Színház, iskola, premier - Már olvasható a Nemzeti Magazin friss száma

Címkék:

Nemzeti Magazin

Mit kínál a színház az iskoláknak? Miként „hasznosítja” a színházat az iskola? Hogy virul a kőkertben liliom? Mi fán terem a fizikai színház? Miken élcelődött Jókai? Miféle kalamajkát okoz egy meggondolatlan szereposztás? Válaszok a Nemzeti Magazin legújabb számában.

Olvasnivalók a magazinból

Fókusz: Színház és iskola

Mit kínál a színház az iskoláknak? Miként „hasznosítja” a színházat az iskola? Milyen hidak épülnek a két terület között? Hogyan látják mindezt a „kínálati” és a „keresleti” oldal képviselői – színházi szakemberek és tanárok. Körképünk betekintést ad az elmélet és gyakorlat kérdéseibe, rávilágít gondokra és eredményekre…

Gondolatok a Fókusz-rovat szerzőitől:

Pataki András: „Gyakran hangoztatott „elvárás” az iskola vagy a pedagógusok részéről, hogy a színház játsszon olyan darabokat, amelyek részei az irodalomoktatásnak, szerepelnek a drámatörténet kánonjában, amelyeket „illik” ismernie a diákoknak… Ez a látásmód éppen a színház lényegét téveszti szem elől…”
Bethlenfalvy Ádám: „A színház kapcsán elsőként nem a pedagógia jut eszébe az embernek, pedig nemcsak izgalmas múltja van a két társadalmi intézmény találkozásának, hanem sokszínű és különlegesen gazdag jelene is. Az elmúlt másfél-két évtizedben hazánkban kialakult egy olyan színházi nevelési ökoszisztéma, amely Európában is ritkaságszámba megy.”
Belányi Csaba: Az általános iskolásoknak szóló Lázár Ervin Program évről évre rengeteg gyermeket juttat színházi és művészeti élményekhez. Ám középiskolába lépve ez a lehetőség megszűnik: jelenleg nincs olyan államilag támogatott, átfogó program, amely a 14 év felettieknek is biztosítaná ezt a fajta „élménypedagógiát”… Pedig épp ebben az életkorban lennének a legfontosabbak a kritikus gondolkodást fejlesztő, az identitáskeresést támogató művészeti élmények.
Jámbor Erzsébet: „Ha fontos a gyerekek érzelmi intelligenciájának fejlesztése, akkor a dráma és más művészeti órákra is szükség van. Elengedhetetlen a játék az élet éles helyzeteinek feloldására. Kell az a „mintha” szituáció.

Premier – Berecz András: Kőkertben liliom

„Nem nyüzsögnek a mesékben történelmi alakok, nincsenek ezekben történelmi események. Nem a hazáért haltak fáklyasora alatt, inkább az azt megtartó erények mécseskéi mellett születtek. Túlélésünk, megmaradásunk, felemelkedésünk egy-egy pillanatát, elágazó utait rögzítik.”

Portré: Pallag Márton

„Azt hiszem, csak arra utal ez a fizikai színház kifejezés, hogy nagyobb szerepet kap a mozdulat, a tánc és egyáltalán a színész teste, mint a prózai színházban. Ennek a színházi nyelvnek sokféle változata, stílusa létezik, de egyik közös ismérve ezeknek, hogy a szerepalkotás folyamata inkább kívülről kezdődik, és nem a lelki folyamatok elemzésével, mint a hagyományos színházban.”

Jókai jókedve

A nagy mesemondó kedvtelve gyakorolta az élc műfaját, saját lapja is volt, az Üstökös, és ő maga is gyakorta volt élclapok céltáblája. A Kakas Márton néven írt humoros írásai nem az életmű maradandó alkotásai, de könnyedségük ma is élvezetes. A róla írt „színikritika” pedig a korabeli zsurnalizmus kedélyes fricskája.

Hász Róbert színháznovellája: A Noszty-fiúk esete Tóth Marival

„– Nem kellene igazándiból csókolóznotok, afféle színpadi csók is lehetne, háttal a közönségnek, a te fejed eltakarja az övét, éppen csak közel hajoltok egymáshoz.

– Na ott harapná át a torkomat az Eri. Ha közel vinném a nyakam a fejéhez. Figyelj, nem lehetne más szereposztás?”

A magazin új és régi számai is megtalálhatók honlapunkon.
De ha szereti a nyomtatott papír illatát, keresse lapunkat a Nemzeti Színház és a Müpa közönségforgalmi tereiben illetve Budapesten az alábbi linken látható helyeken is. https://papageno.hu/lelohelyek/

(2025. október 22.)