Az Isten balján – Situs Inversus Katasztrófaakrobatika

Használati utasítás a nézők számára,
Az Isten balján - Situs inversus című
katasztrófaakrobatika bemutatójához

Van szívünk. De nem mindig ott keressük, ahol kell, mert nem mindig van ott, ahol lenni szokott! Magyarul és egyszerűen: fordítottság: situs inversus. A belső szervek elhelyezkedésének fordított (tükrözött) állapota, amelyben jobb oldalra kerül a szív. Ezzel kezdődik a katasztrófaakrobatika: már az anyaméhben. Vagy még korábban? Mert örököljük a fordítottságot? Történelmileg? Biológiailag? Lelkileg?  

Honnan, hová és miért? Nehéz választ adnunk a lét kínzó, örök hármas kérdésére, holott bátran és elszántan keressük. Muszáj Herkulesként. A lenti pillanatokban pedig, ahogy a darabban írva van: „Nem muszáj Herkulesként.” Az írástudók dacával. Átrágjuk a múltat, éljük a jelent, álmodjuk a holnapot. És kacagunk önmagunkon, sírva.

A Situs inversus szövevényes utazás önmagunk labirintusában. Játék. Mi lenne ha…? Tér-idő-trambulinon ugrálunk oda-vissza, fel-le, ki-be… És mindennek mi az értelme? Önökre bízzuk. De ne választ találjanak, hanem kérdéseket.

A történet szerint, Ady Endrének nem sikerül meghalnia 1919 telén. A Situs inversus Isten balján című darabban éppen ezért konstancai internáltként több túlélési esélyt kell latolgatnia. „Legyen hajógyári törzsgárdatag, esetleg a szekuritáté ellenőrzésével és irányításával vállalja el a Konstancai Harcos című román napilap szerkesztését? Álházasságengedély megszerzésével próbáljon átjutni az >anyaországi< paradicsomba, ahol majd a kezdődő demokrácia egyik pártja frakcióvezető-helyettesének instrukciói nyomán országimázsjavító költeményeket írhatna, de ha okosan hallgat, esetleg akkor is cseng a kassza. A szerepeket, az összes színre lépőét, maga Ady játssza vagyis Katkó Ferenc, talán azért is, hogy a színház kedvet csinálhasson a tudattöbbszöröződés és -hasadás korszerű (trendi) állapotához. A darab minden eddigi Ady-képet felülír."

(Zelei Miklós)

A dráma 2012-ben a Békéscsabai Jókai Színház egyfelvonásos drámapályázatára készült. A beküldött 175 színdarabból a felolvasószínházi bemutatásra kiválasztott 13 – ezen belül nem rangsorolt – darab közé került, s Kolti Helga rendezésében, Katkó Ferenc előadásában sikert aratott a Szarvasi Vízi Színházban és a békéscsabai TeÁtriumban rendezett bemutatón. A kolozsvári Komp Press – Korunk Kiadó 2013 elején a darabot önálló kötetben is megjelentette.

Zelei Miklós
a 2011-es drámaíróverseny szakmai nyertese. Zoltán újratemetve című tragigroteszkjének ősbemutatóját 2013 nyarán tartották Zsámbékon, a budapesti Nemzeti Színház, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és a Zsámbéki Színházi Bázis közös produkciójaként, Vidnyánszky Attila rendezésében. A darabot azóta a budapesti Nemzeti Színházban és a beregszászi színházban is láthatta a közönség. Kara Tünde Jászai-díjas színművésszel, a Békéscsabai Jókai Színház tagjával kigondolt, Pethő Sándorral közösen írt, Karkithemia című monodrámájának ősbemutatója 2015 áprilisában volt, a Békéscsabai Jókai Színházban.

Köllő Miklós
érettségi után Prágában, magánúton végezte el Ladislav Fialka Nemzetközi Koreográfusképzőjét. Huszonegy éves volt, amikor 1967-ben megalapította a Domino Pantomim Együttest. Művészi munkájukat Magyarországon akadályozták. Külföldön népszerűbbek voltak, mint itthon: nemzetközi karrierjük 1969-ben kezdődött a Holland Nemzetközi Színházi Fesztiválon. Az International Theater Institute brit szekciójának meghívására Köllő Miklós 1976-ban és 1979-ben Londonban tanított. Rendezőként dolgozott Görögországban. A Közép-Európa Táncszínház művészeti vezetője volt. Az ezredforduló után érdeklődése az amatőrmozgalom felé fordult, és létrehozta a Tarka Színpadot. A művészeti ágak oktatásával is foglalkozik.

Katkó Ferenc
Kárpátalján, Mezőkaszonyban született. A Kijevi Színművészeti Egyetem drámai és filmszínész szakán tanult 1994–98 között, ugyanebben az időben három szemesztert töltött a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Kazimir Károly osztályában. 2014-ben diplomázott (MA) a Kijevi Színművészeti Egyetem rendezői szakán. Vizsgarendezését, a Koldusoperát, a 2015. évi POSzT versenydarabjai közé választották. A Békéscsabai Jókai Színház tagja, osztályvezető tanárként színészmesterséget tanít a csabai Színitanházban. Színészként dolgozott Szabadkán, Beregszászban, Debrecenben, Sopronban és Budapesten. Klasszikus és modern szerepekben, filmes alakításokban egyaránt kiváló, feledhetetlen egyéniség.

Bajovics Milán
hegedűművész, zeneszerző, klasszikus hegedű szakon végzett muzsikus. Számtalan zenei stílusban játszott, ezek ötvözete egyéni stílussá formálódott (Malakut). Rengeteg hangszeren szerzett jártasságot, e hangszerekkel szerzi zenéit, és válik egyszemélyes nagyzenekarrá – Ableton Live szekvenszer segítségével. Szívesen működik együtt kortárs művészekkel és szerez zenét más művészeti ágakhoz: összművészeti projektekhez, kiállításmegnyitókhoz, színdarabokhoz, filmekhez, irodalmi művekhez, divatbemutatókhoz. Két önálló albuma, a Meetings és a Malakut nagy sikert hozott itthon és külföldön. www.milanbajovich.com