11. MITEM, 2024. április 6-28.
Elindult a jegyértékesítés a Nemzeti Színházban a 11. MITEM-re
Olasz világpremier, kortárs spanyol drámaíró, török előadások a Török-Magyar Kulturális évhez csatlakozva, belga, bolgár, baskír, grúz, görög, izraeli társulatok, - világszínházi találkozások lesznek idén is a Nemzeti Színházban.
A 11. MITEM-et a bolgár színházi élet jelentős rendezője, Diana Dobreva vizuálisan lenyűgöző előadása nyitja meg. Olyan nagy sikerű alkotók térnek vissza, mint Rimas Tuminas, Jan Fabre, Teodórosz Terzopulosz és Alessandro Serra, aki legújabb előadásának világpremierjét Budapesten tartja, Juan Mayorga spanyol drámaíró saját darabjának rendezőjeként is bemutatkozik a MITEM közönségének. A fesztivál különlegessége lesz, hogy a tbiliszi színművészeti egyetem hallgatói Az ember tragédiájából alkotott kortárs tánckompozíciójukat hozzák el Budapestre.
A 10. Színházi Olimpia országos szintű megszervezése világszínházi léptékű esemény volt, a magyarországi színházi szakma páratlan összefogásával. A Színházi Olimpia bebizonyította, hogy „a színház döntő fontosságú a társadalmak és a kortárs kultúra számára”, mondta Romeo Castelucci rendező. Teodórosz Terzopulosz, az alapító ezekkel a szavakkal indította útjára a az epidauruszi színházból az Olimpia jelképét, a tragédia maszkot: „A 10. Színházi Olimpia a 21. századi ember miatti aggodalmat fejezi ki és újradefiniálja a színházművészet alapelveit.” 2024 áprilisában, a 11. MITEM-re érkező előadások közül több az ősi görög, mítikus színházból meríti ihletét. Úgy tűnik, hogy a 21. századi válságok is arra sarkallják a művészeket, hogy jelenkorunk romjai alatt egy néhai kollektív tudást kutassanak fel, amit a görög tragédia korában még mindenki értett.
„Hogyan juttathatjuk el Oidipuszt a kortárs közönséghez eredeti küldetésének megfelelően, azaz pharmakos-ként? Bűnbakként elűzve ugyanabból a városból, amely korábban királyként üdvözölte. Hogyan tegyük Szophoklészt mindenki számára hozzáférhetővé?”– teszi fel a kérdést Alessandro Serra olasz rendező. Serra következő bemutatóját Tragédia (Oidipusz éneke) címmel világpremierként Budapesten, a 11. MITEM-en tartja. Jan Fabre, a belga multidiszciplináris művész nyolc órás előadását is láthatja a magyar közönség a Mítikasz-csúcs (az Olümposz tetején) címmel. „A Mítikasz-csúcs írása közben fájdalmasan szembesültem azzal, hogy az ókori görögök alig két és félezer évvel korábbi világa még mindig létezik, még mindig ugyanolyan borzalmas, mint akkor – vagy talán még borzalmasabb” – vallja Johan de Boose, a belga író, aki Fabre felkérésére megírta az előadás szövegét. A Mítikasz-csúcs színpompás, illatos, halállal és vággyal teli előadás, sírszéli mulatozás, a szépség és szenvedély ünnepe, miközben a világ a vesztébe rohan. Rituális játék is egyben: arra késztet, hogy belegondoljunk a jövőnkbe.
Diana Dobreva, bolgár rendező első sikerét 2006-ban Médeia előadásával aratta, amit később Avignonba is meghívtak. A vizuálisan lenyűgöző Odüsszeusz című előadását „Európai Odüsszea 2019. Az utazó ember” című projekt keretében hozta létre Plovdivban, az Európa kulturális fővárosa program részeként. „Azt a fényt kerestük, amelyet Odüsszeusz követett. Az utazás Pénelopéhoz, élete szerelméhez Odüsszeusz számára igazából utazás önmagához” – mondja Diana Dobreva, a MITEM nyitóelőadásának rendezője.
A színházi olimpia megálmodója, Theodórosz Terzopulosz a kortárs klasszikus, Beckett Godot-ra várva darabját rendezte meg tavaly Olaszországban. Beckett műve „a világ romjain" játszódik, egy hozzánk többé-kevésbé közeli jövőben, amelyben begyógyulatlan minden jelenlegi és múltbeli seb. „Az emberi létnek e határán melyek a lehetséges minimumfeltételei az élhető, emberhez méltó élet újraindításának?” – teszi fel a kérdést a görög rendező. Terzopulosz tanítványa, Szavvasz Sztrumposz görög társulatával Csehov Sirályának rejtett összefüggéseit kutatja. Előadásában keresi a választ a kérdésre: „Kicsoda az ember átmenet idején, amikor semmi sem mehet tovább a régi kerékvágásban, nem is stagnálhat, amikor már csak az utópikus távlat felé ugrás vihet előre, csak ezáltal menthető meg az emberben rejlő emberi?”
Rimas Tuminas litván rendező előadásai mindig nagy sikert arattak Budapesten, Tel-aviv-ban a Gesher Színházban is visszatérő vendég. Tuminas nagy témákat, klasszikus műveket szenvedélyes színpadi vízióként állít színpadra, Izraelben az Anna Kareninát rendezte meg. “Annát egydimenziós lény helyett minden nőtípus megtestesítőjének látom: egyesíti magában a gyengéd anyát, a házsártos feleséget, a végletekig féltékeny szeretőt; másokkal nagylelkű, kedves, közben mohón féltékeny nő - fény és sötétség, a fájdalom és a gyönyör elválaszthatatlan a személyiségében.” – mondja a rendező. Az előadást januárban nagy sikerrel játszották Párizsban, a budapesti fellépés után még elviszik Litvániába, Észtországba és Kínába is.
A világhírű spanyol drámaíró, Juan Mayorga sok más irodalmi díj után 2016-ban elnyerte az Új Színházi Realitások Európai Díját. María Luisa című művével mutatkozott be a La Abadía színház művészeti vezetőjeként 2023-ban. A darab hősnője egy független, idősödő hölgy, aki élvezi az életet. Mayorga keserédes vígjátéka vallomás a magányról, öregedésről, a valóság és a képzelet között elmosódó határokról.
A Török-Magyar Kulturális Évadhoz csatlakozva két török előadás is látható lesz a MITEM programjában. Isztambulból a Háború és béke színpadi adaptációját hozzák a Budapesten is jól ismert Alekszandar Popovszki rendezésében. Tolsztoj művének probléma felvetése ma is aktuális: véres történelmi időkben az egyéni döntések tere beszűkül, a szabadságvágy feloldódik a közösségi moralitásban. Ankarában februárban lesz a bemutatója az Anyaállam (Devlet Ana) című előadásnak, ami az egyik legfontosabb török történelmi regény, Kemal Tahir műve alapján készül. Az előadás a török nép küldetését, lelki alkatát és államiság gyökereit tárja fel és mutatja be, méltóképpen illeszkedve a magyar-török kulturális évad programjába, amelynek keretében a Török Köztársaság megalakulásának és a magyar-török diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulóját ünnepli a két ország. A Nemzeti Színház a Körhinta előadással az Antalya Nemzetközi Színházi fesztiválon lép fel májusban a török-magyar évad keretében a Haşim İşcan Kulturálus Központ nagytermében, a Török Köztársaság Kulturális és Idegenforgalmi Minisztériuma és a Török Állami Színházak Főigazgatósága meghívásának köszönhetően.
A 10. Színházi Olimpián a nagysikerű Madách projektben a grúz színművészetis hallgatók egészen kiugró teljesítményét nyújtották a madáchi Tragédia űr jelenetében. A fiatal alkotó páros Tata Tavdishvili és Tato Geliashvili akkor elhatározták, hogy Tbilisziben ezen a tavaszon a Shota Rustaveli Színház és Film Állami Egyetemen a teljes Az ember tragédiáját bemutatják önálló kortárstánc-produkcióként és bemutatják Budapesten is. Avtandil Varszimasvili, aki ennek az egyetemnek professzora, a rendezők tanára, pedig a Liberty Színház nemrég számtalan elismerést kapott előadását hozza el a MITEM-re. A lovakat is lelövik, ugye? című produkció az ismert regény és film alapján íródott. A maratoni táncverseny, a “maraton” mai életünk arca, keserű látleletet ad a modernségünkről, mindennapjainkról.
Újra visszatér a MITEM-re a Kassai Állami Színház is, az Anne Frank naplója alapján készült modern táncelőadással, méltó mementóként a Holokauszt 80. emlékévben. A baskír Mazsit Gafuri Baskír Állami Akadémiai Dráma Színház pedig névadójának, a baskír irodalom klasszikusának, Mazsit Gafurinak egyik ismert műve alapján készült előadással érkezik. A Kitagadottak című előadás a közösség és az egyén tragédiájára fókuszál, amelynek középpontjában az esendő emberi természet áll.
Részletes program a mitem.hu és a nemzetiszinhaz.hu honlapokon.
(2024. február 11.)