Nemzeti Magazin I. Évfolyam, 2. Szám

A színház nem múzeum. A műveknek a lényegükkel kell a jelenhez fordulniuk. Ez a lényeg pedig a szavak erejében rejlik, ezt kell a színésznek életre kelteni, megszólaltatni – vallja Jelenits István. A piarista szerzetes és tanár, filozófus és teológus úgy látja: ha nem érdekelne bennünket – színészt,...

„Paul Claudel oratóriuma valójában azt a drámát idézi, mely Jeanne d’Arc szentté avatási perekor az egyház szívében lejátszódott. (…) Tudjuk, ebből az utolsó, az egyház szívében felidézett peréből Johanna a szentség fényében került ki, a botrány örök árnyékát borítva méltatlan bíráira. Claudel ihlet...

„Maga Szent Mihály adta ezt a kardot kezembe, ezt a fényes, hatalmas kardot. Nem Gyűlölet a neve – úgy hívják: Szeretet”. A mű vége felé hangzik el Johanna szájából ez a mondat. Erről szól Honegger és Claudel műve, erről szól Johanna különös életútja Domrémy-től a Rouen-i máglyáig.

A kottából beszélésről, a mű iránti bizalomról, a megfoghatatlan megjelenítéséről, a szó és a zene viszonyáról, egy szerep testéről és lelkéről – a Johanna a máglyán próbáinak szünetében vallott erről Tompos Kátya.

A zenés és a prózai színházról, ezek szintéziséről, műfaji kötöttségekről és színészi szabadságról, az Isten művébe belekontárkodó művészről és a remény színházáról is mesélt Blaskó Péter a Johanna a máglyán próbáinak egyik szünetében.

Egy oratórium blattolásáról, egy „nemszeretem” alkotás megkedveléséről, a hiányérzetről és egy több évtizedes álom megvalósulásáról, a zenei szenzációról és a hitről, valamint a csalogány dalának üzenetéről is mesél Strausz Kálmán, a Johanna a máglyán produkció zenei vezetője és az előadás egyik kar...

Kérdezhetünk bármit, felvethetünk bármilyen témát, Szarvas József előbb-utóbb Viszák felé kanyarítja a beszélgetés fonalát. De azon a feltételezésen csak mosolyog, hogy talán már fontosabb számára a Pajtaszínház, mint a Nemzeti. A rangsorolásra nem lehet rávenni. Azt javasolja, beszéljünk inkább a s...

„Vidnyánszkyra sem vár kis feladat: színházat, társulatot kell teremtenie a Nemzeti falai között. Ha az égiek és a földiek is úgy akarják.” „Vidnyánszky Attila minden előadásában alapkérdéseket kíván tisztázni: mi végre vagyunk a világon, miként tudunk teljes életet élni...”