November 16-án különleges programmal tiszteleg a Nemzeti Színház a nemzet színésznője, Törőcsik Mari emléke előtt, aki november 23-án lenne 90 éves.

Látszólag érthetetlen dolog ez. Miképpen lehetséges, hogy az a férfi, aki élete során konkrétan is olyan sokat ártott a nőknek, annyi jó szerepet írt nekik? A színésznők még ma, száz évvel Molnár Ferenc első diadalköre után is kihúzzák a derekukat, ha Molnár-darabban osztanak nekik szerepet: biztosra vehetik, hogy a szöveg jól mondható lesz, a dialógus pergő, a figura eleven. (Szécsi Noémi)  Nincs két világ: a színházé és mindennapjainké. Ezt sugallja Molnár Ferenc darabja is: a Szent világa és a nem szent világa egy. (Sajgó Szabolcs)

A 16–17. század fordulóján újkori európai irodalmunkban négy olyan, azóta is folyamatosan velünk élő „mitologizálódott” hős születik, akikben a négy evangélista Jézus-képmásának egymástól eltérő karakterjegyei fedezhetőek fel. Ezekhez az evangéliumokhoz az asztrálmikus hagyomány a nagy Nap-év fix pontjaihoz köthető szimbólumokat társít.