Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
Vissza a hírekhez

A mi anyánk…

Ne mondja, már ennyi? Kérdez vissza egy ősz hajú asszony az előcsarnokban. Csak így tovább… Mi nagyon megszerettük az új Nemzetit, mondja a mellette álló hölgy. Mint megtudom, Keszthelyről járnak rendszeresen, Dr. Szincsák Józsefné vezetésével. Látták a Györgyikét és már van jegyünk az új bemutatóra, "Az öngyilkosra" is. Ideszoktunk, folytatja, mert fantasztikusak a színészek, és az is fontos, hogy kényelmes a nézőtér és jól látni mindent. Közben a pótszékeken is helyet foglaltak már, egy utolsó kép a nézőtérről, mindenki szorongatja az aprócska ajándékát. Tudja miért ez az ajándék - kérdem a sor szélén ülő urat. Rázza a fejét, de a mellette ülő egyetemista korú srác rávágja: én tudom, de nem kell félni, nem lövöm le a poént, néz a szomszédjára. Már másodszor látom az előadást, egyszerűen imádom. Gyanút fogok, talán az egyik vendégkönyvi beírás szerzője, de nem. Pedig lehetne. Íme néhány szép bejegyzés: „Jaj nem bírom már kivárni az évadkezdést... tömegesen vonulunk majd a sááááárgga, sárga liliomra... (…) Minden elismerésem az alkotóknak, a színészeknek!!! Valóban remek volt a tegnapi előadás. (…) Gratula a rendezőnek. én úgy mondanám inkább, hogy MÁR MEGINT REMEK VOLT az előadás, köszönet érte!!!” Mi köszönjük! A „harmincötös anya” nekem is itt lóg a számítógépes asztalom fölött. A darab szereplői is nagy becsben tartják, ez volt ugyanis a színház premierajándéka tavaly szeptemberben, a Sárga liliom bemutatójának napján. Reményeink szerint a Nemzeti Színház ezredik előadásának nézői is az értékes holmik közé rakják majd, és ha tíz év múlva, egy fiókrendezésnél, vagy egy költözésnél akad a kezükbe újra, szép emlékeket ébreszt bennük. Részlet a szövegkönyvből: BOKOR: A Rakovszkyék az Újtemetőben vannak, kérem. Az ő fogatukat vitte el a raplódi gyors ’79-ben. CSIHÁS: Amikor nem ment le a sorompó, mert valaki kilopott belőle valamit? ZSIVKOVICS: Egy harmincötös anyát… BOKOR Az, az… ZECHMEISTER: Tudod, mit csinálnék én az ilyen anyalopókkal? Rákötözném a sínekre, és oda-vissza járatnám rajta a 324-est… de lassan! Kell anya? Kell anya?

(2005. december 11.)