Vissza a hírekhez
Ion Luca Caragiale: Farsang
Eöri: Talán jól jellemzi mindezt, ha felidézek egy pillanatot az egyik próbáról. Azt az instrukciót adtad a színészeknek, akik a cselekmény szerint éppen egy teljesen őrült helyzetbe bonyolódtak, hogy fogadják el - ez most a valóság.Jordán: Mert én nagyon komolyan veszem és elhiszem azt, amit a szerző leírt, amit játszani kell. Karinthyval szólva, a humorban nem ismerünk tréfát.
Eöri: Több fordítása is ismeretes a darabnak, ezeket játszották is Magyarországon, de a Nemzeti Színház egy új fordítást fog bemutatni. Miért?Jordán: A mostani munkához az ötletet még Mácsai Pál barátomtól kaptam. Ő foglalkozott a darab bemutatásával és úgy képzelte, hogy Réz Pállal aki kiváló szakértője a román irodalomnak, és beszéli is a nyelvet - csináltat egy nyersfordítást. A nyersfordításból pedig Parti Nagy Lajos készíti majd a műfordítást. Így is történt. Caragiale-t ugyanis rendkívül nehéz hitelesen fordítani, mert a figurái egy bonyolult szlengben beszélnek. Olyannyira, hogy Réz Pál a kiváló nyersfordításhoz még román-román szótárt is használt. A végeredmény kitűnő lett, amiből aztán Parti Nagy Lajosnak sikerült magyarra mentenie a mű nyelvi világát. Bravúros nyelvi leleményekkel hűen visszaadta azt a típust, azt a beszédmodort, amit a szereplők ebben a darabban használnak. Merem állítani, hogy egy mestermunka lett, jól mondható, és a próbákon nagy élvezet vele dolgozni.
Eöri: Változott, változik a szöveg a próbákon is?Jordán: Hogyne, hiszen a színpadi megvalósítás során mindig egy sereg dolog felmerül. Permanens kapcsolatban vagyunk a Parti Nagy Lajossal. Ő a szövegkönyvet ajánlásnak tekinti, így szabadságot adott nekünk, hogy a vele való konzultációkkal húzhatunk belőle és akár bele is írhatunk. Ezek a változtatások egészen biztosan a darab javát szolgálják.
Eöri: Akkor tehát az is biztos, hogy a Farsangot így, ahogy a Nemzeti Színházban bemutatjuk, magyar színpadon még nem lehetett látni.Jordán: Azt gondolom, hogy a Réz Pál és a Parti Nagy munkája komoly érték, önálló irodalmi mű született. A zene is egy érvényes alkotótól jön, Selmeczi György, a színház zenei vezetője segédkezik ebben. A kitűnő maskarák pedig, amelyeknek komoly szerepük van a darabban, Dőry Virág elképzelései alapján készülnek.
Eöri: Játsszuk azt, ha már Karinthy szóba került, hogy az ő stílusban, röviden, mutasd be, miről szól a darab?Jordán: Egy borbélyüzlet főnökébe két nő szerelmes. A féltékeny férjek nagy kergetőzésbe bonyolódnak egy farsangi mulatságon. A bonyodalmat fokozza, hogy a szereplők állandóan átöltöznek. Így mindenki mást kerget, mint aki a maskarát viseli. A harmadik felvonásban a bonyodalmak elsimulnak és mindenki nagy megelégedésére, egy közös lakomában fejeződik be a sok kaland.
(2005. április 15.)