Zelei Miklós

1948. november 8. - 2021. október 28.

Kiskunhalason született, a magyar–jugoszláv, a magyar–román határ közeli településeken nőtt föl: Magyarország társadalmi csapdáiban gyűjtve groteszk élet- és határhelyzetek tapasztalatait. Középiskolásként közölt hírlapi cikkeket is.

Pályáját a hetvenes években kezdte, kiemelkedő újságírói-szerkesztői tevékenysége elsősorban a Magyar Hírlaphoz, a Látóhatárhoz és a Délmagyarországhoz kötődik. Irodalmi munkásságából tizenhét kötet született. A 80-as évek közepétől szerzőtársával, Gazsó L. Ferenccel az oknyomozó újságírás visszahonosításáért dolgozott; tényfeltáró riportregényekben mutatták be az államszocializmus valódi arcát. A politikai pszichiátriáról szóló Őrjítő mandragóra című könyvük máig hivatkozási alapmű.  1985–90 között hat szociográfikus riportkönyvet publikáltak a Kádár-korszak felbomlásáról.

A rendszerváltás éveiben groteszk látásmódja elmélyült. Színházi munkáiban a valóságfeltárásban szerzett tudása is érvényesül. Színdarabjainak alapvető eszköze a közép-európai fekete humor, amely egyszerre ríkat és kacagtat... A Kettézárt falu című szociográfiai dokumentumregénye négy kiadásban jelent meg és jelentősen hozzájárult az ikerfalvak közötti határnyitáshoz. A Nagyszelmenc és Kisszelmenc tragédiájából írott, Zoltán újratemetve című színdarabját Vidnyánszky Attila rendezésében a Nemzeti Színház máig műsorán tartja.

Zelei Miklós költői, írói világában helyet kapott a valóság abszurditása és a szürreális ábrázolás. Munkásságát többek között Pro Literatúra Díjjal, Külhoni Magyarságért Díjjal, 2013-ban pedig a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el.

 

Honlapja: zelei.hu