GODOT-RA VÁRVA MITEM
Theodórosz Terzopulosz görög rendező Beckett leghíresebb művét állítja színpadra: nála a Godot-ra várva lencseként működik, amellyel megfejthető a bennünk és rajtunk kívül is létező Másik, aki ellentéteket gerjeszt: állati vágyat és isteni minőséget, őrületet és álmot, önkívületet és rémálmokat. Az előadás az emberi humánum megkérdőjelezése.
A színpadon két fiatal előadóművész és a három legélettelibb, legérzékenyebb olasz színész látható; a zenét Panaiotisz Velianitisz, a számítógépes zene egyik görög úttörője jegyzi
A Godot-ra várva „a világ romjain“ játszódik, egy hozzánk többé-kevésbé közeli jövőben, amelyben begyógyulatlan minden jelenlegi és múltbeli seb. Ugyanez érvényes a várakozásokra is... Az emberi létnek e határán melyek a lehetséges minimum-feltételei az élhető, emberhez méltó élet újraindításának? A Godot-ra várva két lehetséges választ kínál. Az első, hogy kommunikáljunk és együtt éljünk az előttünk álló Másikkal, minden akadály ellenére, akkor is, ha az akadályok félelmetesnek tűnnek. A második, hogy kommunikáljunk a bennünk lévő Másikkal, az elfojtott vágyak és félelmek, az elfelejtett érzékek és ösztönök e kifürkészhetetlen, sötét területével, az állati és az isteni régiójával, ahol megszülethet az őrület, az álom, a láz- és a rémálom.
Az utat próbáljuk megtenni a bennünk lévő és a kinti Másik felé, szembenézve magunkkal, illetve eltávolodva magunktól. Ezen az úton igyekszünk járni nap mint nap. Mire várva? A halál béklyóitól való szabadulásra? A találkozásra az Emberivel, arra, hogy ember többé ne alázzon meg embert? A Semmire vagy a Várakozásra, ahogy gúnyosan Beckett mondja?
De elképzelhetjük-e az emancipált embert anélkül, hogy lebontanánk falainkat, amely elválasztja a „belsőt“ a „külsőtől“?
Walter Porcedda, GliStatiGenerali.com, 2023. január 18.
(...) Meg kell jegyeznem, hogy Terzopulosz rendezésének fő értéke abban rejlik, ahogy folyamatosan szétszedi és átrendezi Beckett szövegét: pontosabban, semlegesíti annak közismert olvasatait, és visszavezeti őket a szöveg igazságához. Értékes, és egyben ritka látni, hogy hogyan tudja egy rendező magát a szerző szolgálatába állítani, letisztítva és felerősítve a mondanivalót; sőt, megvilágítva e szerző „következetességét" a világban, a történelemben, a mai társadalomban.
Enrico Fiore, Controscena.net, 2023. január 13.
A görög rendező Beckett szövegét felhasználja, átalakítja, egy művészeti installáció verbális tartóoszlopává teszi, amely a vérző emberiséget ábrázolja, a megfeszített emberiséget, s amelyben a szögek a lélekbe vert, nyomasztó ürességről szóló szavak; amelyben a beszéd nem párbeszéd, hanem egy megválaszolatlan kérdésekből álló, szavakon túli monológ. (...) Terzopulosz Godot-ra várva előadása színházi gépezet, arra ösztönzi a néző tekintetét, hogy átadja magát a színészek és a színpadi tér által meghatározott, beteljesületlen várakozásban kibontakozó kompozíciónak.
Nicola Arrigoni, Sipario, 2023. február 2.
(...) egyértelmű, hogy a nemzetközi rendezés mesterének számító görög rendező úgy döntött, játszmára hívja Beckettet. Mikor a függöny felmegy, négy kisebb négyzetre osztott szerkezetet látunk „a színpad nevű hely“ közepén. Ezek nincsenek egymástól hermetikusan elválasztva, áteresztik a fényt, amely keresztet rajzol e különös, lapos Kába közepére.
A színtársulatról
Az ERT Emilia Romagna Teatro Fondazione egy olasz nemzeti színház Valter Malosti vezetésével. Az ERT már közel 200 előadást hozott létre az olasz és a nemzetközi színházi élet mestereivel, de fiatal rendezőkkel és társulatokkal is rendszeresen dolgozik. Az ERT előadásait a legrangosabb színházakban és fesztiválokon mutatták be olaszországban és világszerte. Az ERT intenzív repertoárt működtet. Székhelye Modenában van, de összesen hét színházzal működik együtt Bologna-ban, Cesena-ban, Vignola-ban és Castelfranco Emilia-ban.