JEGYPÉNZTÁRUNK ÜNNEPI NYITVATARTÁSA:
December 21-22-23-án, valamint december 27 és 30 között 10.00-18:00 óráig. December 24-25-26-án, december 31-én és január 1-én zárva.
JEGYPÉNZTÁRUNK ÜNNEPI NYITVATARTÁSA:
December 21-22-23-án, valamint december 27 és 30 között 10.00-18:00 óráig. December 24-25-26-án, december 31-én és január 1-én zárva.
Az interneten sok technikai érdeklődésű ember olvasgat, tapasztalatom szerint szimpatikus számukra, ha egy humán foglalkozású ember ért a számítástechnikához is. Tudtommal Te is ilyen vagy, 3D programokat is használsz a tervezéshez.Igen, de a színházban annyira gyors egy-egy tervezési periódus, hogy ha minden 3D-ben készülne, akkor kifutnék az időből. A számítógépekkel nem lehet durván tervezni, a 3D programok nem engedik a vázlatok készítését, az improvizációt: mindent a legapróbb részletekig ki kell bennük dolgozni. De lehet, hogy csak még nem találtam meg az igazán jó, színházi munkára is alkalmas programot. Mert az utómunkáknál, az anyagmennyiségek kiszámításánál, költségvetés készítésénél sokat segíthetne egy jó szoftver. Az ArchiCad, amivel én is dolgozom, igazából a csapatban dolgozókat segíti, amikor van ember és idő, a legapróbb részletek pontos kidolgozására is. Magyarországon ez még nem tud jól működni, elég sok a bizonytalanság, általában kevés az idő, így meglehetősen sok az improvizáció egy-egy munkánál.
Mikor kezdődik a díszlettervező munkája?Mindig a rendező dolga a csapat összeállítása. Minket is, jellemzően, a rendező kér fel, általában akkor, amikor a rendező és a színház művészeti vezetése már tudja, kikre szeretné osztani a főbb szerepeket. Számomra a munka a darab elolvasásával kezdődik, amit sok beszélgetés szokott követni, a rendezővel. A Czillei esetében én még a Wörösmarty szövegét kezdtem olvasni, de nagyjából a háromnegyedénél tartottam, amikor megkaptam a Spiró György féle változatot.
Mennyire vagy szabad a munkádban?Változó. Vannak rendezők, akiknek nagyon erős képi elképzelésük van a darabról. Ilyenkor a tervező csak a saját szakmája tudását kell hozzáadja a produkcióhoz. A kivitelezhetőségre, anyagokra, szerkezetekre kell koncentrálnia. Az is lehet, hogy a konkrét formák, terek tőled származnak, de mégis egy határozottan kijelölt hangulatban, gondolati síkon kell mozognod. De vannak, akik teljesen rábízzák a látványt a tervezőre.
A Czillei díszletei hogyan alakultak ki?Végigelemeztem a darabot, és vázlatokat készítettem, hogy szerintem hányféle képnek kellene készülnie. Persze tudtam, hogy ez nem lehetséges, hiszen ha jól emlékszem 21 önálló képet igényelne a szöveg. Babarczi Lászlóval, a rendezővel végül kilencre redukáltuk a képek számát, de ez is inkább csak hét, amiből kettő kis módosítással adja a kilenc képet. Egy-egy képben több jelenet játszódik, a váltások kisebb bútor illetve világításmódosítással jönnek majd létre.
Bababrczinak volt-e valami határozott kérése?Igen, két dolgot kért. Az egyik a díszletek hangulatára vonatkozott. Azt kérte, hogy a helyszínek semmiképpen ne legyenek komorak, ahogy azt sokszor láthattuk már a magyar történelem egy darabját bemutató előadásokban. Magyarul, hogy ne vetítse előre a díszlet azt, amit mi persze már tudunk, hogy a magyarság évszázadokon át pártviszályokban őrölte fel az erejét. A másik kérése pedig az volt, hogy klasszikus shakespeare-i térben gondolkozzam.
Ez mit jelent?Ez a mi esetünkben azt jelenti, hogy szinte minden jelenetben lesz egy földszinti és egy karzati játszótér, ahogy a Globe Színházban is több szinten zajlottak az előadások.
Ehhez képest elég sötét tónusúak a díszletek, legalább is a maketteken így láttam.Természetesen a szöveg azért nem enged meg mindent, de például az ilyen ellentmondások feloldásától szép a mi feladatunk.
Egy kivételével elég reális tereket látunk majd. A kivétel Bécs, ahol átlátszó falakat használsz.Az alap törekvésünk az, hogy ennek az egyébként sötét drámának a külleme esztétikus, és pompázatos legyen. Bécs ilyen értelemben egy plusz réteg. A díszlettel a hazai és a bécsi közállapotokban már akkor is tapasztalható különbségeket kívánjuk megmutatni. Ha jól sikerül, akkor opálosan áttetsző tereket fogunk majd látni, amelyben a világítással tudunk nagyon érdekes térformáló hatásokat is elérni. Úgy, hogy egy tárgyalóterem akár egy bálteremmé lesz majd képes változni.
Gondolom, ez a díszlettervező egyik legfontosabb feladata, a variálhatóság megteremtése.Mindenképpen, hiszen a rosszul kivitelezhető változások rettenetesek a színészek, a műszak és végső soron a néző számára is. Agyoncsaphatják a legjobb előadást. Tehát fontos, hogy gördülékenyen lebonyolíthatóak legyenek a képváltások. Pl. Bécs egy ilyen helyszín, ahol jó lenne, ha egy percen belül meg tudnánk oldani majd a váltást, ami nem lesz egyszerű.
Látom, hogy az első pillanattól fogva egyeztetsz a színházi műszakkal.Igen, hiszen nekik kell majd összeállítani, szétszedni, tárolni a díszletelemeket, tehát a színház adottságaihoz, tereihez, szállítóeszközeihez is alkalmazkodni kell.
Hogyan lettél díszlettervező?A képzőművészet, festészet, grafika, és az építészet is érdekelt. Miközben ezekkel foglalkoztam, egy barátomat, Hegyi Árpád Jutocsát fölvették a Színművészeti Főiskolára rendezőnek. Neki segítettem először a felvételijére terveket készíteni, aztán folyamatosan együtt dolgoztunk. Egyszerre azon kaptam magam, hogy beszippantott a szakma. Miközben végeztem az Iparművészeti Főiskolát, és folyamatosan terveztem plakátokat, színházi műsorfüzeteket, kiállításokat is, de egyszer csak azt vettem észre, hogy lényegében már csak díszleteket tervezek. Nagyjából 1979 óta.
Hogy áll a ti szakmátok Magyarországon?Amennyire meg tudom ítélni, nincs pontosan a helyén. Ha ritkán eljutok egy-egy tervezés erejéig külföldre, mindig azzal szembesülök, hogy ez az alkotói hármas, a rendező, a díszlet- és jelmeztervező sokkal nagyobb becsben van, mint nálunk. És mindenki, aki még ide tartozik. Például a világítástervező nálunk majdhogynem megtűrt foglalkozás. Sok színházban úgy érzik, hogy az erre szánt pénzt az ablakon dobják ki, hiszen a rendező vagy a fővilágosító is be tudná világítani a darabot, vagy akár a díszlettervező is. Pedig nem így van, a világítás is egy iszonyúan komoly, fontos dolog. A díszlettervezőnek egy kicsit jobb a helyzete, különösen a színházakban. Jobban is szeretem a színházi tervezéseket, mert ott valóban nagyon felelősen van jelen az ember egy produkcióban. A filmekben már eleve a stáblista másik csoportjában szerepelnek a tervezők, a filmben a gyártásvezető, operatőr, rendező alkotja a szentháromságot.
Mi lesz az első kép, amit meglátunk majd a Czilleiben. Felmegy a függöny, és apropó, lesz függöny?Igen, lesz. Egy térképet kellene, hogy lássunk. A földre felfestve, és ezen belül egy pajtát, hátul a horizonton egy várat, amelyben majd megtörténik a gyilkosság. A térkép, természetesen nem konkrét, nem négyzetcentiméterről négyzetcentiméterre kivehető, de mégis jelzi majd, hol, milyen erőtérben játszódik a cselekmény. A csűr idézi meg a shakespeare-i teret, amennyiben ennek is lenne egy második szintje. Tiszta, nagyon koncentrált tér lesz, amely segíti, hogy az expozíció a néző fejébe vésődjön. Kép és szöveg: Eöri Szabó Zsolt
(2004. február 02.)
