A Nemzeti Színház a vészkorszakban
Támadások és védekezések – áldozatok és mentések. A zsidótörvények 1938-tól meghatározták a Nemzeti Színház életét is. Milyen módon működött a Nemzeti Színház ebben a korban? Kik voltak a fő- és mellékszereplők? Ki miként cselekedett igazgatóként? Nemzetis látlelet az ország egyik legsötétebb időszakából.
Elmenekülők, visszatérők
Kabos, Rátkai, Rádai, Huszár Pufi sorsa. A zsidótörvények miatt állásukat, megélhetésüket vesztett, a politikai változásokat elviselni képtelen művészek egy része külföldön próbált szerencsét, vagyis emigrált. Voltak, akik minden veszéllyel dacolva, az észérvekkel szemben visszatértek a vészkorszak felé haladó hazába. Mások kint maradtak, de csak kevesek számára hozott sikert és megnyugvást az új élet.
A „száműzöttek” színháza
Az 1939-ben alapította az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) a Művészakciót. Népszerű színészek folytathatták pályájukat a zsidótörvények életbe lépése után. Játszottak prózai színházat, operát; a kulturális misszió mellett a könnyed szórakoztatásról sem feledkeztek meg: kabaré-előadásokat is műsorra tűztek. Amíg a körülmények engedték, közösséget teremtettek, segítettek elűzni az egyre vészterhesebbé és fenyegetőbbé váló napi gondokat.
NÉZŐPONTOK – SALOME
„Dőljünk hátra, és élvezzük hát ezt a ritka tüneményt…” – írja a Salome előadásról a Nézőpont rovat idei egyik szerzője, Szécsi Noémi író. A rovat másik szerzője, Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes így fogalmaz Oscar Wild darabja kapcsán: „A Hang ma is aktuális. A Salome előadás segíthet, hogy a Hang emberei lehessünk.”
Jelenet az előadásból
PORTRÉ – BERETTYÁN SÁNDOR
„Ha rangsorolni kellene, a Csíksomlyói passió Tanítványa kerülne az első helyre. Mégpedig azért, mert Csíksomlyón, a Nyeregben huszonötezer ember előtt játszottunk, és az előadás olyan együttállásban született meg, ami csak néhány alkalommal adatik meg az életben.”
Trill Zsolt (Heródes) és Berettyán Sándor (Jaochanán) a Salome című előadásban. A háttérben Tabajdi Anna (Salome)
MITEM: TALÁLKOZÁSOK, TAPASZTALATOK
A Madách Nemzetközi Színházi Találkozónak (MITEM) alapítása, 2014 óta a világszínház számos meghatározó alkotója volt a vendége. A 12. MITEM-re hangolódva az ő gondolataikból válogattunk: mitől jó egy nemzetközi színházi fesztivál, miért érdekes a MITEM?
MAGYAR RÓMEÓ ÉS SZLOVÁK JÚLIA
Különleges, kétnyelvű előadás premierje zajlott január 17-én Kassán. Két nemzeti színház, a budapesti és a kassai művészei adták elő a Rómeó és Júliát.
IN MEMORIAM BESSENYEI FERENC
„A színpadon nem az ember alját kell képviselni, hanem az ember magasát!” – mondta a húsz éve elhunyt Bessenyei Ferenc, akinek alakját Blaskó Péter idézi fel.
SZAKONYI KÁROLY SZÍNHÁZNOVELLÁJA
Boldizsárról csorgott a verejték, de a kolléganők ölelték, csókolták az izzadt arcát, lihegett a fáradtságtól, de boldog volt. Második évadját élte az N.-i színházban, de még csak ebben a darabban kapott jelentős szerepet. Asztrov doktor ugyan nem főszerep, de igazi csehovi figura…
A Nemzeti Magazin új és a régi számai is megtalálhatók honlapunkon.
Ha a nyomtatott változatot szereti, a Nemzeti Magazin
megtalálható a Nemzeti Színházban, a Müpában és Budapesten az alábbi linken látható helyeken is.
