Sobri Jóska, Patkó Bandi, Veszelka Imre (és családja), Angyal Bandi, Jáger Jóska, Zölt Marci, Savanyú Jóska – és a 19. századi betyárok közül a legismertebb: Rózsa Sándor. Rablók, gyilkosok egyfelől, másfelől népballadák, mondák folklorizálódott hősei, az egykorú ponyvairodalom sztárjai. A betyárkirály, az 1848-49-es szabadságharcban is szolgáló Rózsa Sándor alakja Krúdy Gyulát és Móricz Zsigmondot is megihlette – de egyiküket sem a betyárkirály életrajzi hitelessége érdekelte. Krúdyt leginkább a szeretőket tartó férfi alakja foglalkoztatta, Móricz számára pedig a „természeti, az állatokéhoz hasonló, társadalmon és időn kívüli boldogság” szimbólumát testesítette meg.
A Vasárnapi újság 1863-ban – amikor a közbiztonságot már rendkívüli módon veszélyeztették – így osztályozta a betyárokat:
„Alföldön »betyár« névvel illettetik átalán véve minden dologtalan csavargó, azonban az erkölcsi világnak e kinövései, életmódjukhoz képest nyerik jellemző melléknevöket, úgymint: utonálló, rabló, betyár, futó betyár, kapcza- vagy mezítlábos betyár, tyúklopó betyár, piaczi betyár. Az elsőrendbeliek, a rablógyilkosok a legveszélyesebbek. Hálistennek, legkisebb számmal is vannak. A futó betyár csak a vagyonbiztonságot veszélyezteti, s igen helyesen »a puszták fiának« vagy »pusztai kalandornak« nevezhető. – Kicsapongó életét, bizonyos fokig, vadregényes kalandjai teszik érdekessé. – A futó betyár rendkívül ügyes lovagló, a puszták lóra termett fiaiból, a csikós, gulyás, juhászbojtárok stb. osztályából kerül ki. Rablókalandjainál a végletekig kitartó, melyhez ifjú kora, heves vére, s edzett testének ruganyossága felette kedvező körülmény. – Legkedveltebb foglalkozása a ménesek és gulyákra csapni, honnét néhány darabot karikás ostora segélyével villámsebesen kikanyarítva, hajt a szilaj Tiszának, melyen átusztatva, az átterelt jószág csakhamar orgazda kezein várja bizonytalan jövőjét. (…) Az úgynevezett mezítlábos betyár az efajta népség gyalogságát képezi, még másként »lókötő betyárnak« is neveztetik. (…) A tyúklopó betyár kétkezi kalmárságát a neve árulja el. A piaczi betyár tulajdonkép a városi naplopókat képviseli…”
(2015. december 22.)
