Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
Vissza a hírekhez

Tim Carroll workshop

Teljesen depressziós hangulatba estem a legutóbbi döntetlentől, mondta az ismerkedés elején, az angolokra jellemző rezzenéstelen arccal… A workshop ízelítő a Globe-ban folyó munkából. Shakespeare valamikori színházában a színészek folyamatos képzéseken vesznek részt, amelynek a beszédtechnika, a hangképzés mellett egyenrangú része a fizikai felkészültség fejlesztése. A foglalkozás első pillanataiban előkerülő hullahopp karikák a Globe művészei számára sem ismeretlenek. Tim ezzel az egyszerű, és mint mondja, gyönyörű tárggyal rendszeresen dolgozik. A Nemzeti Színház próbatermében is pörögtek, forogtak, repültek a karikák, segítve az ismerkedést, a közös ritmus felvételét és a koncentrálást. Tim Carroll ógörögöt és latint tanult Oxfordban. Itt kezdett el Shakespeare-t is rendezni. A Globe Színház hét évvel ezelőtt kérte fel egy kortárs darab bemutatására. Azóta három kortárs és hét Shakespeare művet rendezett a világhírű színház különleges terében. Ez a tér volt a legnagyobb hatással mai munkamódszeremre – meséli a rendező. A Globe színpadát szinte teljesen körbeveszik a nézők. Nincsenek fényeffektusok sem, amelyek elválasztanák a nézőteret a színpadtól. Az európai színházra oly jellemző „negyedik fal”, a „kukucskálás” a Globe-ban értelmetlen fogalmak. Hogy érthetőbb legyen, mire akarok kilyukadni: a Globe-ban jöttem rá arra, hogy miért éreztem magam mindig kényelmetlenül a kukucskáló színházakban – mondja Tim. A színpadtól távol, a nézőtér intim homályában, ötven százalékban eleve szükségtelennek érzem a jelenlétemet. A másik ötvenben pedig akadály vagyok, hiszen a színészeknek biztosan sokkal könnyebb lenne elképzelni azt, hogy mondjuk egy szobában társalognak, ha én nem bámulnám őket… A lényeg tehát az, hogy azt tapasztaltam, hogy a Globe tere, eleve őszinte atmoszférát teremt. Ebben a térben akárhányszor is figyelmeztetjük a nézőket arra, hogy színházban vannak, hogy a szereplők színészek, soha nem veszítjük el a figyelmüket. A legutóbbi rendezésemben például egy ponton az egyik színész azt mondja: nem tetszik, ahogy a közönség reagál, inkább valami más karaktert játszanék – és kimegy a színpadról. Egy másik ponton minden színész kimegy a színpadról. Aztán valaki azt mondja, hogy a rendőrség körbevette a színházat. És, ha lenne elég színészünk, akkor most bejönnének a rendőrök. Ezért fölkérünk a nézőtérről embereket, buta jelmezekbe öltöztetjük őket, hogy majd ők jöjjenek be rendőrként. Szándékosan kísérleteztem ilyen effektekkel, de a nézők soha, egy pillanatra sem zökkentek ki, mindvégig követték a cselekményt és kíváncsiak voltak a történetre. Tim Carroll éppen eljönni készül a Globe-tól. Úgy érzi, ideje változtatni. Csak akkor maradna, ha Csehovot vagy Pintert rendezhetne a Globe sajátos terében. Az nagyon izgatná, de erre pillanatnyilag nincs lehetőség. Tervei között szerepel az Odüsszeia színpadra állítása. Az egy hetes workshop központi témája is Homérosz remekműve. (eosz)

(2005. szeptember 13.)