-
Felújítottuk, ismét műsoron a Csongor és Tünde című előadásunk. Szabó Sebestyén László rajongói örülhetnek, hiszen a három mókás ördögfi szereposztása változott, kedvencüket eztán Kurrah szerepében is láthatják.
-
Blattner Géza (1893–1967) bábművész 1918-tól kezdődő negyvenéves pályafutásának két mozzanatáról szeretnék beszélni. Az egyik az 1919-es budapesti Wayang játékok, a másik az a műsor, mely 1929 és 1930 között állt össze Párizsban. Mindkét esetben több műsorszámból összeálló előadásról volt szó, és más alkotóművészek is közreműködtek.
-
A commedia dell’arte mindenekelőtt a színészek munkája volt, akik megalkotói és értelmezői voltak saját szerepüknek. Azt a szerepet választották, amelyiket magukhoz legmegfelelőbbnek tartottak és amellyel azonosulni tudtak oly módon, hogy a dráma alkalmazkodott hozzájuk és nem ők a drámához.
-
A 10. Nemzetközi Színházi Olimpia keretében megvalósuló bábos programok, fesztiválok, rendezvények nagy száma és a hazai szakma egészét megmozgató előkészületek mindenesetre ezt bizonyítják.
-
A Tóték előadását követően kerül sor a Fedák Sári-díj ünnepélyes átadása. Az elismerést a beregszászi társulat alapítója és máig aktív tagja, Szűcs Nelli hívta életre 2022-ben.
-
A Női vonal XIII. képzőművészeti kiállítása - amely Magyar Festészet Napja kiemelt rendezvénye- az idén is a Zikkuratban tekinthető meg. A kiállítás megnyitóját október 18-án 18 órakor tartják. A kiállítás kurátora Vincze Angéla képzőművész, a Magyar Festészet Napja Alapítvány képviselője. Megnyitja: Sinkó István képzőművész, a MMA rendes tagja.
-
Pröhle Gergely: „Az emberi gyengeségek, indulatok, érzelmek, hóbortok, gazemberségek, előítéletek világa nagyon is a mienk. És a fanyar happy end még azt is megengedi, hogy kijelentsük: életünk kisebb-nagyobb kompromisszumai nem elvtelen megalkuvások sorozata…” Wilhelm Droste: „Mindenki tudja, ebből béke biztos nem lesz. Itt reménytelenebb a helyzet, mint az európai ügy Brüsszelben vagy a kibékülés Jeruzsálemben. De azért szórakoztató volt ez a reménytelenség… Élveztem a színészi varázslatot.
-
Kerekasztal-beszélgetés a beregszászi színházról. Résztvevők: Brenzovics László, Bérczes László, Verebes Ernő, Pál Lajos, Vidnyánszky Attila. / Moderátor: Kozma András
-
Ezt a történetet anyámnak kellene elmesélni. Ami itt következik, az kizárólag az ő tulajdona. De hát szegény anyám már húsz éve nem él. És talán nem is tudta volna elmondani a történetét. Még ha akarta volna sem.
-
A kerekasztal címe Valère Novarina híressé vált mondata, amely a Wittgenstein-i „Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell” kijelentést fordítja át, a francia szerző szerint, derűsebb változatára.
-
Az alapítás, vagyis 1837 óta fontos szerepet játszott a politika abban, hogy ki lett a Nemzeti Színház igazgatója. Így volt ez 1848 előtt és után, a dualizmus idején, a két világháború között, majd 1945 után is – egészen napjainkig. Vezette a színházat városi hivatalnok, udvarhű intendánsok mellett színházi szakember, számos arisztokrata és jelentős színházi szaktekintély, rendező és színész is… Gajdó Tamás színháztörténész másfél évszázad direktorváltásait és azok hátterét, kulisszatitkait villantja fel.
-
Balázs Géza: „A Gulagon is teremtek virágok, anekdoták, tréfák, s tudjuk, a túlélés egyik módja, hogy megpróbálunk nevetni a tragédián. Nem tudtam nevetni, de az a baj, hogy megrendülni sem. Pedig mintha tragikomédia lenne. De nem tragikus és nem komédia.”
Kukorelly Endre: „Rácz József képében és Pál Lajos zenekíséretével Vidnyánszky Attila rendező és Hobo egyenest föltámasztja Lenint, leugrasztja a mavzolej ravataláról, vagy honnan, és ez így, ez a már-márkabaré nagyon jó. Bármely kőbe meredő bú- borúnál hatásosabb-ütősebb: megtisztító.”
