A Bánk bán shakespeare-i sodrású mű, amely életünk legalapvetőbb, máig érvényes kérdéseit veti fel – mondja Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója és az előadás rendezője. Értelmezésében a Bánk bán eleven figuránkon keresztül teszi átélhetővé a nagy történelem eseményei között útját kereső, esendő ember sorsát. A Vidnyánszky Attila 2002 óta harmadszor rendezte meg az előadást a Nemzetiben, készített belőle tantermi előadást is, és négy verzióban állította színpadra Erkel Ferenc operáját, legutóbb a Kolozsvári Magyar Operában. A Nemzeti Színház 2023-ban bemutatott előadás tavaly ősszel nemzetközi turnéra indult, hatalmas sikert aratva Plovdivban, Aradon és Isztambulban.
„A Nemzeti Színház nem budapesti, nem városi színház, hanem az egész nemzet színháza, és mint ilyen külföldön is méltó módon képviseli a magyar kultúrát. Különösen fontosnak tartom, hogy egyik legjelentősebb nemzeti drámánkat, a Bánk bánt mutathattuk meg Bulgáriában és Törökországban is. Hogy Aradon részt vehettünk a helyi magyar kisebbség ünnepén, megtisztelő számunkra” – fogalmazott Vidnyánszky Attila, hozzétáve: a külhoni vendégjátékok és a nemzetközi fesztiválszereplések a Nemzeti Színház működésének fontos részét jelentik.
A turnék jelentőségéről és kihívásairól a Bánk bánban a II. Endrét alakító Berettyán Nándor színművész így fogalmazott a Nemzeti Magazinnak: „Kisebbségi magyarok számára a Nemzeti Színház, de bármilyen magyar társulat fellépése ünnep, kiemelt esemény, az identitásukat érintő alkalom, ilyenkor a közös kulturális kódok működésbe lépnek – értjük egymást. Egy nemzetközi fesztiválon fellépni, ahol a közönség egy része vájtfülű, ínyenc, sokat látott szakmabeli, fontos a formanyelv, az esztétika, a kritikusok azt nézik, mi az újítás. A bolgár vagy isztambuli néző számára pedig egy magyar előadás bizonyos értelemben egzotikum, valami különleges, távoli és éppen ezért érdekes. De fontos az is, hogy a jó művek és a jó előadások az eltérő kulturális viszonyok között, idegen nyelvi környezetben is foghatók, hiszen szereplői archetípusok, fordulataik ismertek – a szerelem, az ármány, a hűség, a hősiesség mindenhol ugyanúgy »működik«...”
A Nemzeti Színház az elmúlt évtizedben egyre szorosabb kapcsolatokat alakított ki a bolgár színházi élettel. Az első Madách Nemzetközi Színházi Találkozóra (MITEM) 2014-ben már meghívták a szófiai Ivan Vazov Nemzeti Színház Don Juan című előadását, 2023-ban a Plovdivi Drámai Színház Selyem című produkciója részt vett a Nemzeti Színház által szervezett X. Színházi Olimpia programjában. A 2024-es MITEM-en a Plovdivi Drámai Színház Odüsszeusz című előadása aratott sikert. Az előadás rendezőjét Diana Dobrevát kérte fel Vidnyánszky Attila Oscar Wilde Salome című drámájának színrevitelére is, amelynek bemutatója tavaly decemberben volt a teátrumban.
A kiváló együttműködés eredményeként a színház a plovdivi Crossroads Őszi Nemzetközi Színházi Fesztiválon is részt vett a Bánk bán című drámával. Az előadás után a közönség vastapssal jutalmazta a produkciót, amely a magyar történelmi kérdéseket is közelebb hozta számukra. A Crossroads Őszi Színházi Fesztivált 1997-ben alapította Stefan Danailov neves bolgár színész Plovdiv városa, a Bolgár Kulturális Minisztérium és a Plovdivi Drámai Színház együttműködésével. Az elmúlt évtizedek során a fesztivál több száz színházi előadást mutatott be a plovdivi közönségnek, és a bolgár kulturális élet egyik fontos eseményének számít. A fesztivál szeptember 10. és 21. között zajlott, és a magyar Nemzeti Színház mellett más országokból is érkeztek színházak. A „European Theatre on Crossroad” kerekasztal-beszélgetésen Vidnyánszky Attila megosztotta a magyarországi színházi élettel kapcsolatos tapasztalatait és problémáit, fontos meglátásokkal és tanácsokkal inspirálva a jelenlévő színházi szakembereket.
A fesztivál különdíjat kapott a Bánk bán és a budapesti Nemzeti Színház kapta. „Különleges megtiszteltetés számomra, hogy a Magyar Nemzeti Színház csodálatos társulatának adhatom át díjunkat. Köszönjük az örömöt, amit a csodálatos plovdivi közönségnek adtak. Megtiszteltetés és öröm, hogy vendégül láthattuk Önöket” – mondta Krastyu Krastev a díj átadása alkalmával.
Plovdiv után tavaly októberben az aradi közönséget is meghódította a Nemzeti Színház Bánk bán előadása! „A szabadságunkért, függetlenségünkért kell küzdenünk amióta itt vagyunk Európában, így ilyen értelemben összefüggés van az aradi tizenhárom vértanú és Katona József műve között” – mondta a Nemzeti Színház vezérigazgatója az előadás előtt, amely az Aradi Magyar Napok programsorozat díszelőadása volt. Aradon másfél évszázada, 1874 októberében is Katona József művét, a Bánk bánt tűzték műsorra az akkori Városi Színházban, a Nemzeti Színház pedig 176 éve, 1848 januárjában mutatta be a Bánk bánt Aradon.
„Egy nagyon különleges térben játszottunk, egy csodálatos épületben” – fogalmazott Berettyán Sándor, aki a címszerepet alakítja az előadásban. –Sokkal kisebb volt a színpad, és a nézők is nagyon közel voltak hozzánk, ezért méginkább sűrűbb, sokkal közvetlenebb előadást láthattak. Tőlünk is más játékstílust kívánt meg ez az alaphelyzet. Én végtelenül boldog voltam, hogy a külhoni magyarok szeretettel vártak, hogy ilyen nagy sikerben volt részünk. Külön öröm volt számomra, hogy az Aradi Magyar Napok keretében léphettünk fel és éppen az október 6-i hétvégén. Régi vágyam volt ellátogatni a vértanúk emlékhelyéhez, ahol virágokkal emlékeztünk a hősökre! Azt hiszem ez az együttállás hatott is ránk az előadás alatt.”
Az aradi sikert az isztambuli fellépés követte december 17-én. A fennállásának 110. évfordulóját ünneplő, a török Hamletként emlegetett Muhsin Ertuğrulról elnevezett isztambuli városi színházban (Harbiye Muhsin Ertuğrul Şehir Tiyatrosu) tartott előadásra a Magyar-Török Kulturális Évadban került sor.
„ Első alkalommal volt lehetőségem megtekinteni a Nemzeti Színház lenyűgöző előadását, közönöm az isztambuli Városi Színháznak, hogy ezt a lehetőséget biztosította számomra” –mondta egy néző az előadást követően. Egy másik néző az előadás zenéjét emelte ki a Nemzeti stábjának . „Feliratozással láthattam az előadást, ami szintén érdekes élmény volt, hiszen nem angolul vagy németül játszottak, hanem egy olyan nyelven, amelyet eddig még nem hallottam” – így hangzott egy újabb vélemény. „Fantasztikus volt az előadás látványvilága, a díszlet, a jelmezek és a világítás. A színészi alakítás is lenyűgöző volt. Szívesen megnézném újra” – fogalmazott egy másik isztambuli néző.
A Nemzeti Színház török kapcsolatait is már évek óta építi. 2104-ben a MITEM vendég volt az Ankarai Állami Színház Hova? Merre? című előadása, a 2023-as Színházi Olimpián is szerepelt török társulat. Az isztambuli városi színház 2024 áprilisában a MITEM-en mutatta be a Háború és Béke című előadást Aleksandar Popovski rendezésében. A Nemzeti Színház 2024 tavaszán Antalyában a Körhinta előadással szerepelt.
(2025. január 13.)
