Az első években a Tabánban, most már a Nemzeti Színház hajóorrában találkozunk.
Az időjárás minden évben kegyesebb hozzánk. Ugyan napok óta esik, de Jordán Tamás megmondta (nem először), vasárnap nem fog. Így lett.
Kicsit nehezen indultunk. Lógott az eső lába, szemerkélt olykor. De dél felé már, mondhatni jó időre, az eső helyett a színészek, a költők és a közönség lendült bele.
Most kéne valami fennköltet mondani. De nem megy, pláne egy ilyen hosszú, pörgős nap után. Mikor e sorokat írjuk, esni kezd. A színpadon a Merlin Kommandó, de nyugodtan nevezhetjük Nemzeti Kommandónak is.
Hogy hány költő, színész volt itt, arról majd a statisztikák szólnak. Nekünk marad a jóérzés és a barátság.
Külön öröm, hogy a klasszikusok mellett egyre több színész egyre több élő magyar költő versét hozta el, néhányan magát a költőt is, szelíd erőszakkal.
Az is megér egy mondatot, hogy idén József Attila és Balassi mellett (emlék év), meggyőzően sokan jöttek Petőfi szöveggel. És nem a pódiumhoz szokott versekkel, hanem egy-egy kevésbé ismert gyöngyszemmel.
Még itt vagyunk. Az eső már esik. De a világ legszelídebb kommandója még a színpadon. Egy fohász száll az égre, derülne ki... s ha nem látom, nem hiszem, egy országforma kékség nyílik a fejünk felett.
A Kommandó ráadásokat énekel, zajos ünneplés a része. A Költészet Napja lassan véget ér, jövőre itt ünnepeljük újra. Vasárnap lesz, tizedike, másnap József Attila századik születésnapja.
Turczi István - Eöri Szabó Zsolt
Fotóriport oldalak a VI. VersfesztiválrólA hajó megy... 1. lap
A hajó megy... 2. lap
A hajó megy... 3. lap
A hajó megy... 4. lap
A műsor és a résztvevők - előzetes
Videó - részlet (MS wmv fájl)
