Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800

Keresés A liberalizmus diszkrét bája kulcsszóra

Találatok a hírek között
  • Online próbál Vidnyánszky Attila

    A Nemzeti Színházban a Rómeó és Júlia próbái annak ellenére sem álltak le, hogy a teátrum vezérigazgatója, az elődás rendezője Vidnyánszky Attila koronavírus tesztje múlt hét kedden pozitív lett.
  • Éva, alma és La Palma

    Bár címe, száma szigorúan titkos, munkatársunk mégiscsak felkutatta Sámuel Bence ex-nejét, Hofman Évát. A gyönyörű és szintén tehetséges hölgy La Palma festői szigetén él, szemmel láthatóan bőségben és boldogságban. A Művész Hírlap kérdéseire – Évához méltóan almát eszegetve – szívesen és jókedvűen válaszolt.
  • Lehet-e olyan világban élni, ahol elárulnak? Szűcs Nelli – Médeia

    Szűcs Nelli ízig-vérig színésznő – és ízig-vérig anya. A megcsalatott és gyermekeit meggyilkoló Médeia emberpróbáló szerepét pályája fontos állomásának tartja. Euripidész műve a norvég Eirik Stubø rendezésében egészen mai hangon szólal meg.
  • Szépség és tehetség harmóniája

    Filmszínésznő volt – tehetségét őrzik a mozifilmek. Nagyszerű színpadi színésznő volt – csak a kritikák és a visszaemlékezések maradtak. A nemrég elhunyt Bara Margit filmcsillag volt. Magasra ívelő, és már addig is gazdag pályáját egy gyalázatos botrány törte derékba a 60-as évek közepén. Negyvenkét évesen lényegében visszavonult. Életrajzírója, Kocsis L. Mihály idézi fel alakját, művészetét.
  • Gúzsba kötve táncolni, Bánsági Ildikó – Giza

     A színpadon eddig valahogy elkerültük egymást a Macskajátékkal, de Makk Károly filmadaptációját természetesen láttam és szeretem. Már csak a két idős asszony kiváló megformálása miatt is, Dajka Margit és Bulla Elma alakítása felejthetetlen. Nagyon szép mozi, de mi teljesen más felfogásban dolgozzuk fel, talán energikusabbak vagyunk, mint a filmbéli Orbánné és Giza. Kettejük kapcsolatán sokat dolgozunk Udvaros Dorottyával, hiszen ez egy titokzatos levelezés-telefonálás-párbeszéd...
  • Visszatekintés - Ibsen, Peer Gynt és a Grane nevű paripa

    Blaskó Borbála rendezésében egy már idős Peer Gynt tekint vissza az életére. Az eredetileg nagyszabású, számos karaktert felvonultató drámai költemény nála átalakul egy személyes és meghitt háromszereplős lírai játékká, egyfajta időutazássá, amely az emlékezésről szól. A rendező édesapja, Blaskó Péter ezzel visszatér egykori jelentős szerepéhez, ahogy Peer Gynt is hazatér itt – és hozza magával teljes életét.
  • Mestermunka

    A színház csodáját látjuk, pontosabban lényegét, pusztán a gesztus, a hang, az átélés embert, életet, történetet teremtő erejét, a képzeletünket felgyújtó varázslatot. Blaskó hangszínei, melyek mintha Ibsen ihletett, költői állapotából fakadnának, már-már a zeneiség hatását keltik…
  • FAUST AVAGY SILVIU PURCĂRETE KÖLTŐI SZÍNHÁZA

  • Covid az egész világ - Románia

    Ami korábban elképzelhetetlen volt: egy rendelet értelmében 2020. március 11-től kezdődően Romániában egyetlen előadó-művészeti intézmény sem fogadhatott nézőket. A járványvédelmi intézkedéssel nem csak a pandémia, hanem egy apokaliptikus érzés is megérkezett. Ekkor azonban még mindenki hitte, hogy csupán két hétről, rosszabb esetben március végéig terjedő időszakról van szó, ami után minden visszatérhet a rendes kerékvágásba. Azóta már tudjuk: nem így történt.
  • #LÁSKABOŽELÁSKA

  • VERS ÉS ZENE - RENDHAGYÓ IRODALOMÓRA

  • Így írt meg „engem” Shakespeare - Nagy Mari, a dajka

    Alapvetően úgy kell hozzáállni egy színdarabhoz, hogy egyik szereplő sem tudja, mi lesz a történet vége. Dajkaként az a törekvésem, hogy Júlia minden áron boldog legyen. Ha Rómeóba szerelmes, akkor vele legyen az.