Vendégünk a Veszprémi Petőfi Színház

Németh László negyven éve írta: „A veszprémi példát, […] a Petőfi Színház egész haditervét épp azért tartom a közvélemény elé viendőnek, mert itt egy céltudatos vezető, küzdeni tudó együttes, a hozzájuk tapadó kör s a színházlátogató közönség, a magyar színjátszás új modelljét igyekszik kidolgozni...” Németh László mércéje színházunknak ma is óriási kihívást jelent. Gyémántos pontossággal fogalmazza meg, hogy mi a dolgunk. Most, amikor újra sorsfordító időket élünk immár a huszonegyedik században és a különböző nemzetek egy nagyobb közösséget próbálnak egységessé formálni, amikor mi magyarok ebben az egységben kell, hogy megkeressük a helyünket, identitásunkat, felmerül a kérdés, hogy milyen jövő vár reánk? Mit adunk hozzá és mit várunk el e nagyobb közösségtől, az Uniótól, amikor országunkban, e kisebb közösségben egyre nagyobb méreteket ölt a széthúzás, a gyűlölködés, a vádaskodás, az egyéni érdekek érvényesítése bármi áron. Kitől várhatjuk a harmonikus egység megteremtését, ha mi magunk nem vagyunk rá képesek? Kik, miért és hogyan válhatnak példákká, példaképekké ma és milyen cél érdekében? Van-e lehetőség ma újabb „veszprémi példára”? Lehetséges-e ma, hogy lelkes, összeforrt közösségek létrejöjjenek, és példát mutassanak? Ezekre a kérdésekre keresem, keressük meg a válaszokat. Nem kisebb ügyhöz hívok mindenkit, minthogy „együtt maradva harcoljuk végig a megkezdett csatát” kultúránkért, a színházért, színházunkért, az életünkért, önmagunkért, sorsunkért. A „veszprémi példa” kötelez. Kolti Helga a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója A Nemzeti Színház a „Megyejárás” sorozatát kiemelt fontosságú tevékenységének tartja, a vállalkozás jelentőségét elismerve a fenntartó, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma azt a Színház alapvető feladatai közé sorolta. A Nemzeti Színház e program lebonyolítására a költségvetésében jelentős összeget különített el, több munkatársunk is a „Megyejárásnak” szenteli tudását, munkaidejét. A Nemzeti Színház úgy hirdette meg ezeket a találkozókat, hogy az éppen sorra kerülő megyék és megyeszékhelyek anyagi segítsége nélkül is lebonyolítja. Természetesen a partnerek támogatásával a programok színesebbek, gazdagabbak lehetnek. Sajnos a nyolcadik alkalommal Veszprém megye és Veszprém város közgyűlése nem volt olyan helyzetben, hogy támogathatná a megye, illetve a város művészeit. Így ez a hétvége kicsit szerényebb keretek között kerül megrendezése, mint a korábbiak. Ennek ellenére igazi ünnepet jelent számomra a veszprémiek látogatása. A Nemzeti Színház igazgatói kinevezéséért írt pályázatom első mondata: „Mindennek az Egyetemi Színpad az oka”. Nos, az én első rendezőm, akivel aztán nagyon sokáig dolgoztam, és akitől a meghatározó, első színházi tapasztalatokat kaptam, akinek köszönhetem a mai színházi világnézetem alapjait, az Ruszt József volt. A színházi előadások egyike Ruszt József Galilei rendezése. Szertettel várjuk a veszprémi művészeket, Isten hozott Benneteket kollégák, Isten hozott Jóska! Jordán Tamás a Nemzeti Színház főigazgatója

(2004. március 23.)