A mi kis premierünk a Nemzetiben
Thornton Wilder világsikerű színműve sztárszereposztásban elevenedett meg a Gobbi Hilda Színpadán
Egy történet a legegyszerűbb dolgokról: születésről, szerelemről, halálról, az otthon melegéről, a hétköznapi élet méltóságáról, amelyeknek jelentőségét néha csak akkor ismerjük fel, amikor más késő… A mi kis városunk című előadást Ilja Bocsarnikovsz lett-orosz rendező vitte színre, aki először dolgozott a Nemzeti Színház társulatával. A produkció legközelebb március 28-án látható a Gobbi Hilda Színpadon.
„Észrevette valaha az ember az életet, miközben leélte?” – hangzik el a darab végén a mű máig ható üzenete. A több generációt felölelő történet mesélője a Rendező(asszisztens), akinek a szerepét Berettyán Nándor alakítja. A kisvárosi karakterek mellett ő az a talányos szereplő, akit a szerző „stage manager”-nek nevez a szereposztásban, amolyan narrátor, aki visszaemlékszik egy régi történetre. A további szerepeket Schnell Ádám, Söptei Andrea, Séra Dániel, Sipos Ilka, Tóth László, Szilágyi Ágota, Bubik Réka e. h., Nagy Mari, Varga József, Pallag Márton, Kovács S. József, Madácsi István alakítják.
A darab szerzője Thornton Wilder. Az amerikai szerzőt a Szent Lajos király hídja írójaként ismerhetik az olvasók, a regényt 1928-ban Pulitzer-díjat jutalmazták. A második Pulitzer-díjat A mi kis városunk című drámájáért kapta, a műből számos színpadi adaptáció és film is született. A szerzőről és a műről bővebben: https://nemzetiszinhaz.hu/hirek/2026/03/a-mi-kis-eletunk
A történet egy fiktív amerikai kisvárosban, Grovesr Cornersben játszódik. Thornton Wilder egészen különleges dramaturgiájával nagyrészt a nézők fantáziájára bízza a szereplőket körülvevő világ megélését, és a csehovi színművekhez hasonlóan egy kisváros közösségének csendes mindennapjai mögött a lét derűs csodáját és mélyebb drámáját is képes ábrázolni. A történetet már a szerző is minimális díszlettel és kellékkel képzelte el, ennek megfelelően a Nemzeti előadása is elsősorban expresszív színészi jelenléttel, illetve a fények és hangok pontosan megkomponált atmoszférájával teremti meg a kisváros hangulatát.
A szívderítő humorral és líraisággal megírt darabról Ilja Bocsarnikovsz rendező így vélekedik:
„A mi előadásunkban szereplő kisváros nem egy konkrét amerikai települést mutat meg, hanem bárhol a világon elképzelhető. A darab a 20. század elején játszódik, de ha belegondolunk, a világban már akkor is óriási változásokat és feszültségeket lehetett érzékelni. Európában hamarosan kitörnek a forradalmak, az első világháború, tehát a darab által ábrázolt időszakot már megérintette a változások előszele. Valójában ez a drámai mű számomra éppen arról szól, hogy manapság már milyen nehéz elképzelni az egyszerű élet örömeit: azt, hogy reggel felkelsz, együtt reggelizel a gyermekeiddel, megöleled a feleségedet, felnézel az égre, és boldognak érzed magad. Sajnos, ma már inkább lehajtjuk a fejünket, a padlót nézzük, görnyedt háttal, lehorgasztott fejjel keresgélünk, és nem elégszünk meg a nekünk jutó egyszerű boldogsággal. Mohón zabálunk, mindent meg akarunk szerezni. Viszont Thornton Wilder drámája nekem azt üzeni, hogy olyan élethelyzetekben is hatalmas emberi energiák szabadulhatnak fel, amikor látszólag nem történik semmi lényeges.”
A fiatal lett-orosz rendező, aki egyébként a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, először dolgozott a Nemzeti társulatával, korábban rendezett már a debreceni Csokonai Színházban, a kaposvári Csiky Gergely Színházban, a kecskeméti Katona József Színházban és a Győri Nemzeti Színházban. A Nemzeti Színház műsorán rendszeresen szerepel a Repülni hív a magas ég című vizsgaelőadás, amelyet a Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves prózai színművész hallgatóival vitt színre Ilja Bocsarnikovsz. A darab fordítója és az előadás dramaturgja Kozma András, a fény- és látványtervező Narek Tumanjan és Matyi Ágota, a jelmeztervező Gyöngyösi Renáta. A súgó Gróf Katalin, az ügyelő Lovass Ágnes, a rendezőasszisztens pedig Herpai Rita.
„Ilja Bocsarnkivosz rendező nagyon ravasz módon dolgozik a darabbal: ráerősít Thornton Wilder világának bájára, humorára, amire szerintem rá fog csodálkozni a néző, mert felismeri magát ezekben a szereplőkben. És abban bízunk, hogy ha már a néző magára ismer, lelkileg velünk, az előadással tart.” - hangsúlyozta Schnell Ádám, aki Dr. Gibbs szerepét alakítja az előadásban.
„Semmivel nincs kevesebb szenvedély egy kisvárosi szerelemben, mint Shakespeare Rómeó és Júliájában. Az emberi kapcsolatok és maga a halál mindenhol ugyanazt jelentik.” - vallja a Rendező(asszisztens) szerepét alakító Berettyán Nándor.
A mi kis városunk így Mindnyájunk kis városa, kis emlékei, kis és nagy szerelmei, hangok és illatok a családi reggelikből, a fagylaltos kocsi, az eperszörp és a vaníliavirág illata…
A Mi kis városunk legközelebb március 28-án látható a Nemzetiben, az előadást közönségtalálkozó követi majd.
Fotó: Eöri Szabó Zsolt
(2026. március 09.)