Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800

Keresés A liberalizmus diszkrét bája kulcsszóra

Találatok a hírek között
  • A 2016/2017-es évad

    Öt nagyszínpadi bemutatót, összesen 11 premiert tervez a jövő évadban a Nemzeti Színház, ahol Valerij Fokin, Árkosi Árpád, Bozsik Yvette, Kiss Csaba, Viktor Rizsakov és Zsótér Sándor is rendez. A színház szerdai sajtótájékoztatóján Vidnyánszky Attila igazgató - aki a jövő évad négy előadását rendezi - elmondta: a költői színház eszményképe mentén működnek továbbra is, szeretnének nagy szenvedélyeket, emberi érzéseket ábrázolni és újra színpadra állítani a hősöket. Mint mondta, a bemutatók fele ősbemutató. "Ez egy nagyon bátor évad" - jegyezte meg.
  • A dráma kristályrendszere

    Ha egyedül tudok maradni Sztregován a kastély Oroszlánbarlangjában, mindig megkísérlem a lehetetlent: próbálom elképzelni, kitalálni, átélni, hogy 13 hónapon át hogyan kapta Madách Imre az impulzusokat műve írásához. Mindig előre, mindig felfelé, mindig a kompozíció mágneses terében maradva – mellékútra nem tévedve, egyetlen fattyúhajtás nélkül. 13 hónapon át a motívumok, gondolatok szakadatlan áradásában.
  • A küszöbön-lét szín-terei

    Most, amikor 2022 januárját írjuk, már egyre inkább az foglalkoztatja színházunk rendezőit és dramaturgjait, mi áll majd a 2023-ban Magyarországon rendezendő Színházi Olimpia fókuszában. Mi az a hívó szó, mellyel egyszerre ragadható meg globalizált világunk jelen állapota? Melyek azok az univerzális fogalmak, melyekkel napjaink színházának küldetését újra definiálhatjuk? A tavaly szeptember 14-étől október 9-éig lezajlott VII. MITEM-en a Silviu Purcărete által rendezett Tragédia akár már e Színházi Olimpia előhangjának is tekinthető, hiszen 2023-ban fogjuk ünnepelni Madách Imre születésének bicentenáriumát is. Kezdjük hát aktuális gyorsjelentésünket ezzel az előadással!
  • A színházat csinálni kell!

    Miért nem érdemes szerepekről beszélni? Mi a legrosszabb, ami a színésszel előadás közben történhet? Hogyan találkozik színjátszás és élet egy korty vízben? Törőcsik Mari és Trill Zsolt, a Nemzeti régi és új színművészei az első találkozásról, a hazatérésről és arról, hogy mit jelent a színészek számára: „csak tiszta forrásból”.
  • A varázslat titkát nem szabad elárulni

    Tennessee Williams a saját családjában megélt konfliktusokat, lélektani problémákat is megírta műveiben. Úgy tartják, az Üvegfigurák című drámájában szereplő Laurát a pszichés zavarral küzdő testvéréről, Rose-ról mintázta. A sántítással kapcsolatban a szerzőnek voltak személyes tapasztalatai, mivel a gyermekkori diftéria után újra kellett tanulnia járni. A Nemzeti Színházban Laura szerepét játszó Ács Eszter köszöni: jól van. Számára ez a próbafolyamat is olyan, mint egy önismereti tréning, bár azt is elismeri, főpróbahéten ő is feszültebb, mint máskor.
  • A művészet mint regresszió

    Április 19-én, a III. Madách Nemzetközi Színházi Találkozón adta elő Waldemar Śmigasiewicz rendezésében a radomi társulat az Áttűnés című „színházi esszét”. A rendező állította össze a színpadon elhangzó szöveget Bruno Schulz A nyugdíjas című elbeszélését és Witold Gombrowicz Ferdydurke című regényének első harmadát használva nyersanyagként.
  • A magyarországi ősbemutató elé

    A Brand Henrik Ibsen ritkán játszott alkotása. Ősbemutatója 1867 márciusában Stockholmban volt. Az életműben A trónkövetelők után és a Peer Gynt előtt következik ez a verses dráma, amelynek címe beszélő név, a „brand” szó jelentése norvégul: tűz. A Nemzeti Színház előadása magyarországi ősbemutató.
  • Aranykor

    A Nemzeti Színház aranykorához vezető úton a romantika eredményeit őrző intézmény valamikor az 1860-as évtized második felében indult el. A következő harminc esztendő azonban új pozícióba is helyezte az intézményt. A polgárosodás kiteljesedésével a színházi rendszer jelentős átalakulása következett be, s ehhez a korábban elvitathatatlanul kitüntetett helyzetben lévő színháznak alkalmazkodnia kellett.
  • A bolondok hajója

    A kultúrkritika nem az újkori gondolkodás találmánya, nem az ancien régime után megszülető új társadalom és politika fölötti kételkedés hozta létre. A kultúrkritika a kultúra természetes önreflexiója. A középkori világkép mindkét ősforrásában: a kereszténységben és az ókori filozófiában bőséges anyagot találhatott ahhoz, hogy saját korát pellengérre állítsa. Nem annyira a filozófusok művei, hanem a mindig is népszerűbb filozófus-életrajzok tették ismertté a fennálló világrendet és annak kultúráját megkérdőjelező tudósokat.
  • Az Úr komédiásai

    – Michel de Ghelderode zseniális műve nem historikus, nem történelemkönyvként vezet végig bennünket Szent Ferenc élettörténetén, és nem is szentimentálisan fogja meg a témát – mondja Bozsik Yvette, az előadás rendező-koreográfusa.
  • A rajongók

    A Vörösmarty Színház darabja, A rajongók egy jómódú polgári család villájában játszódik. Főhőse két házaspár, ahol a nők testvérek. Az idősebbik testvér házába beállít a húga a szeretőjével, akiket a húg férje rajtakapott, és most menekülniük kell, mert a férj gyilkossággal fenyegetőzik…
  • A romantikus

    A Cyrano szerzőjének, Rostand-nak az élete szakadatlan irodalmi, szerelmi, társadalmi sikerek diadalútja.