Olvasnivaló - Nemzeti Magazin
Ki a színház istene? Melyek a színész alapkérdései? Milyen a színházi öltöztetők láthatatlan világa? Hány órát mutat a Nemzeti régi-új randevúórája? Válaszok és további érdekes olvasnivalók a Nemzeti Magazin legújabb számában.
Premier: Bakkhánsnők
Az én istenem Dionüszosz, aki számomra kevésbé a bor és mámor, sokkal inkább a színház eksztatikus istene. Ő a mindennapokból való kiszakadás megszemélyesítője. Akár csak a színészek, akik egy kiemelt, nem hétköznapi élethelyzetben vannak igazán otthon. Interjú Theodórosz Terzopulosz rendezővel
Premierportré: Szarvas József
„Nincs olyan, hogy kis szerep. Akár egyetlen mondatban, egyetlen megszólalásban, de egy néma szerepben is benne lehet minden, amit egy személy képvisel. Ahogy az ember színpadra lép, meg sem kell szólalnia, mégis válaszolnia kell az alapkérdésekre: Ki vagyok? Honnan jöttem? Mit akarok?”
Backstage: öltöztetők
Nemcsak azt figyelik, hogy ne legyen szakadt, foltos, gyűrött a színész ruhája, hanem azt is, hogy a művész időben találja meg, és vegye le/fel a jelmezét. Ha darab közben leesik egy gomb vagy tönkre megy a zipzár, pillanatokon belül segítenek, hogy a színész vissza tudjon menni a színpadra.
Nézőpont: A kertész kutyája
„Színészi siker Tóth Auguszta játéka is, akinek patikamérlegen kimért gesztusai is a helyükre kerülnek ebben a barokk összművészeti alkotásban.” (Osztovits Ágnes) „Kiismerhetetlen, minden pillanatban más arcát mutatja Tóth Auguszta, hibátlan játékához felnőnek a fiatalok.” (Kertész Balázs)
Poós Zoltán: Randevú
Hétre ma várom a Nemzetinél – a régi Nemzeti nevezetes órája az új Nemzeti előtt. „Nemcsak a hely tűnt el Blaha Lujza térről, de eltűnt az idő is, eltűnt a híres randevúóra is… A nagy történelmi kirakóba egy újabb emléket hoztunk vissza a randevúórával, a találkozás, a várakozás szimbólumát.”
Színháznovella
„Aztán azok a megvastagodott lábak behozták azt a kikerekedett alakot, és Júlia is befeküdt az ágyba. Háttal Rómeónak. A férfi mögé bújt, átölelte, és húzta magához. Az engedett, és a két test összesimult. Furcsa, meleg energiák kúsztak át mindkettőjükön. De jó, hogy élünk, suttogta Rómeó. Hogy nem is haltunk meg aznap éjjel.” (Medveczky Balázs)
(2022. május 3.)
