAASSZONYOK - Földi Ádám, Orth Péter, László Attila, Makranczi Zalán, Mészáros Piroska, Gerlits Réka KACSÓH PONGRÁC: JÁNOS VITÉZ Daljáték 3 felvonásban Írta: Bakonyi Károly Versek: Heltai Jenő Hangszerelés: Bogár István Karmester: Reményi József, Silló István RENDEZŐ: ALFÖLDI RÓBERT Kacsóh Pongrác (1873 – 1923) Budapesten született, de édesapját, aki a Királyi Államvasutak tisztviselője volt, áthelyezték Kolozsvárra. A konzervatóriumban fuvolázni és zongorázni tanult és Farkas Ödön tanítványaként zeneelméletet. 1898-ban matematika-fizika szakos tanárként helyezkedett el Budapesten, ahol természettudományi cikkeket kezdett publikálni. Később érdeklődése újra a zeneelmélet és a komponálás felé fordult, aktív részese lett a pesti zenei életnek. Csipkerózsika című daljátékára felfigyelt a kor híres operett-szövegkönyv írója, Bakonyi Károly és felhívta a fiatalemberre Huszka Jenő figyelmét. Bakonyi felkérte Kacsóh Pongrácot a János vitéz megkomponálására. A János vitéz olyan igényt elégített ki, amelyet tulajdonképpen csak a bemutató után fedeztek fel: a magyar öntudat ápolására való igényt, amelyet a pesti polgár immár a színháztól is elvárt. Kacsóh 5 hónap alatt készül el a János vitézzel. A zenét elsőként Huszka zongoráján játssza el, kikérve a jó barát és a neves szakember véleményét. Kacsóh irigységnek véli Huszka kritikáját, és úgy gondolja, hogy a féltékenység beszél belőle. A dalok verseit Heltai Jenő írja, aki aggodalmának ad hangot, hogy egy ismeretlen zeneszerző dallamaihoz verset írni elég nagy rizikó neki. Bakonyi habozás nélkül benyúl a kabátzsebébe, és a nála lévő hatszáz koronáért örök áron megveszi a verseket a darab számára. Heltai megnyugszik. A Király Színházbeli ősbemutató próbáinak során Konti József karmester kérésére Beöthy László igazgató újrahangszerelteti Vincze Zsigmonddal a darab jelentős részét. A darab kirobbanó siker, és percek alatt országos hírű zeneszerzőt csinál Kacsóhból. 1904. november 18-án este a Király Színházban elindul a János vitéz azóta is megállíthatatlan karrierje. "Petőfi szőke Iluskáját és János vitézét ma operett-formában játsszák a Király Színház színpadán. Feltámadt körülöttünk az egész gyönyörűséges regevilág, a pipacsvirágos rét, ahol Kukoricza Jancsi nyáját legelteti, a söprűn lovagoló gonosz mostoha, a szerelmes francia királylány, a piros dolmányos huszársereg és a szépséges Tündérország, ahol János vitéz viszontlátja szíve Iluskáját. Be szép is ez a mese. Üde és pompázatos, mint a réti virágból font koszorú. Sok édes poézis és bűbájos naivitás. Olyan, aminő csak a nép lelkéből és a nép költőjének fantáziájából fakadhat... Kacsóh Pongrác a költő nyomán haladva nem törölve le durva kézzel a szép mese hímporát, édes naivitását, nem zavarta meg ízléstelen operett-trükkökkel, csodálatos szép muzsikája magyarságával, őszinte népies hangvételével élesen különbözik minden eddigi operettzenétől" - írja Páriss Pál "Az Újság" hasábjain megjelenő kritikájában másnap. "Fedák Sári játssza János vitézt. Amikor cifra szűrében, karikás ostorával nagyokat csattintva a színpadra lép, zajos tapssal fogadja a közönség... - folytatja "Az Újság"-beli leírást Páriss Pál -, a szőke Iluska-szerep a színház új tagjának, Medgyaszay Vilmának jutott. Nagyon szépen énekelt és játszott. Iluska mostohájának szerepében a fiatalságát sikerrel palástoló Csatay Janka vívta ki a közönség elismerését. Bagó trombitás szerepét felejthetetlenül és meghatóan játszotta Papp Mihály, a humorról a francia király szerepében Németh Jóska gondoskodott, alaposan megkacagtatva a publikumot..." - fejezi be a korabeli kritika. Nagyszínpad, 2009. január 16. KUKORICA JANCSI - Stohl András ILUSKA - Söptei Andrea A GONOSZ MOSTOHA - Udvaros Dorottya STRÁZSAMESTER BARTALÓ, udvari tudós - Marton Róbert A FRANCIA KIRÁLY - Bodrogi Gyula A FRANCIA KIRÁLYKISASSZONY - Szalay Marianna BAGÓ - Szarvas József A FALU CSŐSZE - Újvári Zoltán Nagyszínpad, 2009. január 17. KUKORICA JANCSI - Mátyássy Bence ILUSKA - Tompos Kátya A GONOSZ MOSTOHA - Csoma Judit STRÁZSAMESTER BARTALÓ, udvari tudós - Szabó Kimmel Tamás A FRANCIA KIRÁLY - Spindler Béla A FRANCIA KIRÁLYKISASSZONY - Radnai Csilla m.v. BAGÓ - Hevér Gábor A FALU CSŐSZE - Újvári Zoltán HUSZÁROK, LEÁNYOK, UDVARONCOK, UDVARHÖLGYEK Díszlettervező: Daróczi Sándor Jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes Dramaturg: Vörös Róbert, Keszthelyi Kinga Koreográfus: Gergye Krisztián Zenei munkatárs: Komlósi Zsuzsa Súgó: Kónya Gabriella Ügyelő: Géczy István, Lencsés István A rendező munkatársa: Herpai Rita, Kolics Ágota JEAN RACINE: ATÁLIA RENDEZŐ: VALLÓ PÉTER Gobbi Hilda Színpad, 2009. március 14. Racine 1639-ben született Ferté-Milonban. Apja, nagyapja itt volt városi hivatalviselő. Egyéves volt, amikor anyját elvesztette. Rá két évre apja, majd nagyapja is meghalt. Tizenhét éves korában a párizsi híres Port-Royal intézetbe került. Jó barátai La Fontaine, Boileau, Molière a színdarab-írásra ösztökélik. Csaknem évenként megír egy remeket. Harmincnyolc éves korában alkotóereje teljében hirtelen lemond az írásról. A magányt keresi. Hatvanéves korában halt meg. Tizenkét színdarabján kívül ódákat, vallásos énekeket, akadémiai értekezéseket, leveleket és egy történelmi tanulmányt hagyott hátra. A franciák mindmáig a legnagyobb s legjellegzetesebb drámai írójuknak tartják. Fontosabb drámái: Nagy Sándor (1665), Andromaché (1667), Britannicus (1669), Berenice (1670), Iphigenia (1674), Phaedra (1677), Eszter (1689), Atália (1691). Atália Racine utolsó színdarabja. Csaknem egy századdal a költő halála után, a francia önkényuralom utolsó előtti évében, 1787 augusztusában az ügyeletes rendőrtisztviselő kötelességének tartja jelenteni, hogy az Atália előadásain a közönség tapsorkánban tör ki az udvari talpnyalókról és a népét megvető uralkodóról szóló részletek után. Hogyan uralkodik egyik ember a másikon s miért, tragédia az is, ha ezt elviseljük s az is, ha képtelenek vagyunk elviselni – ez volt eddig a költő minden színdarabjának alapgondolata. A hosszú hallgatás után írt utolsó két darab azonban lényegesen elüt az előbbiektől. Az Eszterben a király idején észbe kap és megjavul, az Atáliában a nép fellázad, elpusztítja a királynőt és híveit. Nyelvének ereje is az egyszerűségében rejlik: szókincse nem bő, de választékos. Drámáit páros rímű alexandrinusokban írta. A fordítás A művet 1949 óta magyar színpadon nem játszották. A mostani bemutatóhoz Szálinger Balázs készít új fordítást. “Nem kifejezetten eseménydús és fordulatos dráma – értékei inkább költőiségében rejlenek: tehát a monológok az Atália alappillérei. Az ellentétek világosak, a megoldás az lesz, amit már a mű elején elterveznek a cselekvők, nem történik pálfordulás, se váratlan fordulat– ugyanakkor a monológokban bámulatos erejű kétségek kapnak hangot, mély líraisággal. Ennek korszerű átadásához korszerű nyelv, versnyelv kell, ami viszont hajlamos porosodni: Rónay György sok évtizedes, akkor kiválónak számító fordításának versnyelve már foltosnak, hézagosnak, darabosnak tűnik. Az új fordítás, amellett, hogy igyekszik naprakész lenni, a korábbinál jobban próbálja az eredeti, francia szöveg hangulatát is a magyarba lopni.” (Szálinger Balázs) JOÁS, Juda királya, Okoziás fia - Mátyássy Bence ATÁLIA, Jorám özvegye, Joás nagyanyja - Molnár Piroska JOÁD, más nevén Jojada főpap - Kulka János JOZABET, Joás nagynénje, a főpap hitvese - Udvaros Dorottya ZAKARIÁS, Joád és Jozabet fia - Földi Ádám SZULAMIT, Zakariás nővére - Tompos Kátya ÁBNER, Juda királyainak egyik hadvezére - Gazsó György AZARIÁS - Szabó Kimmel Tamás IZMAEL - Marton Róbert MÁTÁN, hitehagyott pap, Bál áldozója - Blaskó Péter NÁBÁL, Mátán bizalmasa - Mertz Tibor HÁGÁR, Atália egyik udvarhölgye - Gerlits Réka LÁNYOK KARA Díszlettervező: Antal Csaba Jelmeztervező: Benedek Mari Zene: Melis László Koreográfus: Király Attila Dramaturg: Vörös Róbert, Keszthelyi Kinga Súgó: Gróf Katalin Ügyelő: Kabai Márta A rendező munkatársa: Herpai Rita BOTHO STRAUß: A PARK Fordította: Forgách András RENDEZŐ: ALFÖLDI RÓBERT Nagyszínpad, 2009. március 20. Botho Strauß (Naumburg, 1944. dec. 2.) elbeszélő, esszéíró, az egyik legsikeresebb, legtöbbet játszott kortárs német drámaíró. Kölnben és Münchenben folytatott germanisztikai, színháztörténeti, valamint szociológiai tanulmányokat. 1967-1970-ig újságíróként dolgozott a Theater heute című folyóiratnál. 1975-ig a berlini Schaubühne dramaturgja volt. A német újszubjektivizmus legnagyobb alakja. A park A színművet Peter Stein számára írta. Oberon és Titania szerepét az akkori Schaubühne társulatának két meghatározó színészóriása, Bruno Ganz és Jutta Lampe alakította. A park szereplői Shakespeare Szentivánéji álmának cselekményében botorkálnak. Egy nagyváros profán, költészettől mentes parkjában keresik a szerelmet, vagy csak egymás ölét, ahol megjelennek a Szentivánéji álom szereplői, hogy Shakespeare költészetéből e kutyaszaros valóságba csöppenve üldözzék a vágyott boldogságot. Mindenki keres tehát, de nem talál, csak őket találja meg egy műalkotás. Shakespeare-nél egy virág nedvét facsarja Puck az alvók szemébe, hogy álmukból felébredve beleszeressenek az első lénybe, akit meglátnak. Itt a műalkotás ingerli az érzékeket. Átváltozik test és lélek, múlt és jelen, park és athéni erdő. Az ébredés újabb álmokat szül, párra hiába lel bárki, a park rideg magányát nem enyhíti semmi, a műalkotás ellenszerével nem érkezik senki. A bűvös komédia a jelenre reflektál, a ma felszínét kapargatva egy múltbéli világ maradványaira bukkan, hogy a jelen tévelygőit a megidézett múltbéli tévelygőkkel ütköztesse. A fordítás „Botho Strausst fordítani azért nagy kihívás, mert nincs egyetlen mondata sem, mellyel elárulná vagy kiadná magát, úgy tesz, mintha nem lenne személyes stílusa, mintha csak kihallgatná a világot. Eközben tektonikus keménységűre kalapálja mondatait, melyek zenéje nagy költészetet rejt. Egyszerre pofátlanul hatásvadász és ugyanakkor szemérmesen rejtőzködő. Szereplői a legtermészetesebben viselkednek, mégis mintha egy manierista festmény különös pózba dermedt alakjai volnának. Megfigyelő, szemlélődő alkat, nem forradalmár, ő csak bemutat, megmutat, felmutat, ő nem akar meggyőzni semmiről, de éles, könyörtelen, keserű, pontos és megalkuvásmentes képet ad mai világunkról, erről a magát vadonatújnak vélő civilizációról, mely minden borzalom és megdicsőülés után van, melyben úgy tűnik, minden lehetséges, ahol minden kint van a placcon, illegeti magát a szabadság, egy világot mutat, mely minden korábbival le akar számolni, de annyi fájdalmas és eltéphetetlen gyökérrel kapaszkodik vissza az első kimondott mondatig, az első rítusig.” (Forgách András) TITANIA - Nagy Mari OBERON - László Zsolt CYPRIAN - Rába Roland HELEN - Schell Judit GEORG - Rátóti Zoltán HELMA - Murányi Tünde WOLF - Stohl András EGYKE - Hollósi Frigyes FICSÚR - Hevér Gábor ELSŐ FÉRFI - Spindler Béla MÁSODIK FÉRFI - Szarvas József HARMADIK FÉRFI - Benedek Miklós A HALÁL - Csoma Judit FIATAL LÁNY - Mészáros Piroska FIÚ 1., TITANIA FIA - Makranczi Zalán FIÚ 2. - Orth Péter FIÚ 3. - László Attila URFI - Gergye Krisztián KISFIÚ, NÉGER FIÚ, PINCÉR, FELSZOLGÁLÓ LÁNY Díszlet: Menczel Róbert Jelmez: Daróczy Sándor Dramaturg: Vörös Róbert, Perczel Enikő Ügyelő: Dobos Gábor, Lencsés István Súgó: Sütő Anikó Rendezőasszisztens: Kolics Ágota JOHN WEBSTER: AMALFI HERCEGNŐ Fordította: Vass István RENDEZŐ: BALÁZS ZOLTÁN Nagyszínpad, 2009. május 15. John Webster (1580 körül - 1634 körül) angol drámaíró, William Shakespeare késői kortársa. A fehér ördög és az Amalfi hercegnő című tragédiáit a 17. századi angol irodalom mesterműveinek tekintik. Webster életének nagy részét homály fedi, többek között születésének és halálának pontos dátuma sem ismert. Valószínű, hogy Londonban vagy a város közelében született. Amit tudni lehet biztosan, Webster 1606. március 18-án feleségül vett egy 17 éves lányt, akit Sara Peniallnak hívtak, és John nevű fiukat 1606. május 8-án keresztelték meg. Minden egyéb dolgot az életéről csak a színpadi darabjaiból következtethetünk. Webster az 1620-as évek végén még biztosan írt műveket, azonban egy bizonyos Thomas Heywood 1634. november 7-ei feljegyzésében már múlt időben beszél az íróról. Amalfi hercegnő A darabot először 1614-ben adták elő a Globe Színházban. Nálunk a Miskolci Nemzeti Színházban 1995-ben Telihay Péter rendezte, ez volt a magyarországi bemutató. 2000-ben Tim Carroll rendezte a Bárka Színházban, utoljára pedig Koltai M. Gábor a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. Ezen kívül Declan Donnellan társulata, a Cheek by Jowl hozta el a Katona József Színházba, vendégjátékra. A darab Amalfi udvarában játszódik Itáliában 1504 és 1510 között. A nemrég megözvegyült hercegné beleszeret Antonióba, titkárába, de a hercegné bátyjai, hogy ne kelljen osztozni az örökségen, megtiltják neki, hogy újraházasodjon. Titokban azonban mégis hozzámegy szerelméhez, és több gyereket szül neki. A hercegnő legelvetemültebb bátyja, Ferdinánd megfenyegeti húgát. A hercegnő és Antonio úgy próbálnak elmenekülni az udvarból, hogy kieszelnek egy történetet, miszerint Antonio kiforgatta feleségét a vagyonából, ezért száműzetésbe kell vonulnia. A hercegnő beavatja titkába Bosolát, nem tudva, hogy Ferdinánd kéme. A hercegnő mit sem sejtve elrendezi, hogy a férfi elvigye ékszereit Antonióhoz anconai búvóhelyére. A nő később csatlakozna hozzájuk, mintha a közeli városba zarándokútra igyekezne. Az érsek meghallja e tervet, és azt parancsolja Bosolának, hogy ölje meg a két szerelmest, és katonákat is küld, hogy fogják el őket. Antoniónak sikerül elmenekülnie legidősebb fiával, de a hercegnőt, a cselédet és a két kisebb gyereket visszaviszik Amalfiba, és Bosola meggyilkolja őket. Ez az élmény, valamint régi szabadságvágya és igazságérzetének sérelme azonban arra készteti Bosolát, hogy az érsek ellen forduljon. Az érsek megvallja szeretőjének, Júliának, hogy eltetette láb alól a hercegnőt. Ám, hogy a nő ne tudja őt senkinek se elárulni, őt is megöli egy mérgezett Bibliával. Bosola megtudja, hogy az érsek őt szemelte ki legközelebbi áldozatául, ezért a kápolnába megy, hogy megölje az imádkozó érseket. Véletlenül azonban Antoniót öli meg, aki épp visszatért Amalfiba, hogy megegyezést keressen az érsekkel. Bosola leszúrja az érseket. Ezután Ferdinánd és Bosola leszúrják egymást. Antonio idősebb fia visszatér Amalfiba apja kifejezett szándéka ellenére, hogy elfoglalja helyét és visszanyerje vagyonát. Antonio hiába intette a fiút, hogy meneküljön el a hercegségből, amely korrupt és gyilkos környezet. ANTONIO Becsvágy, Madame, a nagy ember tébolya, S nem láncban, rács mögött tartják, de fényes, Szép termekben, s ez teszi Gyógyíthatatlan agyrémmé. Ne képzeld, Hogy oly buta vagyok, s nem is gyanítom, Mit tartogatnak kegyeid; de őrült, Ki fázván, két kezét a tűzbe dugja kis melegért. BOSSOLA - Törőcsik Mari FERDINÁND - László Zsolt BÍBOROS - Sinkó László ANTONIO - Makranczi Zalán DELIO - László Attila FOROBOSCO - Szabó Kimmel Tamás MALATESTE - Marton Róbert PESCALA - Orth Péter SILVIO - Földi Ádám CASRUCHIO, ORVOS, HÓHÉR - Mertz Tibor AMALFI - Péterfy Bori JÚLIA - Bánfalvi Eszter CARIOLA - Varga Mari Díszlettervező, Jelmeztervező: Gombár Judit Dramaturg: Góczán Judit Súgó: Sütő Anikó Ügyelő: Lencsés István (Kabai Márta) Zene: Sári László Mozgás: Szőllősi András A rendező munkatársa: Bencze Zsuzsa A TÁRSULAT ÚJ TAGJAI Bánfalvi Eszter 1979. szeptember 11. Budapest. Gimnáziumok: 1994 – 1995: Berzsenyi Dániel Gimnázium 1995 – 1996: Columbus Unified High School – USA, Kansas, Columbus 1997 – 1999: Városmajori Gimnázium Utóbbi kettőben érettségi. 4 év cselló,4 év karate, 2 év rúdugrás, 3 év atletika, 2 év kosár, és jazz ének-Kósa Zsuzsánál. 1999-2001 stúdiós az Új Színházban 2001-2003 ugyanitt gyakorlatos színész és mukatárs a Csepeli Családsegítő Szolgálatnál 2003-2007 Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színész szak 2007- HOPPart Társulat 2008- felszolgáló-pultos a Picasso Pointban Kurzusok: 2006. július, Svédország, INSTITUTET FÖR SCENKONST, vezette: Magdalena Pietruska és Roger Rollins 2007. július, Komárom, vezette: Schilling Árpád Földi Ádám (1979.12.30. Cegléd) „Iskolák: Általános Iskola, Tápiószele Bencés Gimnázium, Pannonhalma József Attila Tudományegyetem, Szeged - földrajz szak, 2 szemeszter Az Élet Nagy Iskolája, Külhon Színház- és Filmművészeti Egyetem 186 cm magas, zsírnélküli 66 kg tömegű, barna hajú, zöldes-kék szemű cingár legény vagyok. Munkában sokat bíró és alázatos. Színház a napi munka, de filmre is vágyom... Fő büszkeségem és védjegyem, huszonnyolc év kemény munkájának gyümölcse: görbe orrom.” Gergye Krisztián Gergye Krisztián 1996-ban találkozott először a tradicionális jávai szakrális tánc speciális formanyelvével. Mestereivel rendszeresen fellépett tradicionális táncosként keleti kulturális rendezvényeken. A 1997-ben Csabai Attila Kortárs Táncműhelyéhez csatlakozva részt vett a KOMPmÁNIA Társulat tréningjein is, ahol megismerkedett a klasszikus balettel és modern tánctechnikákkal is. Számos kortárs formációban vesz részt táncművészként, Ágens állandó alkotótársa, 2001 óta pedig önálló előadásokat is létrehoz. Egy koncerten hallotta először Ágenst énekelni. Akkor, tizennyolc éves fejjel fogalmazódott meg benne, hogy úgy táncoljon, ahogy Ágens énekel. Így találkozott (1996-ban) a tradicionális jávai tánccal. Két évvel később Darmasisswa ösztöndíjat nyert és Jávára utazott, hogy ősi indonéz táncművészetet tanuljon, és többek között a Yogyakartai Szultánátus udvarában (KRATON) is fellépett. 2001 óta koreografál és rendez. A tradicionális és kortárs műfajok ötvözéséből kialakított, csak rá jellemző egyedi táncnyelvet képvisel. Magyarországon eddig 26 produkciót hozott létre önállóan, és a kortárs tánc szinte összes jelentős társulatánál táncolt vendégművészként (pl. Frenák Pál Társulat, Bozsik Yvette Társulat, Finita La Commedia, KompMánia, Duda Éva és Árvai György előadásaiban). Az összes kortárs táncművészetet befogadó színházban, helyszínen megfordult bemutatóival (Trafó KMH., MU Színház, Szkéné Színház, Nemzeti Táncszínház, Millenáris Teátrum, Thália Színház, Műcsarnok, Szépművészeti Múzeum, Merlin Színház). Munkáit számos díjjal jutalmazták: Legjobb táncos a VIII. Alternatív Színházi Szemlén (2002), Legjobb Koreográfus az I. SZASZSZ-on (2003), Pro Futuro Díj a Veszprémi Fesztiválon (2003). A MU Színház új programsorozatának első epizódja volt 2005 novemberében Gergye Krisztián egyhetes összművészeti montázsa. A "mindenhol jó, de legjobb a paradicsomban" című előadás (ami itt a hatodik napon került először színre), azóta több fesztiválon kiemelkedően szerepelt, a 2006-os SZASZSZ-on díjat is nyert. Jelenleg társulatával, a GK Impersonators (not just dance company)-val dolgozik. 2007-től a Bárka Színház tagja. Egyre több alkalommal koreografál prózai művekben is. Dolgozott Forgács Péter Turandotjában (Új Színház), Ágens Aqua Toffana-jában (Művészetek Palotája) és Valló Péter Csongor és Tünde rendezésében (Nemzeti Színház), Alföldi Róbert versailles-i operarendezésében, a 2006 szilveszterén a Bárka Színházban bemutatott A Szentivánéji álom című előadásban, Spiró György – Másik János: Ahogy tesszük-jében, a Bohumil Hrabal írásaiból készült Vasárnap nem temetünk című előadásban, amelyekben játszik is… 2008-ban a Magyar Táncművészek Szövetségétől megkapta Az évad legjobb alkotója-díjat. Gerlits Réka „1986. augusztus 30-án születtem Budapesten. 2005-ben érettségiztem a Vörösmarty Mihály Gimnázium dráma tagozatán. Nyelvvizsgával a zsebemben felvételt nyertem mind a jogi egyetemre, mind a Kaposvári Egyetem színész szakára. Régi vágyam került előtérbe, végül a színészetet választottam. 2008-ban kaptam színész diplomát, 1 éves szakmai gyakorlatom után a Kaposvári Csiky Gergely Színházban.” László Attila „1985.06.01-én születtem Kőhalomban, Erdélyben. '90-ben költöztünk a családommal Magyarországra. Általános Iskolába 5 helyre jártam. Voltam sport tagozaton, ének-zene tagozaton. Így több mindennel megismerkedhettem, kisebb - nagyobb sikerrel. Nem voltam egy könnyen kezelhető gyerek, és nem voltam az a jótanuló tipus, de eldöntöttem, hogy drámatagozatra felvételizek a Vörösmarty Mihály Gimnáziumba. A kamaszkorral engem is elkapott a gépszíj. A sikeres évismétlés után, mondhatni megjött az eszem, és kiváló drámatanáraimnak köszönhetően kicsit komolyabban vettem a színjátszást. A Színművészeti Egyetemre első próbálkozásra fölvettek, amit idén végeztem el Zsámbéki Gábor és Zsótér Sándor osztályában.” Makranczi Zalán Születési hely és dátum: Miskolc, 1979. Tanulmányok: Nemzeti Színiakadémia Életút: Pesti Magyar Színház, 2001-től kecskeméti Katona József Színház, 2007-től Bárka Színház Főbb szerepek: Molnár Ferenc: Hattyú - Gróf Lützen Shakespeare: Rómeó és Júlia – Paris Tennessee Williams: Az ifjúság édes madara – Stuff Széles Tamás: Szép magyar horror – Sanyi Szirmai Albert: Mágnás Miska - Eleméri Tasziló Svarc: A király meztelen – Krisztián Eisemann-Somogyi-Zágon: Fekete Péter - Hajnal Lukács Shakespeare: Sok hűhó semmiért - János gróf Taviani-Morricone-Bodolay: Előre hát fiúk – Allonsanfan Bulgakov: Álszentek összeesküvése - D'Orsigni, a félszemű Ruzzante: Az anconai özvegy – Tancredi Spiró György: Liliomfiék az Alföldön – Liliomfi Karinthy: Játsszunk Micimackót - Róbert Gida Brecht: Kurázsi mama és gyerekei – Fejő Feydeau: Meglőttük a fényes sellőt – Lumiere Molnár: A vörös malom – János Shakespeare: Rómeó és Júlia – Rómeó Scribe: Adrienne – Michonnet Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő - Fülöp herceg Beaumarchais: Figaro házassága – Figaro Ivan Kušan / Tasnádi István: A balkáni kobra – Sárosi Hervé: Nebántsvirág – Champlatreux Schiller: Don Carlos - Don Carlos Maeterlinck: A kék madár -Tyltyl, kisfiú Zerkovitz-Szilágyi: Csókos asszony - Rendőr, Túrkevei Róth Manfréd Gozzi: A szarvaskirály – Deramo, Szerendib király Bereményi – Horváth Károly: Laura – 2. baljós férfi Büchner: Danton halála – Camille Desmoulins Huszka – Martos: Bob herceg – György herceg Osztrovszkij: Vihar - Borisz Film: Nyugalom (2008), r.: Alföldi Róbert Díjak: Aranykecske díj (A 2004/2005-ös évad legjobb színésze), Soós Imre díj 2006. Mátyássy Bence 1981.02.19, Budapest Tanulmányok: 2003-2007 Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés-színész szak / osztályfőnökök: Ascher Tamás, Novák Eszter 2001-2003 Új Színház Stúdió / osztályfőnök: Nagy Mari 1995-2000 Városmajori Gimnázium, rajz-ének szak 1992-1995 Kodály Zoltán Ének- Zenei Ált. Isk., Budapest 1988-1992 Bárdos Lajos Ének- Zenei Ált. Isk., Tapolca 1987-1988 Általános Iskola, Nemesgulács Színházi munkák: 2007/2008 as évad: a Hoppart Társulat megalakulása a zenés-színész osztályból. Tovább is van… (Hauff és Hoffman mesék), r.: Harangi Mária - Nemzeti Színház Halálkemény-a mi dájhárdunk, r.:Hoppart - Merlin Nemzetközi Színház Túl vagy a nehezén, most jön a neheze (válogatás Örkény Egyperceseiből), r.: Mácsai Pál - Merlin Nemzetközi Színház Mozart-Schikaneder: Varázsfuvola (sz.: Monostatos), r.: Ascher Tamás/ Novák Eszter/ Selmeczi György - Merlin Nemzetközi Színház 2006/2007-es évad: Brecht: K.mama és gyermekei ( szerep: Fejő), r.: Zsótér Sándor - SzFE J.M. Barrie: Pán Péter /mesemusical/ (sz.:Pán Péter), r.: Méhes László - Vígszínház Kárpáti P./ Rejtő J.: Az öldöklő tejcsarnok (sz.: Égőszemű ifjú), r.: Novák Eszter - Jászai Mari Színház, Tatabánya Filmes munkák: 2007 - Balázs bazmeg! (vizsgafilm) – sz.:Balázs, r.: Tősér Ádám 2007 - Örök harag (TVfilm) / Könyveskép TVműsor – sz.: Áron, r.: Bollók Csaba 2007 - „Egy” (játékfilm) – sz.: fiatal ügynök, r.: Pater Sparrow (Verebes Zoltán) 2006 - Mínusz (kisjátékfilm), r.: Mátyássy Áron 2003 - Kontroll (játékfilm) - sz.:Gyalogkakukk, r.: Antal Nimród 2002 - Rinaldo (játékfilm) - sz.:Aladár, r.: Tóth Tamás 2002 - Rohadt dolog (kisjátékfilm), r.: Mátyássy Áron 2002 - Ön dönt! (kísérleti kisjátékfilm, r.: Kollányi Rita Mészáros Piroska „1985. február 20-án születtem Budapesten. 2008-ban diplomáztam a Színház– és Filmművészeti Egyetem színész szakán Zsámbéki Gábor és Zsótér Sándor osztályában. A negyedik, gyakorlati évemet a Katona József színházban töltöttem.” Szerepek: A Színház és Filmművészeti Egyetemen: Karl Kraus – Pilinszky - Sarah Kane: Emberiség végnapjai, rendező: Horváth Csaba - Gyermek "Vigyétek ki az éjjelit!'- válogatás Shakespeare királydrámáiból, rendező: Zsámbéki Gábor---Lepedő Dolly Weöres Sándor: Octopus, rendező: Zsótér Sándor---Nella Sputnic Disco, rendező: Bodó Viktor Katona József Színház: Shakespeare: Macbeth, rendező: Zsámbéki Gábor---Boszorkány Vvegyenszkij: Ivanovék karácsonya, rendező: Gothár Péter---Adelina Franzevna Schmetterling Murányi Tünde 1966. november 28-án, Tatabányán született. 1991-ben szerzett színészdiplomát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Ugyanebben az évben lett a Játékszín, egy évre rá a Vígszínház tagja. 1997-ben a Bárka Színházhoz szerződik.A Bárka Színházban két évig tanított színészmesterséget. 2002-től a Nemzeti Színház tagja, jelenleg szabadúszó. 2001-ben Egerben bemutatták a Csizmás Kandúrt, melyet Murányi Tünde írt és rendezett, valamint az előadás díszleteit is ő tervezte. Murányi Tünde Jászai-díjas művész. Főbb szerepek: Benedek: Ködfátyolkép, Gyulai Várszínház, 2007. július 31. r.: Benedek Miklós DORINE - Parti Nagy Lajos: Moliere: Tartuffe, Nemzeti Színház, 2006 október (r: Alföldi R.) LOLA - Forgách A.: Erik, 2005. december, Budapesti Kamaraszínház (r: Benedek M.) SERAFINA DELLA ROSA - Tenessee Williams: A tetovált rózsa, Gárdonyi Géza Színház, 2005 okt (r: Szegvári M.) DIDINA MAZU - Parti Nagy Lajos: Farsang, Nemzeti Színház, 2005. április (r: Jordán T.) MALVIN - Csiky G.: Buborékok, Nemzeti Színház, 2004. február,(r: Jordán T.) HERMIN - Karinthy F.: Holnap reggel, Nemzeti Színház, 2003. október (r: Hargitai I.) UNN - J. Garner: Ébredés, Egri Gárdonyi Géza Színház, 2003. január (r: Szegvári M.) LILI - Horváth P.: A pesti szín, Nemzeti Színház, 2002. november (r: Selmeczi Gy.) VITTORIA - C. Goldoni: A kávéház, Egri Gárdonyi Géza Színház, 2002, június (r: Csizmadia T.) ÚTTÖRŐ - Az utolsó ablakzsiráf, Trafó, 2002. április PIRLIPÁT HERCEGNŐ - E.T.A. Hoffmann: Diótörő, Egri Gárdonyi Géza Színház, 2001. október (r: Csizmadia T.) KATA - W. Shakespeare: Makrancos Kata, Gyulai Várszínház, 2001. augusztus (r: Alföldi R.) ANN PUTNAM - Tasnádi I.: Megszállottak, Krétakör Színház, 2001. május (r: Schilling Á.) KURUCSKÓ VALÉRIA - Mérei-Binet: Ablak-Zsiráf, Bárka Színház, 2000. május (r: Simon B.) KARUMO - P. Oswald: Versekkel kártyázó szép hölgyek Bárka Színház, 2000. február, (r: T. Carroll) BIZONYOSNÉ - Szép E.: Lila ákác, 1998. december, Bárka Színház (r: Simon B.) COLOMBE - Anouilh: Colombe, 1996. december, Pesti Színház (r: Alföld R.) MARJA - L. Tolsztoj: Háború és béke, Vígszínház, 1996. szeptember (r: Valló P.) JULIS - Szomory Dezső: Hermelin, Vígszínház, 1996. január 27. (Rendező: Máté Gábor ) SZÁSA - Csehov: Ivanov, Pesti Színház, 1995. november. 9. (Rendező: Horvai István ) IZOLDA - Illés-Vas-Alföldi: Trisztán és Izolda, , Vígszínház Stúdió, 1995. április (r: Alföldi R.) LOLA - Kárpáti: Országalma, Pesti Színház, 1995. január 27.(Rendező: Simon Balázs fh.) Békés P.: Össztánc, Vígszínház, 1994. október (r: Marton L.) MARIANNE - Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő, Pesti Színház, 1994. április (r: Telihay P.) HERMINA - W. Shakespeare: Szentivánéji álom, Bárka Színház, 1994 (r: Csányi J.) PHYLINE KISASSZONY - Füst Milán: A néma barát, Pesti Színház, 1993. október 9. (Rendező: Hegedüs D. Géza) VEROCSKA - Turgenyev: Egy hónap falun, Pesti Színház, 1993. október (r: Horvai I.) JULIKA - Molnár Ferenc: Liliom, Székesfehérvári Vörösmarty Színház, 1993. február 26. (Rendező: Bujtor István) JÚLIA - W. Shakespeare: Rómeó és Júlia, Pesti Színház, 1992. december (r: Valló P.) RAIMONDE CHANDEBISE - Feydeau: Bolha a fülbe, Vígszínház, 1992. június 5. (Rendező: Kapás Dezső) KATYERINA - Dosztojevszkij: Karamazov testvérek, Játékszín, 1991, (r: Kapás Dezső) SYLVIA - Sylvia Plath: Zúzódás, 1991 Budapesti Kamaraszínház r.:Pártos Géza MÁRTA - Csehov-Kapás: Magyar Három nővér, Játékszín, 1991 (r: Kapás D.) KATI - Erdélyi M.: Vedd le a kalapod a honvéd előtt, , Józsefvárosi Színház 1991 SZONYA - Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Veszprémi Petőfi Színház 1990, SCHWARTZ - Greene-Tebelak: Godspell, Nemzeti Színház, 1989 (r: Iglódi I.) NYILAS MISI - Móricz: Légy jó mindhalálig, Nemzeti Színház 1990 SOLVEIG - Ibsen: Peer Gynt Bölcsőtől a Koporshowig - tanársegéd (SZFE) Virrasztás - a rendező asszisztense (SZFE) Tv/film Kire ütött ez a gyerek? 2007 (TV) r.:Alföldi Róbert Noé bárkája - 2006 (r: Sándor P.) 639. Baba - színes magyar sci-fi, 2005 (r: Dési A. Gy., Móray G.) Állhatatosság - 2004 (r: Miklauzitz B.)Erények könyve - 2006 (TV) r.: Miklauzic Bence, Pajer Róbert Le a fejjel! - színes magyar játékfilm, 2004 (r: Tímár P.) Üvegfal - 2004 (r: Erdős P.) Rózsa és ibolya - 1996 (r: Balogh Zs.) Show bálvány - 1995 (r: Sándor P.) Áloműzők - 1994 (r: Sándor P.) Miénk a kép! - 1994 (r: Kern A.) Patika - magyar televíziós sorozat, 1994 (r: Koltai R.) Szarajevo kávéház - színes magyar játékfilm, 1994 (r: Balogh Zs.) Neon románc - színes magyar játékfilm, 1994 (r: El Eini S.) Halálutak és angyalok - 1993 (r: Kamondi Z.) Nyomkereső - színes magyar filmdráma, 1993 (r: Tóth E.) Sose halunk meg - színes magyar játékfilm, 1993 (r: Koltai R.) A Pályaudvar lovagja - 1992 (Szőnyi G. S.) Erózió - 1991 (r: Surányi A.) A Biblia - színes magyar tévéjáték, 1990 (r: Várkonyi A.) Boldog Ünnepeink - 1990 (r: Esztergályos K.) Vizsgafilm - 1990 (r: Káel Cs.) Pá, drágám! - 1990 (r: Felvidéki J.) Rádió: GIZI - Zsolt Béla: Oktogon, Rádiószínház, 1992 augusztus 15 TEKNŐC - Alexandr Vologyin: A két nyíl MARY - A.A.Milne: A fiú hazatér, Rádiószínház, 1995 október 11. J. Gaarder: Sophie világa, ANNA PAGE - Shakespeare: A windsori víg nők, Rádiószínház LIEDENWALL EDIT BARONESSE - Jókai Mór: Keresd a szíved, Rádiószínház Díszlettervezés Tribádok éjszakája – SZFE Don Juan Kővendége – SZFE Trisztán és Izolda – Vígszínház Don Christobal és Donna Rosita tragikomédiája - Bárka Színház Garcia Lorca: Don Losita és szerelme Csizmás Kandúr Díjak Egri Páholy-díj 2006 Jászai Mari-díj 1997 Souvenir-díj 1996 Varsányi-díj 1995 Latinovits-díj 1990 Nagy Mari (1961. május 9.) Színházi szerepek: CLAUDE ASSZONY - Jean Baptiste Moliere : A fösvény, 2007. március 10. Új Színház, r.: Szergej Maszlobojscsikov DOLL COMMON, IDŐS HÖLGY - April De Angelis: Színházi bestiák, 2006. január 13. Új Színház, r.: Lévay Adina CAPULETNÉ – Shakespeare: Rómeó és Júlia, 2006. május 20. Új Színház, r.:Alföldi Róbert OINONE, PHAEDRA DAJKÁJA ÉS BIZALMASA - Racine: Phaedra, 2006. szeptember 30. Új Színház, r.: Valló Péter SIMONNE EVRARD - Peter Weiss : Marat/Sade, 2006. december 16. Új Színház, r.: Victor Ioan Frunza KNUTTENBARN - Line Knutzon - Közeleg az idő, 2005. május 14. Új Színház, r.: Vidnyánszky Attila MISS ERIKSON - Noël Coward :Ne nevess korán, 2005. március 25. Játékszín, r.: Balázsovits Lajos MAMA, DOLFI ÉS SANYI ÉDESANYJA - A vadászgörény, 2005. szeptember 23. Új Színház, r.: Bezerédi Zoltán IRINA – Csehov: Három nővér, 2004. november 27. Új Színház, r.: Alföldi Róbert EGY NŐ, AZ ANYA - Bernard-Marie Koltes: Roberto Zucco, 2003. október 4. Új Színház, r.: Vidnyánszky Attila MEG - Sam Shepard: Hazug képzelet (A lie of the mind), 2003. december 19. Új Színház, r.: Sopsits Árpád MÉDEA - Per Lysander, Suzanne Osten:Médea gyermekei, 2003. május 19. Kolibri Gyermek - és Ifjúsági Színház, r.: Novák János TÁKOSSY LIDI, A SZÍNITANODA VEZETŐJE - Kapecz Zsuzsa , Pataki Éva , Selmeczi György: Vedd könnyen, szivi!, 2002. december 14. Új Színház, r.: Selmeczi György MAMA - Kovács Kristóf: Csontzene, 2002. július 5. Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis, r.: Simon Balázs Szép Ernő: Ádámcsutka, 2002. október 4. Új Színház, r.:Galambos Péter Ronald Harwood: Az öltöztető, 2002. április 5. Játékszín, r.: Balázsovits Lajos KVASNYA - Gorkij: Éjjeli menedékhely, 2001. április 21. Új Színház, r.: Verebes István JULIS - Szomory Dezső:Hermelin, 2001. február 23. Új Színház, r.: Kiss Csaba POLGÁRNÉ - Schwajda György : Himnusz, 2000. november 3. Új Színház, r.: Taub János KÁDÁR JÁNOSNÉ - Kornis Mihály: A Kádár házaspár, 2000. február 14. Új Színház. R.: Ács János A LENGYEL NEMESSÉG - Alfred Jarry: Übü király, 2000. október 7. Új Színház, r.: Kiss Csaba Georg Büchner: Woyzeck, 1999. március 6. Új Színház, r.: Kiss Csaba MAE GARGA - Bertolt Brecht: Egy nagyváros dzsungelében, 1999. október 22. Új Színház, r.: Ács János A SZÍNÉSZNŐ - Arthur Schnitzler: Körtánc,1999. március 18. Stúdió "K", r.: Fodor Tamás SULCNÉ - Bohumil Hrabal : Gyöngéd barbárok, 1998. október 27. Új Színház, r.: Schlanger András HONEY - Edward Albee: Nem félünk a farkastól, 1995. december 17. Radnóti Miklós Színház r.: Gothár Péter Rendezések: Május elseje, Új Színház Zalán Tibor: Angyalok a tetőn, 2003. január 11. Új Színház Tv/film Nyugalom (2008) Fövenyóra (2007) A hét nyolcadik napja (2006) Indián nyár (2006) Lopott képek (2006) Mínusz (2006) Csudafilm (2005) Kontakt (2005) Taxidermia (2005) Másnap (2004) Egy ház emlékei - Hetedíziglen (2002) Jágók (2001) Kilakoltatás (2000) A leghidegebb éjszaka (2000) (TV film) Passzport (2000) Szortírozott levelek (2000) A hipochonder (1999) Ördöglakat (1999) (TV film) Országalma (1998) Simon Mágus (1998) A részleg (1995) Melodráma (1991) Kutyánszky Kázmér, a versíró kutya (1987) (TV film) Díjak: Jászai Mari-díj (2001) 33. Magyar Filmszemle (2002) - Legjobb női alakítás Orth Péter „1984. 02. 22. a nap, amikor megszülettem Győr városában. Az óvoda és az egyéb fiatalos időtöltések után a következő fontos helység Kecskemét, ahol az általános iskolai tanulmányaim a kezdetét vették, s ahol a 3./4. osztály elvégzése mellett az első, és egyben legjelentősebb gyerekszínészi szárnycsapkodásaim megszerettették velem a díszletek illatát a Kecskeméti Katona József Színház deszkáin játszódó Légy jó mindhalálig c. Móricz mű Nyilas Misijeként. A darabból fakadó sikereim már pesti lehetőségekkel kecsegtettek, mikor is, lassacskán kamaszodva – mivel szüleim: Csombor Teréz és Orth Mihály színészek és a színházak falai között nőttem föl –, a figyelmemet az eddig még keveset látott, fiatalosabb és hétköznapibb dolgok kezdték vonzani, s hátat fordítottam a színjátszásnak. Sporttagozatra iratkoztam át, egy erre szakosodott általános iskolába. A színészélet viharos és kiszámíthatatlan velejárója a költözés, így hát, az akkor már csonka család sokat változtatta székhelyét. A középiskolát Kecskeméten, szintén a sportolás csapásvonalán folytattam a Bolyai János Gimnáziumban, de már, mint kollégista, majd a második tanévre már Baján találtam magam egy másik kollégiumban, a Szent László ÁMK. gimnáziumi osztályában, ahol szakítottam a sportokkal, s ahol három évvel később letettem az érettségi vizsgát. Tudtam, mielőtt belevágok a színházcsinálásba, egy polgári szakmát is szeretnék, hogy ne egy lapra tegyem fel az életemet, de ez nem sikerült, mert bár felvettek a Veszprémi Egyetem mérnöki karára, az elvégzéséhez szükséges motivációim kevésnek bizonyultak, így nem maradt más, mint, hogy a féléves veszprémi próbálkozásaim után, a Színművészetire való bekerülésem legyen a fő téma. A második próbálkozásom után sikeresen be is kerültem a Zsámbéki Gábor és Zsótér Sándor által indított osztályba. Második évben találkoztam a filmezés örömeivel is, egy Horváth Lili által rendezett vizsga film, Az uszodai tolvaj c. film egyik főszereplőjének alakítása során. A harmadik évet követően, amely megjegyzem, nem elteltében, de tartalmát illetően inkább tizenhárom évet foglalt magában, a Vígszínházban gyakornokoskodtam, míg le nem államvizsgáztam a Színház és Filmművészeti Egyetem színész szakán.” Péterfy Bori 1988-92. között a Térszínház, 1992-97. között az Arvisura Színházi Társaság tagja, 1996-1999. között több budapesti színház - elsősorban a Szkéné, Utolsó vonal és a Merlin Színház - számos előadásában játszik. 1998-ban Színész I. minősítést kap. Korábbi zenekarának, az Amorf Ördögöknek eddig három CD-je jelent meg: Betyár a holdon (2000), Molylepke minibár (2003), Cellux szimfónia (2005). Tavaly októberben jelent meg első szólólemeze Péterfy Bori & Love Band címmel. Fontosabb szerepei: Vörös Karom (Piszkos Fred, a kapitány, r.: Somogyi István); Madrapur (r.: Terhes Sándor); A Mester és Margarita; Hamlet (r.: Somogyi István); Népi rablét (r.: Pintér Béla); Jane Larry (Szorító, r.: Harsányi Sulyom László); Barbara főnővér (Kórház-Bakony, r.: Pintér Béla); Az ember tragédiája (r.: Jordán Tamás); A Sehova kapuja (r.: Pintér Béla). 2000 óta a Krétakör Színház tagja. Szerepei: Toronykút; Kicsi, avagy...;több szerep (Nexxt); Marika (Liliom); Márta Koret (Megszállottak); Margret (W - munkáscirkusz); Rosetta, Nevelőnő (Leonce és Léna); több szerep (Hazámhazám); Léna (A hideg gyermek); Polina Andrejevna (Siráj); PÉTERFYBori(FEKETEország, r.: Schilling Ároád); Brünhilde (A Nibelung-lakópark, r.: Mundruczó Kornél); Maria (Kasimir és Karoline, r.: Wulf Twiehaus);Ingrid (Peer Gynt, r.: Zsótér Sándor); Harmincas nő (Előtte-utána, r.: Schilling Árpád); Nyikolajeva (A jég, r.: Mundruczó Kornél); Izidóra (Bánk-bán, r.: Zsótér Sándor); több szerep (PestiEsti r.: Nagy Fruzsina, Láng Annamária) Filmjei: Boldog lovak (r.: Szőke András); In Sol (r.: Kovács Gerzson Péter); Gengszterfilm (r.: Szomjas György); Három (r.: Szőke András); Nexxt (r.: Schilling Árpád); Citromfej (r.: Bodó Viktor); Szezon (r.: Török Ferenc); Határon túl (r.: Schilling Árpád); Kiserdő (r.: Lakos Száva, 2005.); Lányok (r.: Faur Anna, 2007.) Rába Roland 1998-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Zsámbéki Gábor színészosztályában. Diploma után a Katona József Színházhoz szerződött. Fontosabb szerepei: Innocent (Yvonne, burgundi hercegnő, r. Zsámbéki Gábor, Katona József Színház); Sanyika (Alulról az ibolyát!, r. Schilling Árpád, Katona József Színház); Nae Catavencu (Az elveszett levél, r. Zsámbéki Gábor, Katona József Színház) Oresztész (Oreszteia, r. Réczei Tamás, Győri Nemzeti Színház); Tartuffe (Tartuffe, r. Zsámbéki Gábor, Katona József Színház); Pentheusz (Bakkhánsnők, r. Zsótér Sándor, Katona József Színház, Kamra) 2002. augusztusától a Krétakör Színház tagja. Szerepei a Krétakör Színházban: Herceg (Szerelem, vagy amit akartok, r.: Schilling Árpád); Berkovics, Rendőr (Liliom, r.: Schilling Árpád); Valerio (Leonce és Léna, r.: Schilling Árpád); Fehér (Hazámhazám, r.: Schilling Árpád); Werner (A hideg gyermek, r.: Wulf Twiehaus); Célimene (Mizantróp, r.: Schilling Árpád); RÁBAroland (FEKETEország, r.: Schilling Árpád); Hagen (A Nibelung-lakópark, r.: Mundruczó Kornél); Schürzinger (Kasimir és Karoline, r.: Wulf Twiehaus); Gomböntő (Peer Gynt, r.: Zsótér Sándor); Parvaz / Szavva (A jég, r.: Mundruczó Kornél), hamlet.ws - több szerep (r.: Schilling Árpád); Tiborcz (Bánk-bán, r.: Zsótér Sándor) Filmek: Valaki kopog (1999); Nincsen nekem vágyam semmi (r. Mundruczó Kornél, 1999); Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél (r. Jancsó Miklós); Kelj fel komám, ne aludjál! (r Jancsó Miklós, 2002); Hat emelet tiszta üveg (r.: Mészáros Kati, 2005.); Herminamező (r.: Halász Péter, 2005.) Díjak: Legjobb férfi főszereplő díja - Mediawave fesztivál (Nincsen nekem vágyam semmi)- "Legjobb Férfi Főszereplő" (Hat emelet tiszta üveg; r.: Mészáros Kati, 2005.) - New-York-i Rövidfilmfesztivál - Jászai Mari-díj, 2007. Stork Natasa „1984. január 22-én születtem Budapesten. 2002-ben érettségiztem a Budapesti II. Rákóczi Fere

(2008. július 01.)