Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +36 1 476 6800
2019. május 23. - Dezső Napja

MITEM Krónika V.

Spleen és nevetés különös kevercsével nagy tapsot kapott a szerb Nemzeti Ivanovja

A hatodik MITEM első külföldi színházi produkciójára került sor tegnap este. A belgrádi Szerb Nemzeti Színház Ivanovja két és háromnegyed órás csehovi lebegés, az orosz szerző egyik legtitokzatosabb szövege alapján.

Ivanov, Nyikoláj Alekszejevics: Nikola Risztanovszki
Ana Petrovna, Ivanov felesége: Nada Šargin

Ivanov meghasonlott férfi, aki a XIX. század orosz értelmiség kiábrándultságának, fásultságának és bénultságának a terhét cipeli a vállán – és cipelteti feleségével. A MITEM közönségének jó része minden bizonnyal többféle rendezésben látta már ezt a történetet, ezért is különösen érdekes, milyen elképzelésekkel kezdtek az Ivanov színre viteléhez a szerb művészek. Mivel Tatjana Mandic Rigonat rendezőnő nem tudott eljönni a MITEM-re, az ő gondolatait a 2016-os munkájáról csak felidézni tudjuk: „Én egy rekviemet rendeztem. Azt a lelki világot szerettem volna megrajzolni, mely megfoghatatlan, ugyanakkor fizikálisan is érezhető. Szó sincs valami posztmodern mese újra gondolásáról, mert Ivanov története nem hasonlítható össze sem Hamlettel, sem a Rómeó és Júliával. Ivanov még az iskolás kötelező olvasmányok között sincs ott. Itt minden egy külön, erre a célra kialakított térben történik, amit Ivanov-múzeumnak is nevezhetnénk. S ez nem más, mint a lélek múzeuma. Egy színházi-régészeti lelet.” A rendezői összefoglaló hűen mutatja, mit is láthatott a MITEM közönsége a színpadon: a szereplők egy festmény képkeretében állva fogadták a nézőket, akik a színpadon arénaszerűen felépített térben foglalták el helyüket. A játékteret a múzeumokra jellemző módon rézoszlopokra fűzött vörös kötéllel vették körül. A festményből kilépő szereplők e muzeális közegben játszották végig a közel három órát.

Hatalmas kihívás ez minden színész számára, különösen úgy, hogy az előadás legfontosabb jeleneteit három-négy szereplő uralja, azaz rájuk tekintenek a nézők a játékidő nagy részében – három különböző oldalról is. Ezt hangsúlyozta Ivana Vujić, a Szerb Nemzeti Színház vezetője az előadást követő közönségtalálkozón, majd külön köszönetet mondott a közönségnek is. Az előadás végén ugyanis hatalmas tapsot kapott a belgrádi társulat. Ez természetesen a művészi teljesítménynek szólt, de a két ország közötti hullámzó történelmi kedélyeket megélve mindenki számára megnyugtató érzés, hogy a magyar (és nemzetközi) közönség és a szerb művészek egymásra találtak a színházi értékközösségben. Nem ez volt az első alkalom.

Társulatunk tavaly novemberben járt Belgrádban, ahol a Szerb Nemzeti Színház fennállásának 150. évfordulójának ünneplése alkalmából eljátszotta a Körhinta és a Bánk bán című előadásokat. Mindkét produkciót nagy szeretettel fogadta a belgrádi közönség. Sőt akad másik kapocs is a két intézmény között a közelmúltból. A belgrádiak 2016-ban Urbán András rendezésében egy szerb klasszikussal, Jovan Sterija Popović Hazafiak című darabjával szerepeltek a Nemzeti Színház nemzetközi fesztiválján. Mindezt Nikola Vujović színművész idézte fel, aki szerepelt a Hazafiakban, az Ivanovban pedig ő alakította Mihajlo Mihajlovics Borkint, Ivanov távoli rokonát és jószágigazgatóját.

Verebes Ernő dramaturg a közönségtalálkozó vezetőjeként arról faggatta a szerb művészeket, hogyan dolgozták ki színészileg azt a nyelvet, amely egyszerre képes megindítani és megnevettetni a nézőket. A színészek egybehangzóan állították, hogy játékukkal tulajdonképpen csak hűek voltak Csehov eredeti szándékának, aki az Ivanovot is komédiaként írta meg. A színészek „szöveghűsége” mellett azt emelte ki Vidnyánszky Attila, hogy rendkívüli szakmai tudásról tanúskodtak a szerb színészek, hiszen közel három óráig képesek voltak több irányban is fenntartani Csehov drámai erejét. Ezért is adott hangot örömének, hogy a két színház között tavaly együttműködési szerződés született. Vidnyánszky Attila és Ivana Vujić igazgató asszony többek között abban állapodott meg, hogy a belgrádi és a kaposvári színészhallgatók közös mesterkurzusokon vesznek részt.

 

Szerdán 19 órakor Szász János Caligula helytartója című rendezésével folytatódik a MITEM. Az előadást követő közönségtalálkozón alighanem szóba kerül az is, hogy a Székely János 1972-es drámájára épülő produkciót beválogatták az idei POSZT versenyprogramjába is.

L.Gy.  |  Fotók: eosz

 

(2019. április 17.)