Dimitris Papaioannou

Az 1964-ben Athénban született Dimitrisz Papaiannou festőként és képregényrajzolóként szerzett először elismerést, majd rendezőként, koreográfusként, előadóművészként, díszlet-, jelmez-, smink- és világítástervezőként az előadóművészet felé fordult. 1986-ban megalapította az Edafosz Táncszínházat, eredeti színpadi produkcióinak első bástyáját. Az undergroundból indult színházi társulat az eddig elfogadott normákkal kísérletezve nagyszámú elkötelezett követőre tett szert. Az Edafosz társulat működésének 17 éve során kitörölhetetlenül rányomta bélyegét a görögországi művészeti életre. Papaioannou széles körben 2004-ben vált ismertté, az athéni olimpiai játékok nyitó- és záróünnepségének rendezőjeként. Nevéhez olyan kísérleti színházi előadások köthetőek, mint a "2" (2006), a Görög Nemzeti Színház újranyitására készült Nowhere (2009), valamint a Pallasz Színházban rendezett Inside (2011). A Still Life (2014) volt az első olyan előadása, amely turné keretében bejárta Európát, Dél-Amerikát, Ázsiát és Ausztráliát.
25 produkciója széles spektrumot ölel fel, a többezres tömegeket megmozgató előadásoktól az egészen intim darabokig, amelyeket a legkülönfélébb helyszíneken állított színpadra: a híres athéni, underground squat színházától* az epidauroszi ókori színházig, olimpiai stadionoktól a párizsi Théâtre de la Ville-ig. A The Great Tamer (2017) volt az első nemzetközi társrendezése, tíz társproducerrel, köztük az Avignoni Fesztivállal. Az előadás két és fél évig turnézott 4 kontinensen, 23 országban és 38 városban. A produkció 2017-ben elnyerte az Európai Színházi Díj különdíját, Papaioannout pedig 2019-ben jelölték az Olivier- díjra a „Kimagasló eredmény a táncművészetben" kategóriában. 2018-ban ő lett az első vendégkoreográfus, aki a Tanztheater Wuppertal Pina Bausch társulatával új, egész estés előadást hozott létre: a Since she premierje 2018 májusában volt. Dimitris Papaioannou 2020 szeptemberében a Torinodanza Fesztiválon mutatta be az INK című előadását, amelyet ő és Šuka Horn adtak elő. Legújabb, Transverse orientation című alkotását 2021 júniusában mutatták be, és a tervek szerint a világ több mint 30 városában készülnek bemutatni.  A produkciót 2022-ben Londonban az Oliver-díjra jelölték a „Legjobb új táncprodukció” kategóriában.