-
Salome története – Keresztelő János legendájának részeként – az Újtestamentum két könyvében Máté (Mt 14,2–11) és Márk (Mk 6,14–29) evangéliumában is szerepel, de Salomét név szerint nem, csak Heródiás lányaként, Heródes Antipász mostohalányaként említik, aki táncáért cserébe Keresztelő János fejét kéri.
-
A Nemzeti Színház minden vendége – és persze bárki, aki éppen erre jár – láthatja Lukács Margit színésznőt, csak magasra kell emelnie a tekintetét. Szobra az épület főbejáratának bal oldalán, 16 méter magas oszlopon kapott helyet. Alkotója, Párkányi Raab Péter mészkőből faragta ki Az ember tragédiája Évájaként a színésznőt. A másik oszlopon, a bejárat Duna felőli oldalánál Básti Lajos látható Ádám szerepében. A két művész évtizedekig együtt játszotta a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületében Madách Imre művének két főszerepét.
-
„Az Olasz szalmakalap színtiszta színház. Mindig nagy kedvet csinál a munkához, mert örömből fakad” – mondja Silviu Purcărete. A francia bohózat román rendezője visszatérő vendég a Nemzeti Színházban és a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón. Két próba között beszélgettünk a készülő előadásról, egy remekül megírt banális történetről, a komédiai tükörről és a mindig szűkében lévő időről.
-
Schnell Ádám díjakról, „illatszertárosokról”, hitről, kalapokról, népszerűségről és változásokról
Hűséges típus. Hosszú évekre elkötelezi magát egy társulat mellett. Húsz évig józsefattilás volt, tizenkét éve nemzetis. Fő- és mellékszerepek sorát alakítja, munkásságát nemrég Kiváló művész díjjal ismerték el. Ez alkalomból beszélgettünk Schnell Ádámmal.
-
A mágia mindenben ott van, mert a mese nem valóságos, éppen ezért igazabb a valóságnál – mondja a Tizenkét varjú című magyar népmese rendezője, Korda Bonifác, aki a Színház- és Filmművészeti Egyetemen a színházrendezői szak végzőse.
-
A Halász Józsi attól különleges, hogy sok elemével a klasszikus népmesékhez hasonlít, mégis van benne egy olyan csavar, ami meglepi a közönséget – mondja Winkler Tamás Ábel rendező, aki színészként az idei évadtól a Nemzeti társulatának tagja.
-
Vörösmarty műve, a Csongor és Tünde nem megzenésítésre készült, az biztos! – mondja Szarka Tamás, akit viszont éppen erre bíztatott Vidnyánszky Attila rendező. Na, de akkor mit csináljunk? – tette fel magában a kérdést a zeneszerző, akivel a megoldásokról, műhelymunkáról, kis raptörténetről és arról is beszélgettünk, hogyan kell gurulnia a dalnak…
-
Írt népszínművet, hazafias és bűndrámát, ábrándképet, számtalan alkalmi darabot, színpadra adaptálta páratlanul sikeres regényeit. Első színésznő feleségével a forradalom hozta össze, és színésznő volt második felesége is. Belülről ismerte a színház világát, regényeiben emléket állított a vándorteátristáknak és a Nemzetinek. Korának sztárírója volt a kétszáz éve született Jókai Mór, akinek hosszú teátrumi pályáját a kezdeti felívelés után leginkább csendes bukások és „tisztes” sikerek szegélyezték. A színpadokon is a regényírót ünnepelte a közönség.
-
A 90. születésnapjára készülő Maurice olyan ember, aki a másvilág kapujában még visszanéz – mondja Trill Zsolt színművész, aki szerint a Szívem királynője éppen azért érdekes, mert örök kérdésekről – szerelemről, hűségről, házasságról – szól.
-
Kedves Nézőink!
Köszönjük az aktivitást, a rengeteg szavazatot, amivel színházunk két új páholyának névadásában segítettek! A legtöbben Sinkovits Imre és Bessenyei Ferenc nevét küldték el nekünk. A páholyok névadó ünnepsége az évad első bemutatójának estéjén, tehát ma este, az Operett előtt lesz.
-
A tánc világnapja alkalmából Imre Zoltán – díjjal ismerték el Gergye Krisztián munkáját. A kortárs táncművész, koreográfus, a Gergye Krisztán Társulat művészeti vezetője, a Nemzeti Színház Társulatának tagja számos produkcióban dolgozik teátrumunkban, többek között ő játssza a Halált A park című darabban, a néger ördögűzőt az Orfeusz alászáll-ban, ő készítette a koreográfiát az Oresztész, a János vitéz, az Orfeusz alászáll, és a Mein Kampf című műsoron lévő, és a korábbi Csongor és Tünde című előadásokhoz.
Gratulálunk!
-
Tenki Réka a legjobb női mellékszereplő (Sirály)! A Színházi Kritikusok Céhe 33. alkalommal adta át az előző évad kiemelkedő színházi teljesítményeit elismerő Színikritikusok Díját a Trafóban. A szavazatok összesítése alapján a színházak képzeletbeli versenyében három fővárosi színház állt a dobogón: a legtöbb jelölést a Nemzeti Színház, a Katona József Színház és az Örkény Színház művészei, illetve előadásai kapták. A listát a Nemzeti Színház négy előadása vezette összesen 12 jelöléssel. Gratulálunk a díjazottaknak!
