-
Lehetséges egy könyvet körülülve többedmagunkkal emlékezni? Családi sorsok felemlegetése közben határtalanná tenni egy nagyon is határokat szabó történelmi időszakot? A válasz: igen. Mert a regény számos története legtöbbünkben saját emlékeket idéz fel, ezekből újra rajzolva a kárpát-medencei Magyarország eszmei térképét.
-
Pilinszky János születésének 100., halálának 40. évfordulójára programsorozatot és tudományos konferenciát szervez a Károlyi-Csekonics-palotában a Károli Gáspár Református Egyetem, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem, a Csokonai Színház és a Nemzeti Színház.
-
„Az igazgató sok elmebeteget látott már életében, de ez mindenen túltett. Nincs szánalmasabb, szomorúbb és komikusabb, mint az amatőr, aki tehetséget álmodik magának, gondolta, és tiszta szívből sajnálta, szánta ezt a szerencsétlen embert. – Tulajdonképpen mit szeretne, Henrik? Konkrétan mit? – Egy akármilyen szerepet.”
-
A 19. század, mely nemzetet, demokráciát és hazát egyszerre kívánt teremteni, fiai (és lányai) közül természetszerűleg emelte magasra azokat, akik e három fogalmat valósággá tudták változtatni, s akik ezt – a nyelv segítségével – fizikailag és szellemileg egyszerre cselekedték meg. A kiválasztottak írók és költők voltak, majd olyan államférfiak (ma a politikus szót használjuk), akik szívükben nem kevésbé voltak költők, beszédeikben, naplóikban írók, mint amazok.
-
Nagyszüleimtől örökség a piros fedelű Petőfi Összes, ócska megsárgult papíron, gyenge rajzokkal. 1950-ben Csorváson Gyuri bácsiék konyhájában – albérletben lakunk náluk. Ők egész nap tüzelnek, átjárunk melegedni – fennhangon olvasom nekik a János vitézt. Gyuri bácsi időnként felkiált: Nohát, ez a Jancsi! Gondolta a fene az iskolapadban, hogy ennyire viszi! (Tán ez a meghitt közeg teszi, hogy álmomban vállvetve küzdünk Petőfivel a verandánkat ostromló törökökkel.) Első bábos élményem a János vitéz bábváltozata. Kultúrautóval érkeznek a bábosok az iskolánkba. Okos Katás, kulákverő agitprop stílus. – A könyvben nem is úgy van! – morgok az első sorban. Tizenkét évesen a Rómeó és Júlia töredéket is elolvasom. Frusztrál, hogy nincs folytatás.
-
A cikkben közölt szöveg Verebes György kiállításának megnyitóján hangzott el a Nemzeti Színházban, 2025. március 23-án. Írta és elmondta Verebes Ernő, színházunk dramaturgja, a művész testvére. A kiállítás képei a Nemzeti Színház második és harmadik emeletén láthatók.
-
2014 tavaszán kezdődött a Madách Nemzetközi Színházi Fesztivál története a Nemzeti Színházban, és most, 2024 tavaszán nyitjuk meg a 11. fesztiválunkat. 2023-ban Európa egyik legnagyobb kulturális-színházi eseményét, a 10. Színházi Olimpiát rendezte Magyarország, és a program gerincét a MITEM adta. A 11. MITEM megnyitóján visszatekintünk az elmúlt évtizedre, a Színházi Olimpiára.
-
Az idén is a Zikkurat ad helyet a Magyar Festészet Napja egyik kiemelt rendezvényének, a Női vonal XI. című képzőművészeti kiállításnak. A megnyitót október 18-án, kedden este 18 órakor tartják. A kiállítás kurátora Vincze Angéla képzőművész, megnyitja Martos Gábor művészeti író, közreműködik Wischin Mariann operaénekes. A kiállítás témája a női jövőkép.
-
„Az ember tragédiája nekünk, magyaroknak az egyik legfontosabb színpadi művünk, de vajon miként tekintenek rá külföldi fiatalok, leendő színházcsinálók. Mit jelentenek francia és kanadai, grúz és egyiptomi színészhallgatónak és tanáraiknak Madách ma is érvényes mondatai, gondolatai?” – fogalmaz Vidnyánszky Attila, a 10. Színházi Olimpia és a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Madách Projektjének ötletgazdája és a június 23-i soknyelvű közös Tragédia-előadás rendezője. Az előadás 17 órakor kezdődik a Hajógyári-szigeten. Megtekintéséhez ingyenes jegyet kell regisztrálni! Aki a diákok által otthon készült részekre is kíváncs, az az Eiffel Műhelyházban hétfőn (június 12-én) délelőtt 10 órától vegyen részt a Madách Szimpózium rendezvényen.
-
Nagy bennem az izgalom és a várakozás, mert eddig mindig csak nézője voltam a Bánk bán előadásoknak, és bevallom, igazán soha nem tudtak magukkal ragadni. Most belülről nagyon érzem azt a szenvedélyt, ami a nézőt megfoghatja, amivel azonosulni tud, ami – remélem – magával sodorja…
-
– Loman érzékenységek hálójában vergődik, könnyen sérthető, sérülékeny ember. Nagyon sok minden bántja, számos sérülést hordoz magában. De Blaskó érzékenysége révén feldolgozza és meg is teremti a tragikus alaphelyzetet. Ő az a színész, aki magával ragadja a nézőt – mondja Csiszár Imre Blaskó Péterről. Összeszokott színész-rendező párosról van szó, hiszen pályájuk kezdete óta számos jelentős előadásban dolgoztak együtt.
-
Azzal, hogy tavaly a Körhintát műsorra tűztük, akarva nem akarva megidéztük őt magát. A filmet, a pályakezdést, az első és azonnal világraszóló sikert. Az előadás elején egy pillanatra Törőcsik Mari hangját halljuk, és Soós Imrét: „Repülünk, Mari!” Tisztelgés ez, és jelzése annak, hogy ami volt, ahhoz a következő generációk kapcsolónak, kötődnek…
