-
Új oldaláról ismerhette meg a budapesti közönség Avtandil Varszimasvili társulatát, amely ezúttal nem egy klasszikus-adaptációt, hanem kortárs feldolgozást hozott a MITEM-re. A lovakat lelövik, ugye? leginkább az azonos című, Sydney Pollack rendezte amerikai filmklasszikusból ismerhető, ám a grúz rendezőnek sikerült tökéletesen a saját közegéhez és napjainkhoz idomítania a jól ismert történetet.
-
Szeretettel várjuk a családokat, gyermek csoportokat az Adventre hangoló szombat délutáni programjainkra november 26-án, december 3-án, 10-én, 17-én 16:00 – 17:00 óráig. Minden szombat délután diafilmnéző kuckót alakítunk ki, ahol a Nemzeti Színház színészei mesélnek. Ezt követően betlehemes műsorokat láthatnak valamint Huzella Péter is ünnepre hangolja zenéjével lelkünket.
-
A magyar színházi kultúra legnagyobb jelentőségű problémája: az új színházi generáció nevelése. A jövő képe attól függ, milyen lesz az új színész- és rendezőnemzedék. Ma – mindenki érzi – valami nincs jól, kérdések, hiányok, mulasztások, tévedések káosza kavarog a világos, céltudatos rend helyett. Bizonytalanságok és akadályok e területen minden előrejutást elbuktatnak.
-
Miért mai Márai hajdani Kassája? Hogyan lehet őszintén és tisztán elmesélni egy történetet gyereknek? Ki gyilkos? – nyomozás Móricz Zsigmonddal. Trianoni színészsors: Balázs Samu. Bánk bán maraton… és sok egyéb érdekesség olvasható a Nemzeti Színház idei első magazinjában.
-
Fókuszban: színház a képernyőn. Kikacsintani – Barta Ágnes portréja. Mit visz a bárka? – tervek és elvek: Színház Olimpia 2023. Kisember, nagy színész – Gózon Gyulára emlékezünk. Zalán Tibor novellája... és még sok egyéb érdekes olvasnivaló a Nemzeti Magazin új számában.
-
Miért nem lett esztrádsztár Szűcs Nelli? Mi Bodrogi Gyula drámai vétke a színházigazgatói pályáztatások körül? Művészszínház és a Dallas – van közük egymáshoz? Hány Peter Brook van Magyarországon? Van „ahhoz képest színház” is? Miért van a közönségnek mindig igaza? Miért kiszolgáltatott a színész? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szűcs Nellivel és Bodrogi Gyulával, a Nemzeti Színház új és régi tagjával.
-
Az amerikai álom szertefoszlása és a költészet születése mind belefér Az ügynök halálának legfrissebb újraértelmezésébe. Csiszár Imre egyszerre látja időtlen görög drámának és 21. századi társadalomkritikának Arthur Miller klasszikus darabját, amelyben a főhős bukása vezet a katarzishoz.
-
A Gyulai Várszínház nívódíját kapta Márkó Eszter, a Tündöklő Jeromos rendezéséért. Az elismerést a november 30-ai előadás után Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója és Gyula polgármestere, dr. Görgényi Ernő adta át a Nemzeti Színházban.
-
Minden idők leghatalmasabb Tragédia-adaptációja jött létre Vidnyánszky Attila rendezésében Budapesten, a Hajógyári-sziget csarnokában. A hazaiakkal együtt 12 ország több mint 200 színművész-növendéke vett részt a gigantikus produkcióban, amely a mintegy hétórás időtartamával szinte szakrális jellegű beavatást jelentett a nagy magyar drámaíró világába. A Madách Projekt ötletgazdája ezzel egy egészen különleges színházi emlékművet állított az írónak.
-
A Nemzeti Színház az adventi időszakban a Reménycsillag Gyermekeinkért Alapítványt segít adománygyűjtéssel. Az Alapítvány többszáz szegény sorsú családdal, valamint valamilyen fogyatékkal élő gyermekeket nevelő iskolával, otthonnal áll kapcsolatban.
-
Vidnyánszky rendezésében a darab egy a Katona által megírt prológust és öt szakaszt (felvonást) megelőző elő-előképpel indul: buli van a királyi palotában. Amikor a nézők megérkeznek a Gobbi Hilda színpad stúdiószínházi játszóterére – mely a földszinti előcsarnok és a nézőtér alatti szintre került, és mintegy százötven nézőt képes fogadni –, a színészek már bent tartózkodnak a színen, jönnek-mennek, félhangon társalognak, rendezkednek, okostelefonokkal és egyéb kütyükkel babrálnak, hangolnak. A keverőpult mögött DJ serénykedik, egymás után többen is mikrofont ragadnak.
-
A darab szereplői egészen kiváló alakítást nyújtanak. Brand, azaz Trill Zsolt tökéletesen jeleníti meg a megszállott idiótát – úgy, hogy végig nem tűnik idiótának, hanem csak erkölcsileg kérlelhetetlen, értékei iránt szenvedélyesen elkötelezett embernek. (Gerő András)
Zsótér felvállalja ezt a követelményt: hogy (csakis) a leglényegesebb dolgokról (Istenről, halálról, szerelemről és más démonokról) beszéljen, erősen, határozottan és megrendítően. Szerinte sincs színház erős gesztusok, az alapkérdések bátor felvetése nélkül. (Horkay Hörcher Ferenc)
