-
A Kossuth-díj a kulturális életben adható legmagasabb állami kitüntetés, jelenleg a művészi kvalitás legnagyobb hivatalos értékmérője. Gundel Takács Gábor újságíró, szerkesztő új beszélgetős pódiumműsor-sorozatának estjein egy-egy Kossuth-díjas művészt lát vendégül a MOMkult Kupolatermében, ahol nem csupán annak életpályáját mutatja be, hanem igyekszik mélységében megérteni, mitől válik valaki igazi művésszé, alkotóvá. Az első est vendége Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója.
-
-
Shakespeare a bolondban (jester) bölcset lát, és sokszor éppen a bölccsel állítja szembe. Alig van drámája, amelyikben ne magasztalná fel az udvari bolondot, bohócot. Sok ember meghökkentő, kíméletlen igazságát a bolond szájára adja. Ő az, aki nem tud másképp, csak szőr ellenében simogatni. Nem a vidámsága kacagtat. Pontos ítéletei, váratlan szúrásai nevettetnek előbb, később, mikor a színpadon már csak a hűlt helye van, és ő már rég az öltözőben vetkezik, szavai akkor ejtenek gondolkozóba. Úgy, mint az „okosbolond” Barát Jóska sziporkái, nehéz időkben, Gyergyóalfalun. Vagy mint Hazug Pistáé, a salomvári Gál Sanyi bácsié, a nagymágocsi ferences szerzetesé, Felicián testvéré, aki az ötvenes években az Evangéliumot a vásárokban - elbábozta. Hűsége a Lear király udvari bolondjáéhoz volt hasonló. Csak ő az Úr bolondja volt.
-
Magyarországon először történik meg, hogy egy ember a Duna felett kifeszített drótkötélen egyensúlyozva sétál át a folyó egyik partjáról a másikra. Az európai szinten is különleges produkciót ifj. Simet László érdemes művész artista hajtja végre a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia nyitóeseményén április 15-én, a Belgrád rakpart 18. és a vele ellentétes budai alsó rakpart közötti dunai szakaszon.
-
Ki a színház istene? Melyek a színész alapkérdései? Milyen a színházi öltöztetők láthatatlan világa? Hány órát mutat a Nemzeti régi-új randevúórája? Válaszok és további érdekes olvasnivalók a Nemzeti Magazin legújabb számában.
-
Döbbenetes kórképet ad mai világunkról Robert Icke A doktor című műve, amit a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulata hozott a MITEM-re, a világhírű román alkotó Andrei Șerban rendezésében. Az előadás az identitásbeli, faji, vallási, szexuális hovatartozási kérdések aktuális jelenségeinek tart görbe tükröt, igencsak elgondolkoztató módon, hiszen az előítéleteknek éppúgy „odamond”, mint az ezekkel szembenálló woke-kultúrának.
-
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az - Emberi Erőforrás Támogatáskezelő segítségével – felhívást hirdetett független előadó-művészek támogatására „Köszönjük Magyarország!” címmel. Az előadó-művészeti szféra – a veszélyhelyzettel összefüggésben kialakított - támogatási rendszere lehetőséget ad az érintett művészek egzisztenciális helyzetének javítására, valamint arra, hogy a pandémiás időszak elmúltával aktív szereplői maradhassanak a kulturális életnek. Honlaponkról letöltheti a pályázati kiírást és a pályázat beadásához szükséges adatlapot. A pályázatok beadásának határideje 2020. május 18.
-
Miféle cím ez? Magányos hős a görög színpadon? A magány egzisztenciális fájdalmának felmutatása az ókorban? Van ilyen? Nos, a korai, Theszpisz előtti görög színjátékról nem sokat tudunk, de ha igaz, hogy eredetileg minden szereplő Dionüszosz alakmása, akkor a tragédia ősének nem sok köze lehetett a magányhoz, hiszen a nüszai isten a kollektív elv képviselője, a közös mámor védnöke. Persze az így vagy úgy magukra maradó hősök szenvedése mélyen átélhető volt az ókori nézők számára is. Emberek voltak ők is.
-
Mindig nagyon izgalmas látni azt, mit kezd a fiatal alkotógeneráció a jól ismert történetekkel, művekkel. Ebben az élményben is részünk lehetett a MITEM-en a georgiai egyetemi hallgatók két produkcióját látva, az egyik egy görög mítosz, a másik a számunkra ikonikus Madách-mű feldolgozása volt, amellyel létrehozták a Tragédia első fizikai színházi adaptációját a világon.
-
Szívbemarkoló táncelőadással vendégszerepelt a kassai balett a MITEM programjában. Bizonnyal a holokauszt 80. évfordulója adott apropót ahhoz, hogy feldolgozzák a világhírűvé vált naplót és Anne Frank rövidke életének történetét. Ondrej Šoth rendezése megrázó, felkavaró és felemelő is egyszerre.
-
A Nemzeti Színházban a Rómeó és Júlia próbái annak ellenére sem álltak le, hogy a teátrum vezérigazgatója, az elődás rendezője Vidnyánszky Attila koronavírus tesztje múlt hét kedden pozitív lett.
-
Bár címe, száma szigorúan titkos, munkatársunk mégiscsak felkutatta Sámuel Bence ex-nejét, Hofman Évát. A gyönyörű és szintén tehetséges hölgy La Palma festői szigetén él, szemmel láthatóan bőségben és boldogságban. A Művész Hírlap kérdéseire – Évához méltóan almát eszegetve – szívesen és jókedvűen válaszolt.
