Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +36 1 476 6800

Agárdy Gábor

Kossuth-díjas (1985), Jászai Mari-díjas (1958, 1962), kiváló (1980) és érdemes (1968) művész, a Nemzeti Színház Örökös Tagja (1989), a Nemzet Színésze (2000)

(1922. augusztus 2-án született Szegeden, elhunyt 2006. január 19-én Budapesten. Felesége: Rácz Boriska. Gyermeke: Ilona, 1940)
Pályáját 1937-ben mint "táncos boy és kardalos" kezdte a Szegedi Városi Színháznál. 1938-ban végzett az Országos Színészegyesület iskolájában. 1941-ig Szegeden, 1949-ig kisebb vidéki társulatoknál játszott. 1949-52-ben a Miskolci Nemzeti Színház tagja. 1952-től a Fővárosi Operettszínház, 1955-től az Ifjúsági Színház és a Petőfi Színház művésze. 1964-óta a Nemzeti Színház társulatának tagja, 2000-től haláláig a Pesti Magyar Színház művésze volt.
 

A Magyar Színházban utoljára játszott szerepei:

ALFRED DOOLITTLE (Lerner-Loewe: My Fair Lady),
HENRIK (Márai: A gyertyák csonkig égnek),
POMPONIUS (Huszka-Martos: Bob herceg),
STYX JANKÓ (Offenbach: Orfeusz az alvilágban),
EUGÉNIUS (Mrozek: Tangó)

Róla:

Kornis Mihály: Mesterek a színpadon - Agárdy Gábor
Premier 2004. november

Kárpáti György: AGÁRDY GÁBOR (Nemzeti Könyvtár CP Stúdió BT 1967)

AGÁRDY GÁBOR a színművészeten kívűl a festészetben is maradandót alkotott. 1967-óta munkáit több önálló kiállításon is, nagy elismerést aratva mutatta be. Ikonfestményei otthonra találtak például a Pannomhalmi Apátságban Magyarországon, - a II. Alekszij orosz pátriárka számára ajándékozott műve a Danyilov Kolostorban, Oroszországban, - s a II. János Pál pápa számára, Szent István Királyról készített ikonja, a Vatikánban.
 
AGÁRDY GÁBOR megszámlálhatatlanul sokat dolgozott a Magyar Rádióban, s e műfajban is a közönség egyik kedvencévé vált.
 
Agárdy Gábor