Sztalker Fesztivál
1993. október 23-án kezdte meg működését az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, Kárpátalja első hivatásos teátruma Beregszászban. A Háromgarasos opera volt a társulat első bemutatója, amely után évekig épület és próbaterem nélkül, kevés támogatással működtek. A Vidnyánszky Attila vezette társulat már első előadásaival is sikereket aratott. A Szentivánéji álom, a Godot-ra várva, a Sólyompecsenye, majd később a Gyilkosság a székesegyházban, Az ember tragédiája, a Dorottya, A szarvassá változott fiú ismertséget, elismerést és nemzetközi díjakat is hozott a csapatnak. A Nemzeti Színház repertoárján ma is szerepelnek Csehov Egyfelvonásos komédiái, a Liliomfi, a Tóték, a Három nővér.
Magától értődő, hogy a kárpátaljai teátrum negyedszázados ünnepségére október 23. és 26. között a Nemzeti Színház is meghívást kapott. Társulatunk a Fodrásznővel, Szűcs Nelli Fedák Sári című önállóestjével, A szarvassá változott fiú legutóbbi – a filmet és a színházat vegyítő – verziójával, valamint a gyerekeknek szóló János vitéz misszióval vett részt a Sztalker Fesztiválon.
– Dac és „csakazértis” – ez tartotta életben a társulatot az első évek nyomorúságos körülményei között – mondta az ünnepségek kezdetén egybehangzóan Kacsúr András jelenlegi igazgató és Vidnyánszky Attila, a társulat alapítója, rendezője, művészeti vezetője, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója. – Az a gondolat, hogy korszerű színházi nyelven, ugyanakkor nekünk, magyaroknak szóló, a saját hagyományainkból táplálkozó színházat műveljünk, itt született meg Beregszászban. E gondolat mentén dolgoztunk aztán a debreceni Csokonai Színházban, és így van ezt most is, a budapesti Nemzeti Színházban.
– Fedák Sári hazatért – mondta a Beregszász főtérén felállított szobor avatásán Szűcs Nelli. A beregszászi társulat és a Nemzeti Színház művésze nem csak önálló estjével idézi meg a híres primadonna életét, hanem kezdeményezője és motorja volt annak, hogy méltó emlékmű álljon a város főterén a 139 éve született leghíresebb beregszászinak.
A szobor avatásán résztvevő Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a kultúra ünnepe a Fedák szobor felállítása és a kisebbségi létben működő színház negyedszázados fennállása, ám ezt az eseményt beárnyékolják az ukrán belpolitikai események: azok a megnyilvánulások, amelyek szeparatizmussal vádolják a kárpátaljai magyarokat.
– Nagyon jókor van a szoboravatás, mert most van csak igazán szükség arra, hogy visszanyúljunk az alapvető értékeinkhez, a szívderítő nagy példáinkhoz. A szoborállítás legyen a magyar kultúra rehabilitációjának a jelképe Kárpátalján, a kultúrában történő építkezés jelképe, amit a most 25 éves beregszászi színház testesít meg – hangsúlyozta Németh Zsolt.
A mesterségesen szított nemzetiségi indulatok fényében különös jelentősége, gesztusértéke van annak, hogy az ungvári ukrán színház mellett a kijevi Ivan Franko Ukrán Nemzeti Színház is fellép az ünnepség keretében Beregszászon.
A tervek szerint jövő szeptembertől elindul a színészképzés a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kaposvári Egyetem együttműködésében. Ez lehetőséget ad majd néhány éven belül a jelenleg tíz fővel működő társulat bővítésére és fiatalítására. Erről szeptemberben írtak alá megállapodást az intézmények vezetői.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora szerint az együttműködés reménysugár a kárpátaljai magyar nyelvű színjátszás jövője szempontjából.
A beregszászi színház alapító társulatának tagjai 1993-ban végeztek a kijevi Színházi főiskola magyar színházi osztályában. Az akkori nyomorúságos körülmények miatt a társulat többsége távozott, a maradók közül Szűcs Nelli, Tóth László, Trill Zsolt és Varga József ma is a társulat tagjai, ahogy a második évben csatlakozott Rácz József és Kristán Attila is. 1998-ban végzett a második magyar osztály Kijevben, ők alkotják a mai társulat gerincét.
-ki
(2018. október 31.)