Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800

Barbárok melankóliája - II. Felolvasószínház

A Nemzeti Színház kiemelten fontos feladatának tekinti a kortárs európai drámák megismertetését, bemutatását (Szorokin: A jég, Botho Strauss: A park, Heiner Müller: Kvartett). Most alkalmunk nyílik felolvasó-színházi formában ízelítőt kínálni a legújabb francia nyelvű drámákból. A felkért szakemberekből álló olvasóbizottság negyven francia nyelven írt színmű közül válogatta ki azt a hármat, amelynek kiadására is, reméljük, sor kerülhet.

Ezen a két napon lehetőséget szeretnénk adni az érdeklődőknek ahhoz, hogy a három kiválasztott művön keresztül képet nyerjenek arról, milyen problémák, témák izgatják a francia nyelvű alkotókat, milyen izgalmas és új irányvonalak vannak jelen a francia drámairodalomban. További alkotásokból kisebb részleteket, rövid keresztmetszetet mutatunk be, melyeket a budapesti, debreceni és szegedi egyetem hallgatói - fordítószeminárium keretében - ültettek át magyar nyelvre: Mohamed Kacimi: La Terre sainte (Szent föld), Carine Lacroix: Burn Baby Burn, Pierre Notte: Je suis Catherine Deneuve (Catherine Deneuve vagyok).


Olivier Kemeid: L’Énéide (Éneász), fordította: Karsai György

A kanadai francia szerző a Montreálban lévő Espace Libre színház művészeti vezetője. Az Éneászt 2007-ben írta és rendezte. 2008-ban a darab a legjobb kortárs kanadai dráma díját nyerte el.

A darab főhőse menekülni kényszerül az égő városból, apját a vállán, gyermekét a karjaiban cipeli. Éneász az övéivel együtt fut az utcákon, hogy életét mentse. Hajóra szállnak, maguk mögött hagyva az égő várost. Éneász sokáig bolyong a tengeren, míg rátalál arra a földdarabra, ahol felnevelheti fiát.

Kemeid Vergilius szövegére építve, pontosabban azt beépítve darabjába, írja meg igényes irodalmi nyelven egy emigráció, egy jobb életet kereső emigráns történetét.


Koffi Kwahulé: La mélancolie des barbares (Barbárok melankóliája), fordította: Molnár Zsófia

Koffi Kwahulé Elefántcsontparton született 1956-ban, tanulmányait Abidzsanban kezdte a Művészeti Intézetben. 1979-ben Franciaországba ment, ahol a Sorbonne Nouvelle-en szerzett doktori fokozatot. A kiválasztott darabot 2006-ban írta, és ahogy a többi művében is, itt is felfedezhető a jazz hatása, a nyelv zeneisége.

Egy külvárosban él baby Mo és zsaru férje, akit csak Komisszárnak nevez mindenki. A férfi fátyol viselésére kényszeríti a feleségét, mert túlságosan szépnek és fiatalnak találja őt. Baby Mo rendszeresen találkozik barátnőivel és Zac-kal, a város főnökével, akiért férjes asszony létére mégis bolondul. A Komisszár féltékenységében éppen Zacot bérli fel, hogy megölje Mot.


Davis Lescot: L’Européenne (EU), fordította: Bognár Róbert

David Lescot Párizsban született 1976-ban. Drámaíró, zenész és rendező. 2007-ben írt darabjában saját Európa definíciójára tesz kísérletet. Hogyan lehet megérteni egymást, amikor több mint ötszáz tolmács fáradozik azért, hogy mindent minden nyelvre lefordítsanak. Egy európai bizottság pályázatot hirdet valamennyi európai művész számára, hogy egy új európai himnuszt komponáljanak. Tíz színész, köztük hat énekes tragikomikus burleszkje a darab.

Francia kortárs darabok a Nemzeti Színházban