Mars cím nélkül (Untitled Mars)
Tudomány kontra fikció - ez a témája az amerikai-magyar koprodukcióban készült előadásnak, melynek gerincét egyfelől Philip K. Dick Időugrás a Marson című 1964-es, az elképzelt Marson játszódó regénye adja, másfelől az MIT fizikus és kutató hallgatóival és professzoraival, illetve magyar kollégáikkal készült - harminc órányi anyagnál gazdagabb - interjúk. Az előadásban élő kapcsolásban jelentkezik az MIT Mars-kutató csoportjából Zarah Kahn és Phillip Cunio. A Mars cím nélkül a szigorú tudomány és az előadást részben ihlető science fiction keveréke egy olyan témáról, amely egyre inkább lázba hozza a világ polgárait. A homo sapiens egyik legsajátabb jellemzője a nem lankadó kíváncsiság, amiből a Mars feltérképezésének szándéka is táplálkozik és ez mozgatja az alapvetően magyar-amerikai, ám négy másik ország művészeit is integráló produkciót.
Az elmúlt öt évben az egyik legsikeresebb fiatal amerikai rendező, Jay Scheib munkáiban transzdiszciplináris műfajokra összpontosított. A Merényi Anna dramaturg közvetítésével létrejött magyarországi munkái során a Pont Műhellyel, illetve a Krétakör Színházzal két élő film-színházat állított színpadra.
A Mars cím nélkül magyar és amerikai színházművészek és intézmények közötti földrajzi határokat és műfajokat feszegető koprodukció, melynek során Jay Scheib és Merényi Anna, illetve a Pont Műhely két budapesti produkció után először készített előadást az Egyesült Államokban. Eredeti helyszínén, a rangos New York-i Performance Space 122-ban három hétig volt műsoron az Untitled Mars.
Jay Scheib összművészeti színházában különlegesen fontos szerepet játszanak európai tapasztalatai, ahogyan amerikai gyökerei is. A fiatal rendező két európai színművészeti egyetem állandó vendégoktatója (a legendás salzburgi Mozarteum és a norvég Fredrikstadi, többek között Robert Wilson és Anna Viebrock nevével fémjelzett Színművészeti Főiskola), továbbá az MIT docense. Évente többször rendez európai színházakban, köztük a berlini Volksbühnén, a Saarbrückeni Staatstheaterben, de Belgrádban és Bolognában éppúgy visszatérő vendég, mint New Yorkban és Bostonban
A magyar színházi hagyományok tükrében még mindig szinte forradalminak ható színpadi nyelvezete és látványvilága, a térre való különös érzékenysége, a magyar abszurd hagyományaival ötvözve mindig egyedi és izgalmas eredményt hozott. A közönség és a kritikusok egyaránt nagyra tartják munkáit.
Az előadás díszlettervéért Peter Ksander elnyerte a rangos Obie-díjat, továbbá őt ill. a jelmeztervező Oana Botez-Bant jelölték a Henry Hewes tervezői díjra, melyről novemberben döntenek.
Kritikák az előadásról:
Bemutató időpontja:
2008. november 28.
Repertoárunkból ajánljuk
