Árnyország
“Az ember nem tudja, mennyire hisz igazából, amíg az igazság vagy hamisság élet-halál kérdéssé nem válik számára. Könnyű mondani, hogy "hiszek" - a zsinór elég erős és ép, amikor csak egy dobozt kell átkötni vele. De képzeljük el, hogy egy szakadék fölött kell ugyanezen a zsinóron függeszkedni! Nem ellenőrizné az ember először nagyon alaposan, hogy valóban rábízhatja-e magát?” (C.S.Lewis)
C. S. Lewis cambridge-i professzor, gyermekmesék, fantasztikus regények, irodalomtörténeti és teológiai munkák világhírű szerzője megrögzött agglegény volt, A Gyűrűk Ura szerzőjének, Tolkiennek a baráti köréhez tartozott. Joy Davidman zsidó származású amerikai költő, kommunista volt és elvált asszony. E két rendkívüli és különös ember találkozását, egymásra találását, tragikus szerelmét mutatja be a dráma, amelyből nagysikerű, díjnyertes film is készült Richard Attenborough rendezésében, Anthony Hopkins és Debra Winger főszereplésével.
A darab hiteles története szerint Lewis élete főművén dolgozik – melynek címe „Az öröm vonzásában” (Surprised by Joy) –, amikor megismerkedik egy nővel, akit történetesen Joy-nak hívnak. A férfi számára a gyerekkorában elveszített édesanya után Joy az első nő, aki érzelmeket kelt benne. Lewis konzervatív és merev figura, miközben írásaiban maró gúnnyal tárgyalja a hipokrita, konzervatív és merev oktatói kart, baráti társaságát és ezeken keresztül az angol társadalmat. A professzor előadásokat tart a fájdalomról, azt kutatva, vajon Isten kegyetlenségből mér-e annyi szenvedést az emberre. Gondosan felépített védelmi rendszerét, melyet Lewis életfilozófiának nevez, szétdúlja a konvenciókra és etikettre fittyet hányó Joy őszinte kíváncsisága és kíméletlen szókimondása.
A gyerekmeséket író Lewis-nak nincs gyereke, egyesek szerint „gyereket közelről még nem is látott”, ugyanakkor nem felejtette el, hogy egykor ő is volt gyerek. Joy magával hozza kisfiát, Duncant. A gyerek azt a padláson porosodó szekrényt keresi, ahonnan a gyermekkor csodálatos mesefigurái előbukkannak és életre kelnek Lewis könyveiben. Édesanyja pedig azt a férfit keresi, aki választ tud adni a szenvedésre. Mindketten csalódnak. A boldogságot máshogy értelmezi a valóság, mint ahogy az álmainkban él.
Megváltozhat-e az ember az ötödik x után? Hogyan? Ha feladja az elveit? Vagy most talál rájuk igazán? Megértő otthont rejt a szekrény sötétje? Vagy valami szörnyűséges bukkan elő onnan? E kései szerelem tragikus fordulatot vesz. Nem az irigyen gúnyolódó külvilág szakítja szét a különös pár furcsa kapcsolatát, hanem a nő halálos betegsége tesz pontot a történet végére. De vége van-e valóban? Vagy ez a fájdalom záloga egy valamikori boldogságnak?
William Nicholson Árnyország című drámájának szereplői valóságos személyek. Érzelmeiket, gondolataikat, tépelődéseiket, kétségeiket színészek keltik életre egy absztrakt térben. A rendezőt, Dér Andrást a motivációk érdeklik – konkrét és elvont formában. A szabadság megtalálásának titkát kutatja, amikor a legkilátástalanabb helyzetben is megpillanthatjuk Isten tekintetét.