-
Két fiú egy apa: örök konfliktus. Nagy Márk Biffje és Mátyássy Bence Happyje is hazugságok hálójában vergődik Az ügynök halálában. És a két fiatal színész nem gondol közben John Malkovichra.
-
Tennessee Williams szereplői különböző módokon menekülnek a valóságból, ami komoly veszélyt hordoz számukra, de nagyon is emberi dolog ez, és a színház is erre a vágyra épül – mondja Eirik Stubø az Üvegfigurák című drámáról. A Médeia után a norvég rendező egy modern amerikai darabot állít színre a Nemzetiben. Csehovi légkörű, időtlen klasszikust, ami éppúgy megszólít, mint születése pillanatában: az 1940-es években.
-
„A szöveg a valóság három síkját érinti, akár egy gyászmise. Megemlékezés, történés és játék: egyenlő érvénnyel hat benne. Ezért a különböző hőfokok is keresztezik egymást: egy-egy drámai kitörést lehűt a megemlékezés liturgiája; egy-egy hűvös mondatát kiemeli, hogy most történik; egy-egy sűrítést megszelídít a játék naiv hangja. A szereplők: halottak. De mint színészek: élők. Egyek közülünk”
-
Tennessee Williams első nagy színházi sikere az Üvegfigurák volt 1944-ben, Chicagóban. A darab hamarosan a New York-i Broadway-n is befutott, több mint félezerszer játszották, és megkapta a New York-i drámakritikusok díját is. A 80-as években filmet forgattak belőle Paul Newman rendezésében, Joanne Woodward és John Malkovich főszereplésével. „Semmi olyasmiről nem tudok írni, ami ne rám vonatkozna, amiben ne volnék érzelmileg érintve. Arra a fajta anyagra szorítkozom, amely személyes” – fogalmazott Williams.
-
Egyfajta sajátos hommage-sorozatot indított az ifj. Vidnyánszky Attila-Vecsei H. Miklós alkotópáros, amelynek előző darabját Bartók és Kodály életéből merítve, Ifjú barbárok címen láthattunk két éve, a Színházi Olimpia részeként megrendezett MITEM programjában. A sorozat most folytatódott, ám ezúttal Janovics Jenőt, a ma már sajnálatosan kevéssé ismert egykori kolozsvári színigazgatót és filmest választották céltáblául.
-
Mi és a gyermekeink már egy virtuális valóságban létezünk, hamis értékek között tévelygünk, miközben jártatjuk a szánkat mindenféléről, buddhizmusról, pénzről, marihuánáról, megfeledkezve a legalapvetőbb emberi kapcsolatokról – a lényegről. A Részegek után a második közös nemzetis bemutatójára készül az orosz író, Ivan Viripajev és a rendezőbarát, Viktor Rizsakov. Utóbbi művészt az Álomgyár című előadás budapesti előkészületeiről, Hollywoodról és a tudatos álmainkról kérdeztük.
-
Az Álomgyár egy hihetetlen szerelmi háromszögként is felfogható. Davidet (Trill Zsolt), a Tudomány és Társadalom folyóirat főszerkesztőjét amolyan szellemként két nő játssza körül. Meryl, a feleség és Elizabeth, aki – nincs erre jobb kifejezés – maga a talány. Szerepeikről és Viktor Rizsakov rendező sajátos alkotói munkájáról kérdeztük a két meghatározó női szerepet alakító színésznőt.
-
„Ha egy évad Csíksomlyótól Csíksomlyóig tart, igazán nem panaszkodhatunk” – mondja az elmúlt évadról Vidnyánszky Attila. A Nemzeti vezérigazgatója szerint társulatunk megerősödött repertoárral, a Színházi Olimpián való részvétellel és a trianoni traumának szentelt évaddal várja a jövő nézőit.
-
Költészet, filozófia, zene, látvány egyedülálló összjátéka jellemzi Diana Dobreva rendezéseit, amelyekből immár másodjára kapott ízelítőt a MITEM közönsége. A Nemzeti Színházba járók pedig ebben az évadban az ő rendezésében láthatták Oscar Wilde Salome című darabját is. A nemzetközi találkozón két előadásával is szerepelt idén a rendezőnő, ezek közül az első a Moby Dick adaptációja volt.
-
A 6-os számú kórterem után egy újabb klasszikust forgat ki a sarkaiból a tatár származású rendező. A Figaro házassága avagy egy őrült nap emléke egyszerre a közeljövőben játszódó utópia és cselvígjáték, keserű szembenézés és ürügy a felszabadult nevetésre.
-
A Nemzeti Színház ifjúsági programjai között fontos helyet foglal el az Ádámok és Évák ünnepe című középiskolás játék. A Szolnoki Szigligeti Színház által évekkel ezelőtt indított kezdeményezés mára országos mozgalommá fejlődött. A Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház nyolcadik éve adja át Nagyszínpadát a diákszínjátszóknak, így ünnepelve a magyar kultúra napját - idén 10 középiskola 200 tanulójával, akik a 125 éve született Tamási Áron egy-egy drámájának részletével érkeznek a gálára. Az est 2022. január 22-én 19 órakor kezdődik a Nemzeti Színházban.
-
„Hogy lehet el egy jellemszínész mikroszkóp nélkül?” Sugár Károly színész, a Nemzeti Színház jeles tagja csattant fel így, állítólag akkor, amikor négyezer kötet könyvvel teletömött, furcsa kis hűvösvölgyi kunyhójában, ahol matrac nélküli vaságyon aludt, egyik látogatója azt tudakolta tőle, miért van szüksége mikroszkópra.
