Fotó: Vladimir Miloradović (Forrás: B92.net)
1931-ben született Kikindán, és 1955-ben végezte el a filozófia szakot. Talán ennek köszönhetően, jellemző volt a szemléletére az átgondolt, kiegyensúlyozott nézőpont, amely felismerhető novelláiban, költeményeiben, esszéiben és memoárjaiban is. 2001-2007-ig ő volt a szerb nemzeti bizottság elnöke az UNESCO-ban. De legnagyobb szenvedélye a könyvgyűjteménye volt. Egyedülálló, főleg színházi tárgyú kiadványokból és dokumentumokból álló könyvtárát Belgrád városára hagyta. Igazi poliglóta volt: beszélt németül, franciául, oroszul, olaszul, magyarul, és tanult kínaiul. Lefordította szerb nyelvre Brechtet, Genet-et, Stoppardot, David Mametet, és nagy szerepet vállalt szerb drámaantológiák kiadásában. Írt film forgatókönyveket, és prózai műveket adaptált színpadra.
A kelet-európai országok művészei számára a BITEF volt ez a fesztivál, ahol találkozhattak a világ híres rendezőivel, a korszak művészi kísérleteivel, és maguk is elismerésben részesültek. A BITEF fesztiválnak köszönhetően váltak ismertté Európában Tadeusz Kantor, Jerzy Grotowski, Anatolij Efrosz, Fodor Tamás és sokan mások, még 1989 előtt. A BITEF volt az egyetlen fesztivál, amely 1999-ben Taorminában megkapta a Premio Európa per il Teatro elismerést. Méltán nevezhető ez Jovan Ćirilov élete legnagyobb művének.
Király Nina
(2014. november 20.)
