-
-
Videósorozatunk segítségével Ön is bepillanthat Az ember tragédiája próbáiba.
-
Bánffy Miklós A nagyúr című drámáját a színházi bemutató után tévéfilmre is feldolgozta és megrendezte Vidnyánszky Attila. A népvándorlás korát, Nyugat és Kelet harcát megidéző mű főhőse, a világtörténelem egyik legismertebb alakja, Attila, a hunok királya "a földkerekség ijedelme". A tévéfilm változatot két egyórás részben láthatja a Duna World csatornán október 11-én 22:30-tól.
-
Az Oscar-díjas Juliette Binoche sokszor olvasott már fel nyilvánosan Az angyal válaszol című könyvből és több interjúban említi is a művet, amely négy fiatal kérdéseiről, útkereséséről szól a világháború szörnyűségei közepette. Mit jelent ez a magyar könyv egy francia színésznek? Miért ragadta meg a mögötte meghúzódó szellemiség? Hogyan segíti ez egy színész szakmai munkáját és egy nő mindennapjait? Miért tartja fontosnak, hogy a mű tanítása színházi keretek között is megszólaljon? A MITEM-en látható Az angyal válaszol alapján készülő Fény-anyag című olvasás performansz kapcsán ezekről is beszél Juliette Binoche.
-
Nagy Mari Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész szerint eddigi pályafutásának a legnagyobb elismerése az Aase-díj. Igaz, hogy ezzel az epizodistákat jutalmazzák, de szerinte éppen ezekben az úgynevezett kis szerepekben mutatkozik meg a színészet lényege: a megélt pillanatban a teljes személyiség, az arányérzék és a legfontosabb: az alázat. Legújabb szerepe, Rose a Pogánytánc-előadásban is alkalmat ad ennek bizonyítására.
-
Rómeó és Júlia hamar megtalálta helyét a mozitermekben is. A néma szerelemtől a musicalig minden formában láthattuk őket a filmvásznon. Bár az ifjú szerelmesek története felejthetetlen, a legtöbb filmes feldolgozás felejthető – de akad legalább három emlékezetes darab is. S hogy van-e köze az álomgyári Shakespeare-nek a magyarokhoz? Nem is kevés.
-
A Történelem fája növekszik: az élet és a halál táplálja. Körülötte gyerekkatonák és imádkozó szerzetesek táncolnak együtt hadvezérekkel, egy magányos anyával és egy költő lányával, aki gyerekként arról álmodozott, hogy együtt repül majd az apjával. (A több nyelven zajló előadás magyar szövegkönyve letölthető a honlapunkról!)
-
Özvegy Orbán Bélánénak nem tett jót a nagybábonyi éjszakai gyalogséta. Lába úgy kiment a formájából, hogy háromnapos ágyban fekvésre kényszerült; még negyednap se ment rá a cipő.
Tovább azonban már nem bírt veszteg maradni; utolsó útjára elegánsan kiöltözködve, de lábán papuccsal vágott neki.
-
Egy színházi előadásnak nincs külön rendezői meg külön látványtervezői változata. Vagyis a térnek, a jelmezeknek, a fényeknek, a színészi játéknak, a zenének az előadás koncepciójához kell igazodniuk, ezek együttesen alkotják azt az egészet, amit előadásnak nevezünk – mondja Zeke Edit, aki maga is gyakorló díszlet- és jelmeztervező. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Látványtervező Tanszékének vezetőjével alkotói és oktatói tapasztalatairól beszélgettünk.
-
A parúzia színháza, jelenti be Silviu Purcărete Az ember tragédiája első próbáján: így összegzi az előttünk álló kísérlet célkitűzését. Egy szegényes társulatot látunk a szokatlanul szűk, épített játéktéren, folytatja a rendező, meztelenek mind, testüket csak egy bézs ballonkabát fedi, itt vannak velünk mindannyian.
-
Talán világviszonylatban is kevésszer mondható el, hogy ennyiféle kultúra találkozott volna egymással egy színpadon, mint történt az az Eugenio Barba rendezésében megvalósult Anasztászisz (Feltámadás) című világszínházi produkcióban a MITEM-en. A különleges kulturális kapcsolódások Eugenio Barbán keresztül vezetnek a Teatro Tascabile di Bergamo társulatához, amely az indiai Kalatharangini Kathakali Iskolával együttműködésben valósította meg Kelet és Nyugat újabb izgalmas találkozását, a Történetek a Mahábháratából című kathakali stílusú klasszikus indiai táncszínházi előadásban.
-
A kiállítás egyedülálló módon mutatja be Budapestet a kortárs festőművészek szemével. A művészek különböző perspektívákból közelítik meg a fővárost, legyen az a belváros pezsgése vagy a külváros csendje, a kiüresedett közterek vagy az elidegenedés a tömegen keresztül. A kiállítás címét Takáts Márton “Álmatlanság” című misztikus, megrendítő hídrészlete inspirálta, ami a személyes drámája mellett a városiasság örök ébrenlétét teremti meg. Megnyitó: április 4., 18 óra
