JEGYPÉNZTÁRUNK ÜNNEPI NYITVATARTÁSA:
December 21-22-23-án, valamint december 27 és 30 között 10.00-18:00 óráig. December 24-25-26-án, december 31-én és január 1-én zárva.
JEGYPÉNZTÁRUNK ÜNNEPI NYITVATARTÁSA:
December 21-22-23-án, valamint december 27 és 30 között 10.00-18:00 óráig. December 24-25-26-án, december 31-én és január 1-én zárva.
November 28-án 18 órakor, a Szenvedély című Bergman-darab esti előadása előtt két kulturális eseménnyel idézi fel a száz éve született svéd színházi és filmrendező alakját a Nemzeti Színház.
Az évfordulóra a Gondolat Kiadó gondozásában megjelenő, Bergman 100 – Régi és új írások Ingmar Bergman művészetéről című tanulmánykötetet a könyv két szerkesztője, Gelencsér Gábor filmesztéta és Murai András filmtörténész mutatja be.
Ugyanekkor nyitja meg Nagy András operatőr Bergman szigetén című fényképkiállítását Kiss Csaba drámaíró-rendező, a Bergman 100 egyik szerzője, a nemzetis Szenvedély rendezője. A fotográfiákat Nagy András a világhírű svéd művész otthonában, Fårö szigetén készítette 2016-ban. A tárlat a Miskolci Színészmúzeum és a Nemzeti Színház közös produkciója.
A könyvbemutató és a kiállításmegnyitó a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadának előcsarnokában november 28-án, szerdán 18 órakor kezdődik. A beszélgetés résztvevői:
Kiss Csaba drámaíró-rendező
Gelencsér Gábor filmesztéta
Murai András filmtörténész
A beszélgetés moderátora: Lukácsy György
A Gondolat Kiadó a Bergman 100 – Régi és új írások Ingmar Bergmanról című kötetről:
Száz éve született az egyetemes filmművészet és az európai modernizmus egyik legnagyobb alakja, Ingmar Bergman. Munkássága – színházi rendezései kivételével – jól ismert hazánkban: ma már filmtörténeti klasszikusnak számító filmjeit (mint A hetedik pecsét, A csend, a Persona, a Suttogások, sikolyok vagy a Fanny és Alexander) bemutatták, irodalmi forgatókönyveit, regényeit, önéletrajzát kiadták Magyarországon is. Az elmúlt évtizedekben számos magyar szerző értelmezte Bergman művészetét: a filmtörténészek mellett esztéták (többek között Balassa Péter, Kovács András Bálint, Radnóti Sándor) és költők (mint Nemes Nagy Ágnes és Pilinszky János), vagy a társtudományok olyan neves képviselői, mint Mérei Ferenc pszichológus.
Miközben egybegyűjtjük az immár klasszikusnak számító magyar nyelvű Bergman-esszéket, számos új, kifejezetten a kötet számára készült tanulmányt is közlünk. Ily módon a tematikus rendszerezésű fejezetekben régi és új Bergman-olvasatok folytatnak párbeszédet egymással, s kerülnek a korábbi szövegek más fénytörésbe, míg az újak eddig kevéssé hangsúlyozott, sokszor meglepő szempontokkal állnak elő. A kötetben olvasható szövegek így nemcsak magáról Bergmanról, de a máig terjedő hazai Bergman-recepcióról is képet adnak, a régi és mai gondolatok dialógusa pedig kísérlet arra, hogy Ingmar Bergman művészete eleven maradjon – a következő száz évben is.
Kapcsolódó:
További részletek a kötetről - Gondolat Kiadó
Kiss Csaba: Bergman szigetén - (Fårö-i napló) - a Nemzeti honlapján
(2018. november 23.)