István király, MITEM, János vitéz 200

Hívő ember és vágtató pogány? Beugrással kezdődő színészpálya? Mitől aktuális ma az antik dráma? Kinek a háborújáról szól a Kurázsi mama? Melyek a színházi fordítás műhelytitkai?  A Revizorral kezdődött? Válaszokat és még sok egyéb olvasnivalót kínál a Nemzeti Magazin friss száma.

Berettyán Nándor az István királyról

Bár István utolsó napját látjuk, mégis egész személyisége kirajzolódik. A bölcs államférfi, a hívő magánember, a szerelmes férj és szerető apa, a már-már kegyetlen bíró, a szigorú hadvezér, sőt még a vágtató pogány is. 

Rátóti Zoltán az István királyról

„A dráma és az előadás magja, hogy István élete végén áll, és az gyötri: mi lesz művének a sorsa? Kulcskérdés az örökség, az öröklés, és két világnézet – a kereszténység és a pogányság – ütközése, és újra – mint uralkodása elején – a kettő közötti választás.

Diana Dobreva az Odüsszeuszról

Nem az élet szüli a színházat, hanem a színház az életet. Minden előadás visszahelyezi a nézőt a középpontba. Minden előadás újrafogalmazza az életcélokat, és újakat ad. A színpad az anyaméh, amelyből előbújik az emberiség. Akár a repülőgép fekete doboza, őrzi a titkokat, bensőséges szavakat, imákat, reményeket. Mint minden műalkotás – és ez különösen igaz a színházi előadásokra –, megtöbbszörözi a világokat, melyekben élünk. 

Kozma András a Műhely rovatban

A Nemzeti Színház dramaturgja, az orosz színház szakértője, tolmács, fesztiválszervező. Több tucat mű fordítója. Orosz az anyanyelve. A nyelv gyerekkora óta titokzatos, izgalmas közeg, szellemi játék számára. A nyelveken kívül a különböző írásformák is érdeklik. Kozma Andrással a színházi műfordításról beszélgettünk, aki jelenleg a Nemzetiben műsoron lévő előadások közül A revizor, A Rex, a Kaukázusi krétakör, a Bakkhánsnők és a Fodrásznő előadások színpadról elhangzó szavaiért felelős...

Színháztörténet

Az orosz drámairodalom évtizedes késéssel érkezett Magyarországra. A revizor 1874-es nemzeti színházi bemutatója után csak elvétve mutattak be orosz darabokat, a Vígszínház 1920-as évekbeli Csehov-sorozata, és a híres Moszkvai Művész Színház vendégjátékai sem okoztak áttörést… Döcögős kezdetek. Gajdó Tamás írása.

Fehér Béla novellája: Beugrás

A darab szereplői egyre nyugtalanabbul viselkedtek, kérdőn nézegettek oldalra, hátha közbelép valaki. A főszereplő Jermolát alakító kétszeres Kossuth-díjas Brezinai művész úr megpróbált kimenekülni, de Égető észrevette, lecsapott rá. „Áruló, megállj!”

Az új és a régi számok is megtalálhatók honlapunkon. Olvassa online, 
Ha a nyomtatott változatot szereti, a Nemzeti Magazin megtalálható a Nemzeti Színházban, a Müpában
és Budapesten az alábbi linken látható helyeken is.

(2024. február 27.)