Vissza a hírekhez
Valló Péter Kossuth-díjas
A társulat nevében is gratulálok a díjhoz. Tőled is azt kérdezem, hogyan gondolsz erre az elismerésre?Szerintem, teljesen normálisan. Minden embernek jólesik, ha visszajelzéseket kap. A Kossuth-díj pedig mégis csak a legrangosabb visszajelzés, amit Magyarországon meg lehet kapni azért, ha az ember ballagott már egy-két évtizedet a pályáján. Nyilván az ember afféle összegezésnek is felfogja. Nagyon bízom benne, hogy az engem körülvevő szakma egyetért a döntéssel, magyarán, hogy nem fogja irigység és politikai sandaság övezni. Számomra külön öröm, hogy a Bálint András után most már velem is elismerték, hogy a Radnóti Színház egy kis irodalmi színházból, rangos művész színház lett. Amiben azért majdnem két évtizednyi munka van. És nyilván elismerik vele azt is, hogy egy csomó helyen hozzájárultam ahhoz legalább is remélem hogy a színház lábra álljon, hogy nézzék, hogy sikere legyen, hogy rangot jelentsen benne dolgozni. Az itteni munkáimat én ilyennek tekintem. Szóval, nagyon nagyképű lennék, ha azt mondanám, hogy megérdemeltnek tartom, de nagyon álszerény lennék, hogy ha azt mondanám, hogy nem jutott már eszembe Tehát, valahol ebben a köztes állapotban, én jól elvoltam nélküle, de most nagyon boldog vagyok, hogy megkaptam.
(2005. március 17.)