Keresés A liberalizmus diszkrét bája kulcsszóra

Találatok a hírek között

• Gyógyír a sebekre - Benedek Miklós sikerekről és bánatokról, a tanítás öröméről, az őszinteség következményeiről és hamis kritikákról

  A Kossuth-díjas színész, rendező, egyetemi docens már több mint ötven évet töltött el a pályán. Évtizedekig játszott a Nemzetiben és a Katona József Színházban. A közönség rajong és aggódik érte. Az újonnan megválasztott Nemzet Színészével, Benedek Miklóssal beszélgettünk.

• Mindenki magára ismerhet - Avtandil Varszimasvili rendező

  Miért és hogyan aktuális ma Gogol világhírű műve, A revizor? Van-e szabadulás a társadalmi kényszerek alól? Megfeledkeztünk volna a lélekről? „Mit röhögtök? Magatokon röhögtök!” – miként hangzik majd el a nevezetes mondat a Nemzeti színpadáról? A revizor rendezője, a georgiai Avtandil Varszimasvili igazi Gogol-specialista, akivel a magyar színészekhez fűződő viszonyáról is beszélgettünk.

• Mélységek és magasságok - Rátóti Zoltán István király szerepében

  István belső küzdelmét helyezi a középpontba a mű is, a születő előadás is. Valójában itt emberi küzdelmek sorát látjuk – mondja a Sík Sándor István király című drámájának címszerepét alakító Rátóti Zoltán.

• Beugrással kezdte - Szabó Sebestyén László Orseolo Péterről, a letört gitárnyakról, a gyerekkori Kuckóról és a pucér Trepljovról

  Szíve szerint trubadúr lett volna. Színész lett, de nemcsak színdarabokban játszik, hanem verseket ír, zenét szerez, tanít és rendez. És még csak 33 éves. Márciusban a mozikban is feltűnik majd, a Most vagy soha című filmben. De most a színházról és a legközelebbi premierjéről beszélgettünk. Sík Sándor István király című darabjában Orseolo Pétert alakítja Szabó Sebestyén László.

• Ikarusz-verzió

  Hol vaskos, hol finom humorral arról a keserédes életérzésről szól Az öngyilkos című fekete komédia, hogy minden kilátástalanság ellenére: élni kell! – mondja ifj. Vidnyánszky Attila, aki először dolgozik rendezőként a beregszászi társulattal.

• „A Bánk bánban minden szerep főszerep” Berettyán Sándor – Bánk bán

  Alig múlt harminckét éves, és nem akármilyen történelmi alakot, Bánk bánt formálhatja meg Katona József halhatatlan remekművében. Berettyán Sándorral beszélgettünk többek között Bánk bán személyiségéről, önmagával és a világgal folytatott küzdelmeiről.

• Háború, szerelem, költészet

  Az „Ázott hajában hét halott bogár ragyog” című produkció születéséről, a műfaji kísérletezésről is beszélgettünk az előadás rendezőjével, írójával és főszereplőjével, Vecsei H. Miklóssal.

• Vér és arany - Jan Fabre a máig létező középkorról, a vérontás aktualitásáról és az új erkölcsről

  „Még mindig vért ontunk a hatalomért, a pénzért, a szerelemért” – mondja a Vér vagyok című előadásának központi motívumáról Jan Fabre. A belga művész különleges, költői látomását a világ egyik legrangosabb fesztiválján, Avignonban mutatta be korábban, de most a Nemzeti Színház művészeinek bevonásával kelti újra életre – háborúk, vagyis vérontások árnyékában.

• Élmények, érzések, utak - Szilágyi Ágota és Herczegh Péter

  A Vér vagyok két szereplője castingról és próbákról, állatok utánzásáról és egy punkszámról, egy misztikus apácáról és egy orvosról, a termékeny tanácstalanságról, a megmozduló festmény szépségéről.

• „Prózai zenés színész vagyok” – Szilágyi Ágota próbatételekről, egy megúszott pályamódosításról, csalódásokról és jó fordulatokról

  Szilágyi Ágota első szezonja után két díjat is átvehetett a Nemzeti Színház 2024. június 19-én tartott évadzáró társulati ülésén. A Szörényi Éva-díjat – a társulat szavazata alapján – az évad legjobb alakításáért kapta, és az övé lett a kollégák által alapított, félig-meddig tréfásnak tekinthető, a legtöbb beugrást elismerő Arany Ugrókötél Vándordíj is. Mindkettő megerősítette abban, hogy megtalálta a helyét ebben a közösségben. Számítanak rá, és neki is fontos, hogy a lehető legjobban megoldjon minden feladatot. Csak így lehetett egy beugrásból az évad legjobb alakítása.

• Baljós világunk - Diana Dobreva rendező

  Számomra a Salome egy olyan világról szól, amely még nem áll készen az Örömhírre és annak Hírnökére – mondja Oscar Wilde különleges hangulatú darabjáról Diana Dobreva. A rendezővel a színház, a költészet és a hit összefüggéseiről, a bibliai történet és a mai kor párhuzamáról, a szerepek belső titkáról is beszélgettünk.

• Szerepek, szavak

  Salome története – Keresztelő János legendájának részeként – az Újtestamentum két könyvében Máté (Mt 14,2–11) és Márk (Mk 6,14–29) evangéliumában is szerepel, de Salomét név szerint nem, csak Heródiás lányaként, Heródes Antipász mostohalányaként említik, aki táncáért cserébe Keresztelő János fejét kéri.