-
Majmunka és Szindbád párosa Krúdy Gyula felejthetetlen írói szüleménye. Vajon mi e viszony titka? Miért tér vissza az özvegyasszonyhoz a háromszáz éves utazó? Meg lehet-e szabadulni Dayka Margit és Latinovits Zoltán filmbéli alakításától? Ezekről is kérdeztük a két szerepet alakító Udvaros Dorottyát és Mátray Lászlót.
-
A magyar bábművészet nagyasszonya – a Mikor a bábok még istenek voltak című hiánypótló kötet szerzője – ma ünnepeli 80. születésnapját a Bajor Gizi Színészmúzeumban, barátai és pályatársai körében. Ebből az alkalomból közöljük a vele készült életút interjút, amely Nemzeti Színház Szcenárium című művészeti folyóiratában jelent meg.
-
Alig két éve, 86 évesen hunyt el a 20. század második felének egyik legjelentősebb ír drámaírója, Brian Friel, aki nemcsak Írországban, de szerte a világban az angol nyelvű dráma „nagy öregjének” számított. Az író halálakor Írország államfője, Michael D. Higgins „az ír irodalom és gondolkodás egyik óriása”-ként méltatta, míg Enda Kenny ír miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „a Ballybegben játszódó legendás történetei a világ minden szegletébe eljutottak, Dublinból indulva egészen Londonig, a Broadway-ig és a mozivászonig”.
-
Tisztelt nézőink! A ma esti Johanna a máglyán c. előadás után közönségtalálkozót tartunk a nézőtéren.
A beszélgetésen részt vesznek a színművészek, Bozsik Yvette koreográfus és Rideg Zsófia dramaturg.
A beszélgetést Sipos Szilvia, az M1 műsorvezetője vezeti. Legközelebb a március 22-ei Brand c. előadásunk után lesz közönségtalálkozó!
-
A SCOT-Suzuki Társulat A trójai nők című előadása után tartott közönségtalálkozó keretén belül kerül sor Suzuki Tadashi: A testben élő kultúra című könyvének bemutatására a szerző részvételével.
-
Miért kísért még mindig a középkor? Régen jobb volt? Készen állunk az Örömhírre, a szeretet hírnökére? A válaszokat Jan Fabre, Földes László Hobó és Diana Dobreva kínálja. A turnék kihívásairól Berettyán Nándort kérdeztük. Emlékezés egy sztárfotósra, Bene Zoltán színháznovellája és még számos egyéb olvasnivalót kínál a Nemzeti Magazin legújabb száma.
-
A szimpózium a Suzuki Company of Toga (SCOT) közel 50 éves színházi munkássága köré szerveződik, különös tekintettel a Suzuki színésztréning módszerre (SMAT). A esemény során megvizsgáljuk, hogyan és miért teremtett a SCOT egyetemes értékrendet a kortárs színház számára, amelynek a Színházi Olimpia egyik jelentős testet öltése.
-
A 10. MITEM részeként, a beregszászi színház 30. születésnapját ünneplő rendezvénysorozat keretében tartották a díjátadót. A Nemzeti Színház nagyszínpadán, a Tóték című előadás végén hívta színpadra Varga Zsuzsát és Bakota Árpádot Szűcs Nelli, a díj alapításának kezdeményezője és Sin Edina a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója. Varga Zsuzsa a Csiky Gergely Színház Jászai Mari-díjas művésze, Bakota Árpád pedig a Csokonai Színház társulatának tagja, Jászai Mari- és Csokonai-díjas művész.
-
Tucatnyi országból, keletről és nyugatról, nemcsak Európából, hanem Ázsiából és Dél-Amerikából is érkeznek előadások az egy hónapon át tartó 12. Madách Nemzetközi Színházi Találkozóra (MITEM) a Nemzeti Színházba. Különleges színházi utazásra invitáljuk a színházszerető közönséget térben és időben.
-
Theodórosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia alapítója, a MITEM 2020 mai sajtótájékoztatójának díszvendége köszöntőjében bejelentette, hogy Magyarország elnyerte a 2023-as Színházi Olimpia rendezési jogát. A mai eseményen arra is fény derült, hogy április 8-án a világhírű amerikai rendező, Robert Wilson Oidipusz rendezésével veszi kezdetét a VII. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó. A május 17-ig tartó fesztiválon 15 ország 19 produkciója lesz látható, a Nemzeti Színház négy előadással képviseli Magyarországot. A MITEM bérletek január 21-től beválthatók, január 27-től pedig elindul a jegyértékesítés is.
-
A londoni társasági élet népszerű figurája, a közismert dandy, az irodalmi sikereket halmozó Oscar Wilde 1891 végén kezdte írni a Salome című drámát. A művet francia nyelven vetette papírra párizsi tartózkodása alkalmával, próbára téve kivételes nyelvtehetségét.
-
A középkori ember életében nagy helyet foglaltak el a karneváli ünnepségek és a velük kapcsolatos mulatságok és szertartások. A többnapos, bonyolult vásári és utcai jelenetekkel, felvonulásokkal és körmenetekkel tarkított tulajdonképpeni karneválokon túl kialakultak a különleges „bolondünnepek” (festa stultorum) és „szamárünnepek”, a kötetlen „húsvéti nevetés” (risus paschalis) tradíciói. Továbbmenve: szinte minden egyházi ünnepnek megvolt a maga népi-vásári mulattató fonákja, ugyancsak tradíciók által szentesítve. Ideszámíthatjuk például a többnyire „búcsúkkal” és változatos vásári mulatsággal kísért ünnepeket (óriások, törpék, nyomorékok és „tudós” állatok részvételével).
